1 Sámuel 12

1 És szólt Sámuel egész Izraelhez: Íme, hallgattam szavatokra mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt tettem fölétek.

Samuel je rekel vsemu Izraelu: »Glejte, prisluhnil sem vašemu glasu v vsem, kar ste mi rekli in postavil sem kralja nad vami.

2 Most hát, íme a király jár előttetek, én pedig megöregedtem és megőszültem, és fiaim – itt vannak veletek; én pedig jártam előttetek ifjúkorom óta mind e mai napig.

In sedaj glejte, kralj hodi pred vami. Jaz pa sem starec in sivolas in glejte, moja sinova sta z vami. Hodil sem pred vami od svojega otroštva, do tega dne.

3 Itt vagyok, valljatok ellenem az Örökkévaló előtt és fölkentje előtt: kinek az ökrét vettem el és kinek a szamarát vettem el, kit fosztogattam, kit nyomtam el, és kinek a kezéből vettem váltságdíjat, hogy szemet hunyjak előtte – s megtérítem nektek.

Glejte, tukaj sem. Pričujte zoper mene pred Gospodom in pred njegovim maziljencem. Čigavega vola sem vzel? Ali čigavega osla sem vzel? Ali sem koga ogoljufal? Koga sem zatiral? Ali iz čigave roke sem sprejel kakršnokoli podkupnino, da bi mi s tem zaslepil oči? In povrnil vam bom.«

4 Mondták: Nem fosztogattál bennünket és nem nyomtál el, és nem vettél senki kezéből semmit.

Rekli so: »Nisi nas ogoljufal niti nas nisi zatiral niti nisi vzel karkoli iz roke kateregakoli moža.«

5 És szólt hozzájuk Tanú ellenetek az Örökkévaló és tanú az ő fölkentje e mai napon, hogy nem találtatok kezemben semmit. Mondták: Tanú!

Rekel jim je: » Gospod je priča zoper vas in njegov maziljenec je priča ta dan, da v moji roki niste našli ničesar.« Odgovorili so: » On je priča.«

6 Erre szólt Sámuel a néphez: Az Örökkévaló, aki teremtette Mózest és Áront és aki fölvezette őseiteket Egyiptom országából

Samuel je ljudstvu rekel: » Gospod je ta, ki je določil Mojzesa in Arona in ki je vaše očete privedel gor iz egiptovske dežele.

7 Most tehát álljatok meg, hadd szálljak ítéletre veletek az Örökkévaló színe előtt, az Örökkévaló mindazon igaz tettei felől, melyeket cselekedett veletek és őseitekkel.

Zdaj torej mirno stojte, da se bom lahko pravdal z vami pred Gospodom o vseh pravičnih dejanjih Gospoda, ki jih je storil vam in vašim očetom.

8 Amidőn Jákob Egyiptomba ment, kiáltottak őseitek az Örökkévalóhoz, és küldte az Örökkévaló Mózest és Áront, kivezették őseiteket Egyiptomból és letelepítették őket a helyen.

Ko je Jakob prišel v Egipt in so vaši očetje klicali h Gospodu, potem jim je Gospod poslal Mojzesa in Arona, ki sta vaše očete privedla ven iz Egipta in jim dala prebivati na tem kraju.

9 De elfelejtették az Örökkévalót, Istenüket; akkor eladta őket Szíszerának, Cháczór hadvezérének kezébe, a filiszteusok kezébe és Móáb királyának kezébe, és harcoltak ellenük.

Ko pa so pozabili Gospoda, svojega Boga, jih je prodal v roko Siserája, poveljnika Hacórjeve vojske in v roko Filistejcev in v roko moábskega kralja in so se borili zoper njih.

10 Ekkor kiáltottak az Örökkévalóhoz és mondták: Vétkeztünk, hogy elhagytuk az Örökkévalót és szolgáltuk a Báalokat és az Astóreteket; s most ments meg minket ellenségeink kezéből és majd szolgálunk téged.

Klicali so h Gospodu in rekli: ›Grešili smo, ker smo zapustili Gospoda in smo služili Báalom in Astarti. Toda sedaj nas osvobodi iz roke naših sovražnikov in mi ti bomo služili.‹

11 És küldte az Örökkévaló Jerubbáalt és Bedánt és Jiftáchot és Sámuelt; megmentett titeket ellenségeitek kezéből köröskörül és laktatok biztonságban.

Gospod je poslal Jerubáala, Bedána, Jefteja in Samuela in vas osvobodil iz roke vaših sovražnikov na vsaki strani in vi ste varno prebivali.

12 Midőn láttátok, hogy Náchás, Ámmón fiainak királya, jön ellenetek, mondtátok nekem: Nem, hanem király uralkodjék rajtatok – holott az Örökkévaló, a ti Istenetek, a királyok.

Ko pa ste videli, da je proti vam prišel Naháš, kralj Amónovih otrok, ste mi rekli: ›Ne, temveč bo kralj kraljeval nad nami.‹ Ko je bil Gospod, vaš Bog, vaš kralj.

13 Most tehát, íme a király, akit választottatok, akit kértetek; íme adott az Örökkévaló fölétek királyt!

Zdaj torej glejte kralja, ki ste ga izbrali in ki ste si ga želeli! In glejte, Gospod je postavil kralja nad vami.

14 Ha, majd félitek az Örökkévalót és szolgáljátok őt és hallgattok szavára és nem lesztek engedetlenek az Örökkévaló parancsa iránt és követitek ti is, a király is, aki királlyá lett rajtatok, az Örökkévalót, Istenteket –

Če se boste bali Gospoda in mu služili in ubogali njegov glas in se ne boste uprli zoper Gospodovo zapoved, potem boste tako vi kot vaš kralj, ki kraljuje nad vami, še naprej sledili Gospodu, svojemu Bogu.

15 ha pedig nem hallgattok az Örökkévaló szavára és engedetlenek lesztek az Örökkévaló parancsa iránt, akkor lesz az Örökkévaló keze ellenetek, amint volt atyáitok ellen.

Toda če ne boste ubogali glasu Gospoda, temveč se boste uprli zoper Gospodovo zapoved, potem bo Gospodova roka zoper vas, kakor je bila zoper vaše očete.

16 Most is – álljatok meg és lássátok ezt a nagy dolgot, melyet az Örökkévaló cselekszik szemeitek előtt.

Zdaj torej stojte in vidite to veliko stvar, ki jo bo Gospod storil pred vašimi očmi.

17 Nemde búzaaratás van ma? Kiáltok az Örökkévalóhoz és adni fog mennydörgést és – esőt; tudjátok hát és lássátok, hogy nagy a gonoszságotok, melyet cselekedtetek, az Örökkévaló szemeiben, kérvén magatoknak királyt.

Mar ni danes pšenična žetev? Klical bom h Gospodu in poslal bo grmenje in dež, da boste lahko zaznali in videli, da je vaša zlobnost velika, ki ste jo storili v Gospodovih očeh, v tem, da ste si zahtevali kralja.«

18 Ekkor kiáltott Sámuel az Örökkévalóhoz, és adott az Örökkévaló mennydörgést és esőt ama napon; és félte az egész nép nagyon az Örökkévalót és Sámuelt.

Tako je Samuel zaklical h Gospodu in Gospod je ta dan poslal grmenje in dež, in vse ljudstvo se je silno balo Gospoda in Samuela.

19 És szólt az egész nép Sámuelhez: Imádkozzál szolgáidért az Örökkévalóhoz, Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert mind a vétkeinket gonoszsággal tetéztük, kérvén magunknak a királyt.

Vse ljudstvo je reklo Samuelu: »Moli za svoje služabnike h Gospodu, svojemu Bogu, da ne umremo, kajti vsem svojim grehom smo dodali to zlo, da smo si zahtevali kralja.«

20 Szólt Sámuel a néphez: Ne féljetek, ti cselekedtétek ugyan mind e gonoszságot; csak el ne térjetek az Örökkévalótól, hanem szolgáljátok az Örökkévalót egész szívetekkel.

Samuel je ljudstvu rekel: »Ne bojte se. Storili ste vso to zlobnost, vendar se ne obrnite stran od sledenja Gospodu, temveč z vsem svojim srcem služite Gospodu

21 És ne térjetek el – a semmiségek után, melyek nem használnak és nem mentenek meg, mert semmiségek.

in ne obrnite se stran, kajti potem bi šli za praznimi stvarmi, ki ne morejo koristiti niti osvoboditi, kajti prazne so.

22 Mert nem veti el az Örökkévaló a népét az ő nagy neve kedvéért; mert úgy akarta az Örökkévaló, hogy magának népéül tegyen benneteket.

Kajti Gospod ne bo zapustil svojega ljudstva zaradi svojega veličastnega imena, ker je Gospodu ugajalo, da vas naredi za svoje ljudstvo.

23 Én is – távol legyen tőlem, hogy vétkezzem az Örökkévaló ellen, megszűnvén imádkozni értetek; majd tanítalak titeket a jó és egyenes útra.

Poleg tega, kar se mene tiče, Bog ne daj, da bi grešil zoper Gospoda v [tem], da bi prenehal moliti za vas, temveč vas bom učil dobro in pravilno pot.

24 Csak féljétek az Örökkévalót és szolgáljátok őt igazságban egész szívetekkel; mert lássátok, mi nagyot művelt veletek.

Samo bojte se Gospoda in mu služite v resnici, z vsem svojim srcem, kajti preudarite kako velike stvari je storil za vas.

25 De ha gonoszul cselekedtek, ti is, királyotok is, el fogtok pusztulni.

Toda če boste še vedno počeli zlobno, boste použiti, tako vi kakor vaš kralj.«