< 1 Királyok 21 >

1 És volt e dolgok után, szőlője volt a Jizreélbeli Nábótnak Jizreélben, Achábnak, Sómrón királyának palotája mellett.
Después de estas cosas, Nabot de Jezreel tenía una viña que estaba en Jezreel, junto al palacio de Acab, rey de Samaria.
2 És beszélt Acháb Nábóttal mondván: Adjad nekem szőlődet, hogy zöldséges kertemmé legyen, mert közel van a házam mellett, majd adok neked helyette nálánál jobb szőlőt; s ha jónak tetszik szemeidben, majd adok neked pénzt ennek árában.
Acab habló a Nabot, diciendo: “Dame tu viña, para que la tenga como jardín de hierbas, porque está cerca de mi casa; y yo te daré por ella una viña mejor que ésta. O, si te parece bien, te daré su valor en dinero”.
3 Szólt Nábót Achábhoz: Távol legyen tőlem az Örökkévalóért, hogy neked adjam őseim örökét!
Nabot dijo a Ajab: “¡Que Yahvé me prohíba dar la herencia de mis padres a ti!”
4 Erre bement Acháb a házába, felindulva éa kedvetlenül azon szó miatt, melyet szólt hozzá a Jizreélbeli Nábót, midőn mondta: nem adom neked őseim örökét. Lefeküdt ágyára, falnak fordította arcát és nem evett kenyeret.
Acab entró en su casa hosco y enojado por la palabra que le había dicho Nabot de Jezreel, pues había dicho: “No te daré la herencia de mis padres”. Se acostó en su cama, apartó su rostro y no quiso comer pan.
5 De bement hozzá felesége Ízébel és beszélt hozzá: Miért oly felindult a lelked, hogy nem eszel kenyeret?
Pero Jezabel, su mujer, se acercó a él y le dijo: “¿Por qué está tu espíritu tan triste que no comes pan?”
6 Beszélt hozzá: Beszéltem a Jizreélbeli Nábóttal és mondtam neki: adjad nekem szőlődet pénzen, vagy ha kívánod, majd adok neked szőlőt helyette; de ő mondta: nem adom neked a szőlőmet.
Le dijo: “Porque hablé con Nabot de Jezreel y le dije: ‘Dame tu viña por dinero, o si te place, te daré otra viña por ella’. Él respondió: ‘No te daré mi viña’”.
7 Erre szólt hozzá felesége Ízébel: Te mívelsz mostanában uralmat Izraél fölött? Kelj föl, egyél kenyeret, hogy fölviduljon a szíved; én majd neked adom a Jizreélbeli Nábót szőlőjét.
Jezabel, su mujer, le dijo: “¿Ahora gobiernas el reino de Israel? Levántate, come pan y alegra tu corazón. Te daré la viña de Nabot el jezreelita”.
8 Erre írt leveleket Acháb nevében, megpecsételte annak pecsétjével és elküldte a leveleket a vénekhez és a nemesekhez, kik városában voltak, a kik Nábóttal laktak.
Así que ella escribió cartas en nombre de Acab y las selló con su sello, y envió las cartas a los ancianos y a los nobles que estaban en su ciudad, que vivían con Nabot.
9 Írta pedig a levelekben, mondván: Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére.
Ella escribió en las cartas, diciendo: “Proclamen un ayuno y pongan a Nabot en alto entre el pueblo.
10 És szemben vele ültessetek két alávaló embert, hogy tanúskodjanak ellene, mondván: káromoltad Istent és a királyt! Erre vezessétek őt ki és kövezzétek meg, hogy meghaljon.
Poned delante de él a dos hombres malvados, y que testifiquen contra él diciendo: ‘¡Has maldecido a Dios y al rey! Luego llévenlo y mátenlo a pedradas”.
11 És úgy cselekedtek városának emberei, a vének és a nemesek, akik városában laktak, a, mint küldött hozzájuk Ízébel, amint írva volt a levelekben, melyeket hozzájuk küldött;
Los hombres de su ciudad, los ancianos y los nobles que vivían en ella, hicieron lo que Jezabel les había ordenado en las cartas que les había escrito y enviado.
12 hirdettek böjtöt és ültették Nábótot a nép élre.
Proclamaron un ayuno y pusieron a Nabot en lo alto del pueblo.
13 És jött a két alávaló ember, leültek vele szemben és tanúskodtak ellene, Nábót ellen az alávalók, a nép szeme láttára, mondván: Káromolta Nábót Istent és a királyt. Erre kivezették őt a városon kívül és megkövezték kövekkel, hogy meghalt.
Los dos hombres, los malvados, entraron y se sentaron ante él. Los malvados testificaron contra él, contra Nabot, en presencia del pueblo, diciendo: “¡Nabot maldijo a Dios y al rey!” Entonces lo sacaron de la ciudad y lo mataron a pedradas.
14 Ekkor küldtek Ízébelhez, mondván: Megköveztetett Nábót és meghalt.
Luego enviaron a Jezabel diciendo: “Nabot ha sido apedreado y ha muerto”.
15 És volt, amint hallotta Ízébel, hogy megköveztetett Nábót és meghalt, szólt Ízébel Achábhoz: Kelj föl, vedd birtokba a Jizreélbeli Nábótnak szőlőjét, melyet vonakodott neked pénzen adni; mert Nábót nem él, hanem meghalt.
Cuando Jezabel se enteró de que Nabot había sido apedreado y estaba muerto, le dijo a Ajab: “Levántate y toma posesión de la viña de Nabot de Jezreel, que él se negó a darte por dinero; porque Nabot no está vivo, sino muerto.”
16 És volt, amint hallotta Acháb, hogy Nábót meghalt, fölkelt Acháb, hogy lemenjen a Jizreélbeli Nábótnak szőlőjébe, hogy azt birtokba vegye.
Cuando Ajab se enteró de que Nabot había muerto, se levantó para bajar a la viña de Nabot de Jezreel, para tomar posesión de ella.
17 De lett az Örökkévaló igéje a Tisbébeli Élijáhúhoz, mondván:
La palabra de Yahvé llegó a Elías el tisbita, diciendo:
18 Kelj föl, menj le Acháb, Izraél királya. elé, aki Sómrónban van; íme ő Nábót szőlőjében van, ahová lement, hogy birtokba vegye.
“Levántate y baja a recibir a Ajab, rey de Israel, que vive en Samaria. He aquí que está en la viña de Nabot, a la que ha bajado para tomar posesión de ella.
19 És beszélj hozzá, mondván: Így szól az Örökkévaló: Hát gyilkoltál és birtokba is vettél? S beszélj hozzá, mondván: Így szól az Örökkévaló: amely helyen felnyalták a kutyák Nábót vérét, fölnyalják majd a kutyák a te véredet is.
Le hablarás diciendo: “El Señor dice: “¿Has matado y también tomado posesión? Le hablarás diciendo: ‘Dice el Señor: “En el lugar donde los perros lamieron la sangre de Nabot, los perros lamerán tu sangre, la tuya”’”.
20 És szólt Acháb Élijáhúhoz: Hát rám találtál, ellenségem? Mondta: Rád találtam, mivel arra adtad magadat, hogy tegyed azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben.
Acab dijo a Elías: “¿Me has encontrado, mi enemigo?” Él respondió: “Te he encontrado, porque te has vendido a hacer lo que es malo a los ojos de Yahvé.
21 Íme hozok reád veszedelmet és kitakarítok utánad és kiírtok Acháb házából falra vizelőt, elzártat és magára hagyottat Izráélben;
He aquí que yo traigo el mal sobre ti, y te barreré por completo, y cortaré de Acab a todo el que orine contra una pared, y al que esté encerrado y al que quede suelto en Israel.
22 és olyanná teszem házadat, mint Járobeám, Nebát fia házát és mint Báesa, Achíjafia házát; a bosszantás miatt, mellyel bosszantottál és vétkezésre indítottad Izráélt.
Haré que tu casa sea como la casa de Jeroboam, hijo de Nabat, y como la casa de Baasa, hijo de Ahías, por la provocación con que me has hecho enojar y has hecho pecar a Israel.”
23 És Ízébel felől is szólt az Örökkévaló, mondván: A kutyák fogják megenni Ízébelt Jizreél bástyafalán.
Yahvé también habló de Jezabel, diciendo: “Los perros se comerán a Jezabel junto a la muralla de Jezreel.
24 Akije meghal Achábnak a városban, azt megeszik a kutyák és aki meghal a mezőn, megeszik az ég madarai.
Los perros se comerán al que muera de Ajab en la ciudad, y las aves del cielo se comerán al que muera en el campo.”
25 – Valóban nem volt senki olyan, mint Acháb, ki arra adta volna magát, hogy tegye azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, mivel elcsábította őt felesége Ízébel;
Pero no hubo nadie como Ajab, que se vendió para hacer lo que era malo a los ojos de Yahvé, a quien Jezabel, su esposa, incitó.
26 nagyon utálatosan cselekedett, járván a bálványok után, mind a szerint, amint cselekedett az emóri, kit az Örökkévaló elűzött Izraél fiai elől. –
Hizo de manera muy abominable al seguir a los ídolos, conforme a todo lo que hicieron los amorreos, a quienes Yahvé expulsó ante los hijos de Israel.
27 És volt, amint hallotta Acháb e szavakat, megszaggatta ruháit, zsákot tett a testére és böjtölt; zsákban feküdt és hallgatag járt.
Al oír estas palabras, Ajab se rasgó las vestiduras, se puso un saco en el cuerpo, ayunó, se acostó en un saco y anduvo abatido.
28 Ekkor lett az Örökkévaló igéje a Tisbébeli Élijáhúhoz, mondván:
La palabra de Yahvé vino a Elías el tisbita, diciendo:
29 Láttad-e, hogy megalázkodott előttem Acháb? Mivelhogy megalázkodott előttem, nem hozom a veszedelmet az ő napjaiban: a fiának napjaiban hozom a veszedelmet a házára.
“¿Ves cómo se humilla Ajab ante mí? Porque se humilla ante mí, no traeré el mal en sus días; pero traeré el mal sobre su casa en los días de su hijo.”

< 1 Királyok 21 >