1 Sámuel 14
1 Történt egy napon, szólt Jónátán, Sául fia, fegyverhordozó legényéhez: Gyere, hadd megyünk át a filiszteusok őrséhez, mely a túlsó oldalon van. Atyjának pedig nem mondta meg. –
Now it happened on a day that Jonathan the son of Saul said to the young man who bore his armor, “Come! Let’s go over to the Philistines’ garrison that is on the other side.” But he didn’t tell his father.
2 Sául ült Gibea szélén a Migrónban levő gránátfa alatt, a nép pedig, mely nála volt, mintegy hatszáz ember.
Saul stayed in the uttermost part of Gibeah under the pomegranate tree which is in Migron; and the people who were with him were about six hundred men,
3 És Achíja, fia Achitúbnak, I-Kábód testvérének, aki fia Pínechásznak, Éli fiának, ki az Örökkévaló papja volt Silóban, viselte az éfodot. – A nép pedig nem tudta, hogy elment Jónátán.
including Ahijah the son of Ahitub, Ichabod’s brother, the son of Phinehas, the son of Eli the priest of Yahweh in Shiloh, wearing an ephod. The people didn’t know that Jonathan was gone.
4 A szorosok között pedig, melyeken Jónátán át akart menni a filiszteusok őrséhez, sziklafok volt az innenső oldalon és sziklafok a túlsó oldalon; az egyiknek neve Bóczécz, a másiknak neve Széne.
Between the passes, by which Jonathan sought to go over to the Philistines’ garrison, there was a rocky crag on the one side and a rocky crag on the other side; and the name of the one was Bozez, and the name of the other Seneh.
5 Az egyik fok északról mered Mikhmással szemben, a másik pedig; délről Gébával szemben.
The one crag rose up on the north in front of Michmash, and the other on the south in front of Geba.
6 És szólt Jónátán fegyverhordozó legényéhez: Gyere, hadd megyünk át ama körülmetéletlenek őrséhez, talán cselekszik értünk az Örökkévaló, mert az Örökkévaló számára nincs akadály, segíteni sokkal vagy kevéssel.
Jonathan said to the young man who bore his armor, “Come! Let’s go over to the garrison of these uncircumcised. It may be that Yahweh will work for us, for there is no restraint on Yahweh to save by many or by few.”
7 Mondta neki fegyverhordozója: Tegyél mindent, ami szívedben van; indulj neki, íme nálad vagyok szíved szerint.
His armor bearer said to him, “Do all that is in your heart. Go, and behold, I am with you according to your heart.”
8 És mondta Jónátán: Íme, átmegyünk az emberekhez és mutatkozunk nekik;
Then Jonathan said, “Behold, we will pass over to the men, and we will reveal ourselves to them.
9 ha így szólnak hozzánk: várjatok, míg odaérünk hozzátok, akkor megállunk helyünkben és nem megyünk föl hozzájuk;
If they say this to us, ‘Wait until we come to you!’ then we will stand still in our place and will not go up to them.
10 de ha így szólnak: jöjjetek föl hozzánk, akkor fölmegyünk, mert kezünkbe adta őket az Örökkévaló. Ez számunkra a jel.
But if they say this, ‘Come up to us!’ then we will go up, for Yahweh has delivered them into our hand. This shall be the sign to us.”
11 Midőn ketten mutatkoztak a filiszteusok őrsének, mondták a filiszteusok: Íme, héberek jönnek ki a lyukakból, ahová elrejtőztek.
Both of them revealed themselves to the garrison of the Philistines; and the Philistines said, “Behold, the Hebrews are coming out of the holes where they had hidden themselves!”
12 És megszólították az őrs emberei Jónátánt és fegyverhordozóját és mondták: Jöjjetek föl hozzánk, majd tudatunk valamit veletek! Ekkor szólt Jónátán fegyverhordozójához: Jöjj föl utánam, mert Izrael kezébe adta őket az Örökkévaló.
The men of the garrison answered Jonathan and his armor bearer, and said, “Come up to us, and we will show you something!” Jonathan said to his armor bearer, “Come up after me, for Yahweh has delivered them into the hand of Israel.”
13 Jónátán fölmászott négykézláb, fegyverhordozója pedig utána; és elhullottak Jonátán előtt, fegyverhordozója pedig öldösött utána.
Jonathan climbed up on his hands and on his feet, and his armor bearer after him, and they fell before Jonathan; and his armor bearer killed them after him.
14 És volt az első vereség, melyet vert Jónátán meg fegyverhordozója, mintegy húsz ember – egy hold mezőnek mintegy fél barázdáján.
That first slaughter, which Jonathan and his armor bearer made, was about twenty men, within as it were half a furrow’s length in an acre of land.
15 És lett ijedség a táborban, a mezőn és az egész nép között, az őrs meg a pusztító had – azok is megijedtek; és megreszketett a föld, és lett abból isteni ijedség.
There was a trembling in the camp, in the field, and among all the people; the garrison and the raiders also trembled; and the earth quaked, so there was an exceedingly great trembling.
16 S látták Sáulnak az őrei a Benjáminbeli Gibeában, íme a tömeg szerteoszlott és ide s tova mozgott.
The watchmen of Saul in Gibeah of Benjamin looked; and behold, the multitude melted away and scattered.
17 Ekkor mondta Sául a népnek, mely vele volt: Nézzetek csak utána és lássátok, ki ment el tőlünk; utánanéztek, és íme, nincs meg Jónátán és fegyverhordozója.
Then Saul said to the people who were with him, “Count now, and see who is missing from us.” When they had counted, behold, Jonathan and his armor bearer were not there.
18 És mondta Sául Achíjának: Hozd ide az Isten ládáját mert ott volt az Isten ládája ama napon Izrael fiaival együtt.
Saul said to Ahijah, “Bring God’s ark here.” For God’s ark was with the children of Israel at that time.
19 Volt pedig, mialatt Sául a paphoz szólt, a tömeg, mely a filiszteusok táborában volt, egyre nagyobb lett – erre szólt Sául a paphoz: Vond vissza kezedet!
While Saul talked to the priest, the tumult that was in the camp of the Philistines went on and increased; and Saul said to the priest, “Withdraw your hand!”
20 Összegyűlt Sául meg az egész nép, mely vele volt, és elmentek a harctérre és íme, kinek-kinek kardja társa ellen volt igen nagy zavar.
Saul and all the people who were with him were gathered together, and came to the battle; and behold, they were all striking each other with their swords in very great confusion.
21 Azon héberek pedig, kik a filiszteusoknál voltak mint tegnap-tegnapelőtt, akik velük fölmentek volt a táborba köröskörül – azok is a Sáullal és Tónátánnal levő Izraellel tartottak.
Now the Hebrews who were with the Philistines before and who went up with them into the camp from all around, even they also turned to be with the Israelites who were with Saul and Jonathan.
22 S mind az Izrael emberei, kik elrejtőztek Efraim hegységében, hallották, hogy megfutamodtak a filiszteusok, azok is nyomukban voltak a harcban.
Likewise all the men of Israel who had hidden themselves in the hill country of Ephraim, when they heard that the Philistines fled, even they also followed hard after them in the battle.
23 S megsegítette az Örökkévaló ama napon Izraelt; a harc pedig túlterjedt Bét-Ávenen.
So Yahweh saved Israel that day; and the battle passed over by Beth Aven.
24 S Izrael emberei szorongatottak voltak ama napon; Sául ugyanis megeskette a népet, mondván: Átkozott az az ember, ki eszik kenyeret estig, mígnem bosszút vettem ellenségeimen. S nem ízlelt az egész nép kenyeret.
The men of Israel were distressed that day; for Saul had adjured the people, saying, “Cursed is the man who eats any food until it is evening, and I am avenged of my enemies.” So none of the people tasted food.
25 Az egész ország odament az erdőbe; és méz volt a mező színén.
All the people came into the forest; and there was honey on the ground.
26 Odaérkezett a nép az erdőhöz és íme folyó méz; de senki sem értette kezét a szájához, mert félt a nép az eskütől.
When the people had come to the forest, behold, honey was dripping, but no one put his hand to his mouth, for the people feared the oath.
27 Jónátán pedig nem hallotta, mikor megeskette atyja a népet, kinyújtotta tehát a kezében levő botnak végét és belemártotta a lépes mézbe; visszavitte kezét a szájához, és megvilágosodtak szemei.
But Jonathan didn’t hear when his father commanded the people with the oath. Therefore he put out the end of the rod that was in his hand and dipped it in the honeycomb, and put his hand to his mouth; and his eyes brightened.
28 Ekkor megszólalt valaki a nép közül és mondta: Megeskette atyád a népet, mondván: átkozott az az ember, aki ma kenyeret eszik pedig elbágyadt a nép.
Then one of the people answered, and said, “Your father directly commanded the people with an oath, saying, ‘Cursed is the man who eats food today.’” So the people were faint.
29 Mondta Jónátán: Megzavarta atyám az országot! Lássátok csak, hogy megvilágosodtak szemeim, mert ízleltem ezt a kevés mézet;
Then Jonathan said, “My father has troubled the land. Please look how my eyes have brightened because I tasted a little of this honey.
30 hát még, ha evett volna ma a nép ellenségei zsákmányából, melyet talált, ugyan nem lett volna-e most nagyobb a vereség a filiszteusokon?
How much more, if perhaps the people had eaten freely today of the plunder of their enemies which they found? For now there has been no great slaughter among the Philistines.”
31 Megverték ama napon a filiszteusokat Mikhmástól Ajjálónig, és elbágyadt a nép nagyon.
They struck the Philistines that day from Michmash to Aijalon. The people were very faint;
32 És nekiesett a nép a zsákmánynak, és vettek aprójószágot és marhát meg borjúkat és levágták a földön; és evett a nép a vér mellett.
and the people pounced on the plunder, and took sheep, cattle, and calves, and killed them on the ground; and the people ate them with the blood.
33 Tudtára adták Sáulnak, mondván: Íme, a nép vétkezik az Örökkévaló ellen, evén a vér mellett. Mondta: Hűtlenkedtetek! Gördítsetek ezennel hozzám egy nagy követ.
Then they told Saul, saying, “Behold, the people are sinning against Yahweh, in that they eat meat with the blood.” He said, “You have dealt treacherously. Roll a large stone to me today!”
34 És mondta Sául: Széledjetek el a nép között és mondjátok nekik: hozzátok ide hozzám kiki ökrét és kiki bárányát, vágjátok le e helyet és egyetek, és ne vétkezzetek az Örökkévaló ellen, evén a vér mellett. És odavitte az egész nép, kiki ökrét kezével azon éjjel, és levágták ott.
Saul said, “Disperse yourselves among the people, and tell them, ‘Every man bring me here his ox, and every man his sheep, and kill them here, and eat; and don’t sin against Yahweh in eating meat with the blood.’” All the people brought every man his ox with him that night, and killed them there.
35 És épített Sául oltárt az Örökkévalónak; ezzel kezdett építeni oltárt az Örökkévalónak.
Saul built an altar to Yahweh. This was the first altar that he built to Yahweh.
36 Ekkor mondta Sául: Hadd megyünk le éjjel a filiszteusok után és prédáljuk meg őket a reggel virradtáig és ne hagyjunk meg közülük senkit. Mondták: Mindazt, ami jó szemeidben, tedd meg. – És mondta a pap: Hadd lépjünk ide az Istenhez.
Saul said, “Let’s go down after the Philistines by night, and take plunder among them until the morning light. Let’s not leave a man of them.” They said, “Do whatever seems good to you.” Then the priest said, “Let’s draw near here to God.”
37 S megkérdezte Sául Istent: Lemenjek-e a filiszteusok után, adod-e őket Izrael kezébe? De nem felelt neki ama napon.
Saul asked counsel of God: “Shall I go down after the Philistines? Will you deliver them into the hand of Israel?” But he didn’t answer him that day.
38 És mondta Sául: Lépjetek ide, mind a népnek kiválói; tudjátok meg és lássátok, mi által lett ma ez a nagy vétek.
Saul said, “Draw near here, all you chiefs of the people, and know and see in whom this sin has been today.
39 Mert él az Örökkévaló, aki megsegítette Izraelt: bizony ha Jónátán fiam által volna, bizony meg kell halnia. De nem felelt neki senki a nép közül.
For as Yahweh lives, who saves Israel, though it is in Jonathan my son, he shall surely die.” But there was not a man among all the people who answered him.
40 Ekkor szólt egész Izraelhez: Ti lesztek az egyik oldalon, én pedig és Jónátán fiam leszünk a másik oldalon. Szólt a nép Sáulhoz: Ami jó a szemeidben, tedd meg.
Then he said to all Israel, “You be on one side, and I and Jonathan my son will be on the other side.” The people said to Saul, “Do what seems good to you.”
41 És szólt Sául az Örökkévalóhoz Izrael Istenéhez: Szerezz igazat! És megfogatott Jónátán meg Sául, a nép pedig kiszabadult.
Therefore Saul said to Yahweh, the God of Israel, “Show the right.” Jonathan and Saul were chosen, but the people escaped.
42 És mondta Sául: Vessetek köztem és Jónátán fiam közt; és megfogatott. Jónátán.
Saul said, “Cast lots between me and Jonathan my son.” Jonathan was selected.
43 Erre szólt Sául Jónátánhoz: Add tudtomra, mit cselekedtél! Tudtára adta Jónátán és mondta. Megízleltem bizony a kezemben levő bot végével egy kevés mézet; itt vagyok, haljak meg!
Then Saul said to Jonathan, “Tell me what you have done!” Jonathan told him, and said, “I certainly did taste a little honey with the end of the rod that was in my hand; and behold, I must die.”
44 És mondta Sául: Így tegyen Isten és úgy folytassa; bizony, meg kell halnod, Jónátán.
Saul said, “God do so and more also; for you shall surely die, Jonathan.”
45 De szólt a nép Sáulhoz: Vajon Jónátán haljon-e meg, aki szerezte ezt a nagy győzelmet Izraelben? Távol legyen! Él az Örökkévaló, nem fog hullani fejének haja szálaiból egy sem a földre, ment Istennel cselekedett e napon. Így kiváltotta a nép Jónátánt, és nem halt meg.
The people said to Saul, “Shall Jonathan die, who has worked this great salvation in Israel? Far from it! As Yahweh lives, there shall not one hair of his head fall to the ground, for he has worked with God today!” So the people rescued Jonathan, so he didn’t die.
46 És elvonult Sául a filiszteusoktól, a filiszteusok pedig elmentek helyükre.
Then Saul went up from following the Philistines; and the Philistines went to their own place.
47 Sául megragadta volt az uralmat Izrael fölött és harcolt köröskörül mind az ellenségeivel: Móábbal, Ammón fiaival, Edómmal, Czóba királyaival és a filiszteusokkal, és bárhova fordult, győztes lett.
Now when Saul had taken the kingdom over Israel, he fought against all his enemies on every side: against Moab, and against the children of Ammon, and against Edom, and against the kings of Zobah, and against the Philistines. Wherever he turned himself, he defeated them.
48 Hatalmasat végzett és megverte Amáléket; így megmentette Izraelt fosztogatója kezéből.
He did valiantly and struck the Amalekites, and delivered Israel out of the hands of those who plundered them.
49 És voltak Sául fiai: Jónátán, Jisví és Malki-Súa; két leányának neve pedig: az idősebbik neve Méráb, a fiatalabbik neve Míkhál.
Now the sons of Saul were Jonathan, Ishvi, and Malchishua; and the names of his two daughters were these: the name of the firstborn Merab, and the name of the younger Michal.
50 Sául feleségének neve pedig Achínóam, Achímáacz leánya. És hadvezérének neve Abínér, Nérnek, Sául nagybátyának fia.
The name of Saul’s wife was Ahinoam the daughter of Ahimaaz. The name of the captain of his army was Abner the son of Ner, Saul’s uncle.
51 Kis pedig, Sául atyja, meg Nér, Abnér atyja, Abíélnek fiai.
Kish was the father of Saul, and Ner the father of Abner was the son of Abiel.
52 És erős volt a háború a filiszteusok ellen Sául minden napjaiban; ha Sául látott valamely vitéz férfiút vagy valamely derék embert, magához fogadta.
There was severe war against the Philistines all the days of Saul; and when Saul saw any mighty man or any valiant man, he took him into his service.
