1 Királyok 20
1 Ben-Hadád pedig, Arám királya összegyűjtötte egész hadát, harminckét király volt vele, meg ló és szekérhad; fölvonult, ostrom alá vette Sómrónt és harcolt ellene.
Tokosra Benhadad lun Syria el orani un mwet mweun nukewa lal. Oasr kasreyal sin tokosra tolngoul luo ke mutunfacl saya, wi horse ac chariot natulos. Elos fahsryak kuhlusya acn Samaria ac mweuni.
2 És követeket küldött Achábhoz, Izraél királyához a városba;
Tokosra Benhadad el supwala mwet utuk kas lal nu in siti uh nu yorol Tokosra Ahab lun Israel, in fahk, “Tokosra Benhadad el fahk ke sap ku lal
3 és mondta neki: Így szól Ben-Hadád: ezüstöd és aranyod az enyém, feleségeid éa legszebb fiaid az enyéim.
mu kom in fuhleang silver ac gold lom nu sel, wi mutan kiom ac tulik nukewa nutum ma ku in mano.”
4 Felelt Izraél királya és mondta: Szavad szerint, uram király, tied vagyok én és minden, amim van.
Ac Ahab el topuk ac fahk, “Folokot ac fahk nu sel Tokosra Benhadad, leum luk, lah nga ac oru oana ma el fahk. El ku in eisyu ac ma nukewa luk.”
5 Visszatértek a követek és mondták: Így szól Ben-Hadád, mondván: hiszen küldtem hozzád, mondván: ezüstödet és aranyodat, feleségeidet és fiaidat nekem adjad;
Tok kutu, mwet utuk kas uh sifilpa foloko nu yorol Ahab ac us pac soko sap sel Benhadad su fahk ouinge: “Nga sapot tari nu sum kom in supwama silver, gold, mutan ac tulik.
6 bizony holnap ilyenkor hozzád küldöm a szolgáimat, hogy kikutassák a házadat és szolgáid házait és lészen, szemeid minden drágaságát kezükbe teszik és elviszik.
A inge, nga ac supwaot mwet kol fulat lun mwet mweun luk in iluhsya kewa koanon inkul sum, oayapa lohm sin mwet kol fulat lom, ac eis ma nukewa ma elos pangon mu ma saok. Elos ac sun acn ingan pacl se pacna inge lutu.”
7 Erre hívta Izraél királya mind az ország véneit és mondta: Tudjátok csak meg és lássátok, hogy ez rosszat akar; mert küldött hozzám feleségeimért, fiaimért, ezüstömért és aranyomért és nem tagadtam meg tőle!
Tokosra Ahab el pangoneni mwet kol nukewa lun facl sac ac fahk, “Kowos liye ke mwet se inge sukna in kunauskutla uh? El supwama kas nu sik ac sap ngan supwala mutan kiuk, tulik nutik, silver ac gold, ac nga tuh wi na sap lal.”
8 És szóltak hozzá mind a vének és az egész nép: Ne hallgass rá és ne engedj!
Na mwet kol ac mwet uh topuk, “Nimet lohng ma el fahk ingan. Nimet kom munasla.”
9 Mondta tehát Ben-Hadád követeinek: Mondjátok uramnak, a királynak: mindazt, amiért első ízben küldtél szolgádhoz, megteszem, de ezt a dolgot nem tehetem meg. Elmentek a követek és vittek neki választ.
Ouinge Ahab el fahk nu sin mwet utuk kas lal Benhadad, “Fahkang nu sel tokosra, leum luk, lah nga ac oru sap soko lal meet ah, tusruktu sap soko tok an nga tia ku in lela.” Mwet utuk kas inge som twe sifilpa foloko ke soko pac sap
10 Ekkor küldött hozzá Ben-Hadád és mondta: Így tegyenek velem az istenek és így folytassák, nem lesz elég Sómrón pora, hogy marokkal is jusson mind annak a népnek, mely engem követ.
sel Benhadad, fahk mu, “Nga ac fahsrot ac us pisen mwet ma ac ku in kunausla siti sum an, ac usla nufon ipin eot mokutkuti inpaolos. Lela god uh in uniyuwi ngan misa, nga fin tia orala!”
11 Erre felelt Izraél királya és mondta: Szóljatok: ne dicsekedjék úgy aki övet köt, mint a ki leoldja!
Tokosra Ahab el topuk, “Fahkang nu sel Tokosra Benhadad lah mwet mweun pwaye se oru konkin lal tukun mweun, tia meet liki.”
12 És volt, amint hallotta e szót – ő éppen ivott, ő meg a királyok a sátrakban – így szólt szolgáihoz: Fogjátok körül! És körülfogták a várost.
Benhadad el eis top lal Ahab ke pacl se ma el, ac tokosra saya ma welul ah, nimnim in lohm nuknuk selos. El sapkin nu sin mwet mweun lal in akola in mweuni siti sac, na elos fahsryang nu yen elos ac mweun we.
13 És íme egy próféta lépett oda Achábhoz, Izraél királyához és mondta: Így szól az Örökkévaló: Láttad te ezt az egész nagy tömeget: íme, kezedbe adom ma, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Örökkévaló.
In pacl sac, mwet palu se som nu yorol Tokosra Ahab ac fahk, “LEUM GOD El fahk, ‘Nikmet sangeng sin un mwet mweun lulap se ingan. Nga ac sot kom in kutangulosla misenge, na kom fah etu lah nga pa LEUM GOD.’”
14 Mondta Acháb: Ki által? És mondta: Így szól az Örökkévaló: a tartományok vezéreinek legényei által. Mondta: Ki kezdje meg a harcot? És mondta: Te!
Ahab el siyuk, “Su ac us mweun uh?” Ac mwet palu sac fahk, “LEUM GOD El fahk mu mwet mweun fusr su kolyuk sin kais sie governor in acn Israel pa ac us mweun uh.” Na tokosra el siyuk, “Ac su ac sapsap nu sin mwet nukewa?” Mwet palu sac fahk, “Kom.”
15 Erre megszámlálta a tartományok vezéreinek legényeit, és voltak kétszázharmincketten; utánuk pedig megszámlálta az egész népet, mind az Izraél fiait – – hétezret.
Ouinge tokosra el pangoneni mwet mweun fusr nukewa su muta ye kolyuk lun governor lun kais sie acn in facl Israel, su pisalos mwet luofoko tolngoul luo nufon. Na el pangonak un mwet mweun lun Israel, su pisalos mwet itkosr tausin.
16 És kivonultak déltájt; Ben Hadád pedig részegre itta magát a sátrakban, ő meg a királyok, a harminckét király, kik őt segítették.
Mweun sac mutawauk ke infulwen len, ke Benhadad ac tokosra tolngoul luo su welul elos sruhila in lohm nuknuk selos.
17 És kivonultak előbb a tartományok vezéreinek legényei; és mikor küldött Ben-Hadád, jelentették neki, mondván: Emberek jöttek ki Sómrónból!
Mwet mweun fusr Israel elos fahsr meet. Benhadad el tuh supwala mwet kalngeyuk lal in liye acn meeto, ac elos foloko ac fahk nu sel lah un mwet mweun se pa tuku Samaria me.
18 Erre mondta: Ha békére jöttek ki, fogjátok meg őket elevenen; ha pedig harcra jöttek ki, elevenen fogjátok meg!
Benhadad el sapkin, “Elos finne tuku in mweun ku in suk misla, sruokolosi a nimet onelosla.”
19 Amazok pedig kivonultak a városból, a tartományok vezéreinek legényei, és a hadsereg, mely mögöttük volt.
Mwet mweun fusr uh pa us mutun mweun uh, ac un mwet mweun lun Israel fahsr tokolos.
20 És megverték kiki az emberét, és megfutamodott Arám és üldözte őket Izraél: éa elmenekült Ben-Hadád, Arám királya lovon lovasokkal.
Kais sie sin mwet mweun lun Israel inge uniya mwet se ma el anwuk nu se. Mwet Syria elos kaing, ac mwet Israel ukwalos na. A Benhadad el kaingla fin horse natul, wi pac kutu mwet mweun lal su kasrusr fin horse.
21 És kivonult Izraél királya, megverte a lovasokat és a szekérhadat, és megverte Arámot nagy vereséggel.
Tokosra Ahab el som nu yen mweun uh orek we, ac sruokya horse ac chariot, ac orala kutangla na lulap se fin mwet Syria.
22 Ekkor odalépett a próféta Izraél királyához és mondta neki: Menj, erősítsd magadat és tudd meg és lásd mitévő légy; mert az év fordultakor feljő ellened Arám királya.
Na mwet palu sac som nu yorol Tokosra Ahab ac fahk, “Folokla ac musaeak un mwet mweun lom an, akola akwoye, mweyen tokosra lun Syria el ac sifil foloko mweuni kom meet liki infulwen yac fahsru.”
23 Arám királyának szolgái pedig szóltak hozzá: Hegyeknek istene az ő istenük, azért győztek le minket; ámde majd harcolunk velük a síkságon, nem győzzük-e le őket?
Mwet kol fulat lal Tokosra Benhadad elos fahk nu sel, “God lun mwet Israel ingan elos god fineol, pa pwanang mwet Israel elos kutangkutla. Tuh kut lulalfongi na yohk lah kut ac kutangulosla kut fin mweunelos yen tupasrpasr.
24 De ezt a dolgot tedd meg: mozdítsd el a királyokat, kit-kit helyéről és rendelj helyükbe helytartókat.
Inge kom eisla tokosra tolngoul luo liki kunokon lalos, ac sang mwet kol ma pisrla ke mweun yen tupasrpasr in aolulos.
25 Te pedig gyűjts egybe magadnak hadsereget, amilyen volt az elesett hadsereg és lovat, amennyi volt a ló és szekérhadat, amilyen volt a szekérhad; hadd harcoljunk velük a síkságon, nem győzzük-e le őket? Hallgatott szavukra és így cselekedett.
Na kom pangoneni mwet mweun lom an in pus oana pisen mwet ma tuh kaingkinkomla, ac sokak horse ac chariot in oana pisen ma wanginla. Kut ac mweuni mwet Israel yen tupasrpasr, ac kut ac fah kutangulosla ke fwil se inge.” Tokosra Benhadad el insese ke kas in kasru lalos inge, ac el oru oana.
26 Volt pedig az év fordultakor, megszámlálta Ben Hadád Arámot és Afékba vonult háborúra Izraél ellen.
Meet liki infulwen yac se tok ah, el pangoneni mwet lal ac welulos som nwe ke siti Aphek in mweuni mwet Israel.
27 Izraél fiai pedig megszámláltattak és élelemmel láttattak el és elébük mentek; és táboroztak Izraél fiai velük szemben mint két kecskenyájacska, míg Arám megtöltötte a vidéket.
Mwet Israel uh pangonyukeni ac akola kufwen mwe mweun natulos, ac som nu nien aktuktuk lalos, ac orekelik nu ke u luo, ac tu forang nu sin mwet Syria. Mwet Israel inge elos oana u srisrik luo ke nani fin lumweyuk elos nu ke pisen mwet Syria, su fahsrelik ac nwakla in polo acn sac nufon.
28 És odalépett az Isten embere, szólt Izraél királyához és mondta: Így szól az Örökkévaló: mivelhogy azt mondta Arám: hegyeknek istene az Örökkévaló és nem a völgyeknek istene ő, kezedbe adom tehát ezt az egész nagy tömeget, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló!
Sie mwet palu som nu yorol Tokosra Ahab ac fahk, “Pa inge ma LEUM GOD El fahk: ‘Mweyen mwet Syria elos fahk mu nga sie god fineol uh ac tia god nu yen tupasrpasr, nga ac sot kom in kutangla un mwet mweun lulap se inge, na kom ac mwet lom nukewa fah etu lah nga pa LEUM GOD.’”
29 És táboroztak emezek szemben amazokkal hét napig; és volt a hetedik napon, megindult a harc és megverték Izraél fiai Arámot, százezer gyalogost egy napon.
Mwet Syria ac mwet Israel elos mutana in acn elos aktuktuk we ac ngetani nu sie ke len itkosr. Ke len se akitkosr elos mutawauk in mweun, ac mwet Israel elos uniya siofok tausin mwet mweun lun Syria.
30 És megfutamodtak a többiek Afékba, a városba, de rádőlt a fal a megmaradt huszonhétezer emberre; Ben-Hadád is megfutamodott és bement a városba, szobából szobába.
Mwet Syria ma lula elos kaingla nu in siti Aphek, twe pot we ah topla ac toanya pac longoul itkosr tausin selos. Benhadad el kaingla pac nu in siti uh ac wikla in sie fukil oan etok ke sie lohm.
31 Ekkor szóltak hozzá szolgái: Íme csak, hallottuk, hogy Izraél házának királyai – hogy kegyes királyok ők; tegyünk csak zsákokat derekunkra éa köteleket fejünkre és menjünk ki Izraél királyához, hátha életben hagyja lelkedet.
Mwet pwapa fulat lal ah som nu yorol ac fahk, “Kut lohng mu tokosra lun mwet Israel elos mwet na kulang. Filikutla kut in losya infulwasr ke nuknuk yohk eoa ac pwelah insifasr ke sucl, ac som nu yorol tokosra lun Israel. Na sahp el ac nunak munas nu sum ac tia unikomi.”
32 Felkötöttek tehát zsákokat derekukra és köteleket fejükre éa odamentek Izraél királyához éa mondták: Szolgád Ben-Hadád így szól: hadd maradjon lelkem életben! Mondta: Hát él-e még? Testvérem ő!
Ouinge elos losya infulwalos ke nuknuk yohk eoa, ac pwelah inkwawalos ke sucl, ac som nu yorol Ahab ac fahk, “Benhadad, mwet kulansap lom, el kwafe nu sum tuh kom in lela elan moul.” Ac Ahab el fahk, “Ku el srakna moul? Wona! El oana tamulel se nu sik!”
33 A férfiak jót sejtették, sietve elkapták tőle a szót és mondták: Testvéred Ben-Hadád! Mondta: Menjetek be, hozzátok el. Erre kiment hozzá Ben-Hadád és ő felültette a kocsira.
Mwet pwapa fulat lal Benhadad elos tupan lah oasr akul wo elos ac liye, ac ke Ahab el fahk “tamulel” na elos sulaklak na fahk, “Pwaye sum, Benhadad el tamulel lom!” Na Ahab el sap, “Usalu nu yuruk.” Ke Benhadad el sun acn we, Ahab el solal elan fanyak welul fin chariot natul uh.
34 És szólt hozzá: A városokat, melyeket atyám elvett a te atyádtól, visszaadom; és utcákat tarthatsz magadnak Damaszkuszban, amint tartott az én atyám Sómrónban. – Én meg szövetséggel bocsátlak el. Kötött tehát vele szövetséget és elbocsátotta.
Benhadad el fahk nu sel, “Nga ac folokonot siti nukewa ma papa tumuk ah tuh eisla sin papa tomom ah, ac kom fah orala sie acn in kuka ah lom in acn Damascus, oana ke papa tumuk el tuh oru in acn Samaria.” Ahab el topuk, “Ke sripen ma kital aetuila kac inge, nga ac aksukosokyekomla.” Na el orala sie wulela ku inmasrloltal, ac aksukosokyalla.
35 Egy ember pedig a prófétafiak közül szólt a társához az Örökkévaló igéjével: Verj meg, kérlek. De az ember vonakodott őt megverni.
Ke sap lun LEUM GOD, sie mwet palu inmasrlon un mwet palu el sap sie pac selos in puokilya. Tusruktu el srangesr oru.
36 Ekkor mondta neki: Mivelhogy nem hallgattál az Örökkévaló szavára, íme te elmész tőlem és megöl téged az oroszlán. S amikor elment mellőle, reá talált az oroszlán és megölte.
Na mwet se ma sapkin el fahk nu sel, “Mweyen kom tia akos ma LEUM GOD El sapkin, lion soko ac unikomi ke kom ac tufahna fahla likiyu.” Na ke el tufahna fahla lukel, lion soko fahsryak twe unilya.
37 Talált egy más embert és mondta: Verj meg, kérlek! És megverte őt az ember, sebesre verve.
Na mwet palu sac sifilpa som nu yurin sie pac mwet ac fahk, “Puokyuwi!” Na el oru oana el fahk — el liksrenina puokilya na el kineta.
38 Erre elment a próféta és várt a királyra az úton, s elmásította magát, bekötözvén szemeit.
Mwet palu sac pwela mutal ke nuknuk se tuh in tia akilenyuk el, ac el som tu inkanek ah, soano tokosra Israel elan tuku.
39 S midőn a király arra vonult, kiáltott a királyhoz és mondta: Szolgád kivonult a csatába s íme oda tér valaki, hoz nekem egy embert és mondja: vigyázz erre az emberre! Ha nem lesz meg, akkor lelked lesz az ő lelkéért vagy egy kikkár ezüstöt mérsz le!
Ke pacl se tokosra el tuku, na mwet palu sac wola ac fahk, “Leum fulat, ke nga tuh muta ke mweun ah, sie sin mwet mweun ah use sie mwet lokoalok ma el tuh sruokya, ac fahk nu sik, ‘Taranul el uh. El fin kaingla, mwata ac oan fom: fin tia anwuki kom, kom ac moli ke tolu tausin ipin silver.’
40 De mialatt szolgádnak erre arra tenni valója volt, amaz már nem volt ott. Szólt hozzá Izraél királya: Így legyen a te ítéleted, magad döntöttél!
Tusruk nga tuh kafofo ke kutepacna ma saya, na mwet sac kaingla.” Tokosra el fahk, “Kom sifacna pakiya mwe kalya nu sum uh, ac kom fah akkeokyeyuk fal nu kac.”
41 Ekkor sietve levette a kötőt szemeiről és fölismerte őt Izraél királya, hogy a próféták közül való.
Mwet palu sac tulakunla ipin nuknuk sac liki mutal, na tokosra el akilenulak lah sie sin mwet palu ah pa el.
42 És szólt hozzá: Így szól az Örökkévaló: mivel elbocsátottad kezedből a tőlem pusztulásra szánt embert, legyen a lelked az ő lelkéért és néped az ő népéért.
Na mwet palu sac fahk nu sel tokosra, “Pa inge kas sin LEUM GOD: ‘Mweyen kom tuh lela mwet se nga sap in anwuki in kaingla, kom ac fah moli ke moul lom, ac un mwet mweun lom ac fah kunausyukla mweyen elos lela un mwet mweun lal in kaingla.’”
43 Erre elment Izraél királya a házába felindulva és kedvetlenül, és Sómrónba ért.
Tokosra el folokla nu in acn sel Samaria, ac el fosrnga ac inse toasr.
