1 Királyok 19
1 Elmondta Acháb Ízébelnek mindazt, amit Élijáhú cselekedett, meg mindazt, ahogyan megölte mind a prófétákat karddal.
Ahab mah Jezebel khaeah Elijah mah sak ih hmuennawk boih, tahmaanawk sumsen hoi hum boihhaih kawng to thuih pae.
2 Ekkor követet küldött Ízébel Élijáhúhoz, mondván: Úgy tegyenek velem az istenek és úgy folytassák, bizony holnap ilyenkor olyanná teszem életedet, mint amazok bármelyikének életét.
To pacoengah Jezebel mah, Khawnbang vaihi tue thuem ah na hum ih tahmaanawk baktih toengah, nang hae kang hum ai nahaeloe, sithawnawk mah ka nuiah kanung parai ah sah nasoe, tiah thuihsak hanah, Elijah khaeah laicaeh kami maeto patoeh.
3 Midőn ezt látta, fölkelt, elment élete kedvéért éa eljutott a Jehúdabeli Beér-Sébába és ott hagyta legényét.
Elijah loe zit pongah, angthawk moe, a hinghaih loih thai hanah, Judah prae Beersheba vangpui ah caeh; a tamna loe to ah caeh taak.
4 Ő pedig ment a pusztában egy napnyi úton, odaért és leült egy rekettyebokor alá; halált kívánt a lelkének éa mondta: Elég, most, oh Örökkévaló, vedd el lelkemet, mert nem vagyok én jobb az őseimnél.
Angmah to loe nito lamcaeh haih praezaek ah caeh; imphokkung ohhaih ahmuen to phak naah, atlim ah anghnut; Aw Angraeng, khawt boeh; ka hinghaih hae la halat ah; kai loe kampanawk pongah ka hoih kue ai, tiah duek hanah lawk a thuih.
5 Ekkor lefeküdt és elaludt egy rekettyebokor alatt; s íme megérintette egy angyal és mondta neki: Kelj föl, egyél!
To pacoengah thing tatlip ah angsong moe, a iih; khenah, van kami mah anih to sui; anih khaeah angthawk loe, caa ah, tiah a naa.
6 Föltekintett és íme, feje mellett egy parázson sült lepény és egy korsó víz. Evett tehát és ivott és újra lefeküdt.
A khet naah, hmai kamngaeh pongah paaem ih, takaw kae hoi naek hanah tuitabu maeto, a lu nuiah a hnuk. Anih loe caak moe, naek pacoengah angsong let.
7 Másodszor is visszajött az Örökkévaló angyala, megérintette és mondta: Kelj föl, egyél, mert túlságos nagy utad lesz.
Van kami to angzoh let, anih to sui moe, anih khaeah, Angthawk loe, caa ah, na caeh han koi loklam loe angthla parai, tiah a naa.
8 Fölkelt tehát, evett és ivott, és ment amaz evés erejével negyven nap és negyven éjjel, az Isten hegyéig, a Chórébig.
Anih loe angthawk moe, a caak a naek let; to buhcaakhaih mah tha ohsak pongah, aqum athun ni quipalito thung, Sithaw mae, Horeb pha ai karoek to lamcaeh.
9 Ott bement a barlangba és meghált ott; és íme, az Örökkévaló igéje lett hozzá és mondta neki: Mi dolgod itt, Élijáhú?
To ahmuen to a phak naah, thlungkhaw thungah akun moe, to ah a iih. Khenah, Angraeng ih lok Elijah khaeah angzoh; anih khaeah, Elijah, hae ah timaw na sak? tiah a naa.
10 Mondta: Buzgólkodva buzgólkodtam az Örökkévalóért, a seregek Istenéért, mert elhagyták szövetségedet Izraél fiai, oltáraidat lerombolták és prófétáidat megölték a karddal; én egyedül maradtam meg, de életemre törtek, hogy elvegyék.
Anih mah, Kai loe misatuh kaminawk ih Angraeng Sithaw hanah paroeai tha ka pathok; Israel kaminawk mah na lokkamhaih to pahnawt o moe, na hmaicamnawk to phraek o boih boeh; nangmah ih tahmaanawk to sumsen hoiah hum o, kai khue ni anghmat boeh; vaihi doeh kai hum hanah patoem o vop, tiah a naa.
11 És mondta: Menj ki, állj a hegyen az Örökkévaló előtt! És íme az Örökkévaló arra vonul: nagy és erős szél, hegyeket bontó és sziklákat tördelő, az Örökkévaló előtt – nem a szélben az Örökkévaló. És a szél után földrengés – nem a földrengésben az Örökkévaló.
Angraeng mah anih khaeah, Caeh loe, Angraeng hmaa ah mae nuiah angdoe ah; khenah, Angraeng loe to ah caeh tih, tiah a naa. To naah thacak parai takhi mah mae to hmuh moe, Angraeng hmaa ah thlungnawk to koisak boih; toe Angraeng loe takhi nuiah om ai; takhi song pacoengah talih hnawh; toe Angraeng loe talih hnawhaih nuiah om ai;
12 És a földrengés után tűz – nem a tűzben az Örökkévaló. És a tűz után halk suttogás hangja.
talih hnawh pacoengah hmai to oh; toe Angraeng loe hmai thungah om ai; hmai angzoh pacoengah kanaem lok to oh.
13 És volt, amint ezt hallotta Élijáhú, eltakarta arcát köpenyével, kiment és odaállt a barlang bejáratára; és íme, hang szólt hozzá és mondta: Mi dolgod itt, Élijáhú?
To lok to Elijah mah thaih naah, a mikhmai to kahni hoiah khuk khoep, a caeh moe, thlungkhaw hmaa ah angdoet. Khenah, anih khaeah lok angzoh, Elijah, hae ah timaw na sak? tiah a naa.
14 Mondta: Buzgólkodva buzgólkodtam az Örökkévalóért, a seregek Istenéért, mert elhagyták szövetségedet Izraél fiai, oltáraidat lerombolták és prófétáidat megölték a karddal; én egyedül maradtam meg, de életemre törtek, hogy elvegyék.
Anih mah, Kai loe misatuh kaminawk ih Angraeng Sithaw hanah paroeai tha ka pathok; Israel kaminawk loe na lokkamhaih to pahnawt o moe, na hmaicamnawk to phraek o boih boeh; nangmah ih tahmaaanawk to sumsen hoiah hum o; kai khue ni anghmat boeh; vaihi kai hum hanah ang patoem o, tiah a naa.
15 És szólt hozzá az Örökkévaló: Menj, térj vissza utadra, Damaszkusz pusztájába; és oda érvén, kend föl Chazáélt királynak Arám fölé.
Angraeng mah anih khaeah, Nang zohhaih ahmuen ah caeh let loe, Damaska praezaek ah caeh ah; to ahmuen na phak naah, Syria ukkung ah Hazel to siangpahrang ah suem ah.
16 Jéhút pedig, Nimaí fiát, kend föl királynak Izraél fölé; és Elísát, Sáfát fiát, Ábel-Mechólából, kend föl prófétának a magad helyébe.
Nimshi capa Jehu doeh Israel ukkung siangpahrang ah caksak ah; to pacoengah Abel Meholah vangpui ah kaom, Shaphat capa Elishato nangmah zuengah tahmaaa ah suem ah.
17 És lészen, aki megmenekül Chazáél kardjától, azt megöli Jéhú és aki megmenekül Jéhú kardjától, azt megöli Elísá.
Hazel ih sumsen hoiah loih kaminawk to, Jehu mah hum ueloe, Jehu ih sumsen hoiah loih kaminawk to, Elisha mah hum tih.
18 És meghagyok Izraélben hétezret: mindazon térdeket, melyek nem hajoltak meg a Báal előtt és mindazon szájat, mely nem csókolta meg.
Toe Baal hmaa ah khokkhu cangkrawn ai, anih to pahni hoiah mok vai ai kami, Israel prae ah kami sang sarihto kaimah hanah ka suek vop, tiah a naa.
19 Elment onnan és találta Elísát, Sáfát fiát; az éppen szántott, tizenkét pár ökör volt előtte és ő maga a tizenkettedikkel. Átment hozzá Élijáhú és rája vetette a köpenyét.
To pongah Elijah loe to ahmuen hoiah caeh moe, Maitaw tae hatlaihnetto hoi laikok atok, Shaphat capa Elishato a hnuk. Maitaw tae hatlaihnetto hoiah laikok atok nathuem ah, Elijah mah anih khaeah caeh moe, angmah ih kahni to a nuiah vah pae.
20 Erre elhagyta az ökröket, Élijáhu után futott és mondta: hadd csókolom meg, kérlek, atyámat és anyámat, és majd megyek utánad! Mondta neki: Menj, térj vissza, mert mit tettem neked?
To naah Elisha mah maitawnawk to caeh taak, Elijah hnukah patom moe, anih khaeah, Kamno hoi kampa to ka mok moe, ban ka sin pacoengah, na hnukah ka bang han, tiah a naa. Elijah mah, Amlaem let ah, na nuiah timaw ka sak? tiah a naa.
21 Elment tőle, vette az egy pár ökröt, levágta azt és az ökrök szerszámain megfőzte húsukat, adott a népnek és ettek. Erre fölkelt, ment Élijáhú után és szolgája lett.
To pongah Elisha loe amlaem let. A toksakhaih maitaw taenawk to lak moe, a boh, laikok atokhaih thingnawk to moi thonghhaih thing ah patoh pacoengah, kaminawk hanah a paek, kaminawk mah caak o. To pacoengah angthawk, Elijah hnukah bang moe, anih ih tok to a sak pae.
