1 Sámuel 12

1 És szólt Sámuel egész Izraelhez: Íme, hallgattam szavatokra mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt tettem fölétek.

And Samuel said to all Israel, behold, I have hearkened to your voice in all that ye said to me, and have made a king over you.

2 Most hát, íme a király jár előttetek, én pedig megöregedtem és megőszültem, és fiaim – itt vannak veletek; én pedig jártam előttetek ifjúkorom óta mind e mai napig.

And now, behold, the king walketh before you: and I am old and gray-headed; and behold, my sons [are] with you: and I have walked before you from my childhood to this day.

3 Itt vagyok, valljatok ellenem az Örökkévaló előtt és fölkentje előtt: kinek az ökrét vettem el és kinek a szamarát vettem el, kit fosztogattam, kit nyomtam el, és kinek a kezéből vettem váltságdíjat, hogy szemet hunyjak előtte – s megtérítem nektek.

Behold, here I [am]: witness against me before the LORD, and before his anointed; whose ox have I taken? or whose ass have I taken? or whom have I defrauded? whom have I oppressed? or from whose hand have I received [any] bribe to blind my eyes with it? and I will restore it you.

4 Mondták: Nem fosztogattál bennünket és nem nyomtál el, és nem vettél senki kezéből semmit.

And they said thou hast not defrauded us, nor oppressed us, neither hast thou taken aught from any man's hand.

5 És szólt hozzájuk Tanú ellenetek az Örökkévaló és tanú az ő fölkentje e mai napon, hogy nem találtatok kezemben semmit. Mondták: Tanú!

And he said to them, The LORD [is] witness against you, and his anointed [is] witness this day, that ye have not found aught in my hand. And they answered, [He is] witness.

6 Erre szólt Sámuel a néphez: Az Örökkévaló, aki teremtette Mózest és Áront és aki fölvezette őseiteket Egyiptom országából

And Samuel said to the people, [It is] the LORD that advanced Moses and Aaron, and that brought your fathers out of the land of Egypt.

7 Most tehát álljatok meg, hadd szálljak ítéletre veletek az Örökkévaló színe előtt, az Örökkévaló mindazon igaz tettei felől, melyeket cselekedett veletek és őseitekkel.

Now therefore stand still, that I may reason with you before the LORD of all the righteous acts of the LORD, which he did to you and to your fathers.

8 Amidőn Jákob Egyiptomba ment, kiáltottak őseitek az Örökkévalóhoz, és küldte az Örökkévaló Mózest és Áront, kivezették őseiteket Egyiptomból és letelepítették őket a helyen.

When Jacob had come into Egypt, and your fathers cried to the LORD, then the LORD sent Moses and Aaron, who brought forth your fathers from Egypt, and made them dwell in this place.

9 De elfelejtették az Örökkévalót, Istenüket; akkor eladta őket Szíszerának, Cháczór hadvezérének kezébe, a filiszteusok kezébe és Móáb királyának kezébe, és harcoltak ellenük.

And when they forgot the LORD their God, he sold them into the hand of Sisera, captain of the host of Hazor, and into the hand of the Philistines, and into the hand of the king of Moab, and they fought against them.

10 Ekkor kiáltottak az Örökkévalóhoz és mondták: Vétkeztünk, hogy elhagytuk az Örökkévalót és szolgáltuk a Báalokat és az Astóreteket; s most ments meg minket ellenségeink kezéből és majd szolgálunk téged.

And they cried to the LORD, and said, We have sinned, because we have forsaken the LORD, and have served Baalim and Ashtaroth: but now deliver us from the hand of our enemies, and we will serve thee.

11 És küldte az Örökkévaló Jerubbáalt és Bedánt és Jiftáchot és Sámuelt; megmentett titeket ellenségeitek kezéből köröskörül és laktatok biztonságban.

And the LORD sent Jerubbaal and Bedan, and Jephthah, and Samuel, and delivered you from the hand of your enemies on every side, and ye dwelt safe.

12 Midőn láttátok, hogy Náchás, Ámmón fiainak királya, jön ellenetek, mondtátok nekem: Nem, hanem király uralkodjék rajtatok – holott az Örökkévaló, a ti Istenetek, a királyok.

And when ye saw that Nahash the king of the children of Ammon came against you, ye said to me, No; but a king shall reign over us: when the LORD your God [was] your king.

13 Most tehát, íme a király, akit választottatok, akit kértetek; íme adott az Örökkévaló fölétek királyt!

Now therefore, behold the king whom ye have chosen, [and] whom ye have desired! and behold, the LORD hath set a king over you.

14 Ha, majd félitek az Örökkévalót és szolgáljátok őt és hallgattok szavára és nem lesztek engedetlenek az Örökkévaló parancsa iránt és követitek ti is, a király is, aki királlyá lett rajtatok, az Örökkévalót, Istenteket –

If ye will fear the LORD, and serve him, and obey his voice, and not rebel against the commandment of the LORD, then shall both ye, and also the king that reigneth over you continue following the LORD your God.

15 ha pedig nem hallgattok az Örökkévaló szavára és engedetlenek lesztek az Örökkévaló parancsa iránt, akkor lesz az Örökkévaló keze ellenetek, amint volt atyáitok ellen.

But if ye will not obey the voice of the LORD, but rebel against the commandment of the LORD, then shall the hand of the LORD be against you, as [it was] against your fathers.

16 Most is – álljatok meg és lássátok ezt a nagy dolgot, melyet az Örökkévaló cselekszik szemeitek előtt.

Now therefore stand and see this great thing, which the LORD will do before your eyes.

17 Nemde búzaaratás van ma? Kiáltok az Örökkévalóhoz és adni fog mennydörgést és – esőt; tudjátok hát és lássátok, hogy nagy a gonoszságotok, melyet cselekedtetek, az Örökkévaló szemeiben, kérvén magatoknak királyt.

[Is it] not wheat-harvest to-day? I will call to the LORD, and he will send thunder and rain; that ye may perceive and see that your wickedness [is] great, which ye have done in the sight of the LORD, in asking you a king.

18 Ekkor kiáltott Sámuel az Örökkévalóhoz, és adott az Örökkévaló mennydörgést és esőt ama napon; és félte az egész nép nagyon az Örökkévalót és Sámuelt.

So Samuel called to the LORD; and the LORD sent thunder and rain that day: and all the people greatly feared the LORD and Samuel.

19 És szólt az egész nép Sámuelhez: Imádkozzál szolgáidért az Örökkévalóhoz, Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert mind a vétkeinket gonoszsággal tetéztük, kérvén magunknak a királyt.

And all the people said to Samuel, Pray for thy servants to the LORD thy God, that we die not: for we have added to all our sins [this] evil, to ask us a king.

20 Szólt Sámuel a néphez: Ne féljetek, ti cselekedtétek ugyan mind e gonoszságot; csak el ne térjetek az Örökkévalótól, hanem szolgáljátok az Örökkévalót egész szívetekkel.

And Samuel said to the people, Fear not: ye have done all this wickedness: yet turn not aside from following the LORD, but serve the LORD with all your heart;

21 És ne térjetek el – a semmiségek után, melyek nem használnak és nem mentenek meg, mert semmiségek.

And turn ye not aside: for then [would ye go] after vain [things], which cannot profit nor deliver; for they [are] vain.

22 Mert nem veti el az Örökkévaló a népét az ő nagy neve kedvéért; mert úgy akarta az Örökkévaló, hogy magának népéül tegyen benneteket.

For the LORD will not forsake his people for his great name's sake: because it hath pleased the LORD to make you his people.

23 Én is – távol legyen tőlem, hogy vétkezzem az Örökkévaló ellen, megszűnvén imádkozni értetek; majd tanítalak titeket a jó és egyenes útra.

Moreover as for me, Far be it from me that I should sin against the LORD in ceasing to pray for you: but I will teach you the good and the right way:

24 Csak féljétek az Örökkévalót és szolgáljátok őt igazságban egész szívetekkel; mert lássátok, mi nagyot művelt veletek.

Only fear the LORD, and serve him in truth with all your heart: for consider how great [things] he hath done for you.

25 De ha gonoszul cselekedtek, ti is, királyotok is, el fogtok pusztulni.

But if ye shall still do wickedly, ye will be consumed, both ye and your king.