1 Királyok 18
1 Volt sok idő múlva, lett az Örökkévaló igéje Élijáhúhoz a harmadik évben, mondván: Menj, mutatkozzál Achábnak, hadd adok esőt a föld színére.
Atue sawk parai ah oh pacoeng, saning thumto naah, Angraeng ih lok Elijah khaeah angzoh; Caeh loe Ahab hmaa ah amtueng paeh; kai mah van hoi kho kang zohsak han, tiah a naa.
2 Ment tehát Élijáhú, hogy mutatkozzék Achábnak; az éhség pedig erős volt Sómrónban.
To pongah Elijah loe Ahab hmaa ah amtueng hanah caeh. Samaria prae thungah khokhahaih paroeai nung boeh.
3 És szólította Acháb Óbadjáhút, ki a ház fölött volt – Óbadjáhú pedig nagyon félte az Örökkévalót;
To naah Ahab mah, siangpahrang im khenzawnkung, Obadiah to kawk; Obadiah loe Angraeng zii kami ah oh.
4 és történt, mikor kiirtotta Ízébel az Örökkévaló prófétáit, vett Obadjáhú száz prófétát és elrejtette őket, ötven embert egy – egy barlangban és ellátta őket kenyérrel és vízzel –
Jezebel mah Angraeng ih tahmaanawk to hum naah, Obadiah mah tahmaa cumvaito kawk moe, quipangato ah tapraek pacoengah, thlung khaw thungah hawk; nihcae hanah buh hoi tui to a paek.
5 és szólt Acháb Óbadjáhúhoz: Menj az országban mind a forrásokhoz és mind a patakokhoz, hátha találunk valami füvet, hogy életben tartsunk lovat és öszvért és ki ne fogyjunk a baromból.
Ahab mah Obadiah khaeah, Prae boih ah caeh loe, tuipuek hoi vacongnawk ohhaih ahmuen boih ah caeh ah; taw ih moinawk duek han ai, hrang hoi laa hrangnawk hing o thai hanah, phroh kahoih prae to na hnu khoe doeh om tih, tiah a naa.
6 És fölosztották maguk közt az országot, hogy bejárják; Acháb ment az egyik úton egyedül, és Óbadjáhú ment a másik úton egyedül.
To pongah nihnik loe caeh han ih prae to ampraek hoi, Ahab loklam maeto bangah caeh naah, Obadiah loe kalah loklam bangah caeh.
7 Midőn Óbadjáhú az útban volt, íme elejébe jött Élijáhú; reáismert, arcra vetette magát és mondta: Te vagy-e az, uram Élijáhú?
Obadiah angmah ih loklam ah caeh naah, khenah, Elijah mah anih to hnuk; Obadiah mah anih to maat pongah, mikhmai to long ah akuep moe, Nang loe ka angraeng Elijah na ai maw? tiah a naa.
8 Mondta neki: Én vagyok! Menj, mondjad uradnak: itt van Élijáhú!
Anih mah, Ue kai bae, Caeh loe na angraeng khaeah, Elijah hae ah oh, tiah thuih paeh, tiah a naa.
9 És mondta: Mit vétettem, hogy Acháb kezébe akarod adni szolgádat, hogy megöljön engem?
Obadiah mah, Ahab khaeah to tiah ka thuih pae nahaeloe kai hae na hum tih, kai loe tih zaehaih maw ka sak?
10 Él az Örökkévaló, a te Istened, nincsen nemzet és királyság, ahova nem küldött volna uram, hogy téged keressen, de azt mondták: nincs itt, akkor megeskette azt a királyságot és nemzetet arra, hogy csakugyan nem találnak téged.
Na Angraeng Sithaw hing baktih toengah, ka angraeng mah ahmuen kruek ah nang pakrong han ih, kami patoeh ai ih prae hoi avang maeto doeh om ai; anih mah kaminawk khaeah prae thungah nang ka hnu o thai ai, tiah lokkamhaih a saksak.
11 És most te azt mondod: menj, mondjad uradnak, itt van Élijáhú!
Toe vaihiah nang mah, Na angraeng khaeah caeh loe, Elijah hae ah oh, tiah thuih ah, tiah nang naa.
12 És lészen, én majd elmegyek tőled, s az Örökkévaló szelleme elvisz téged, nem tudom hová, én meg odamegyek, hogy tudtára adjam Achábnak a hírt, de ő nem talál téged és megöl engem – pedig szolgád féli az Örökkévalót ifjúkoromtól fogva.
Kai na hmaa hoi kang thawk moe, Ahab khaeah ka caeh pacoengah, nang ih akawng to ka thuih naah, Angraeng ih Muithla mah, ka panoek ai ih ahmuen ah, nang hae caeh haih ving nahaeloe, Ahab mah nang hnu ai naah, kai hae na hum lat tih boeh; toe na tamna kai loe nawkta nathuem hoi boeh ni Angraeng zii kami ah ka oh,
13 Hiszen tudtára adták uramnak azt, amit tettem, mikor Ízébel megölte az Örökkévaló prófétáit? Elrejtettem az Örökkévaló prófétái közül száz embert, ötven ötven embert egy barlangban és elláttam őket kenyérrel és vízzel.
Jezebel mah Angraeng ih tahmaanawk hum naah, Angraeng ih tahmaa cumvaitonawk to, qui panga, quipangato ah ka tapraek moe, thlung khaw thungah ka hawk pacoengah, nihcae to buh hoi tui ka paek, tiah ka angraeng nang mah na thaih ai maw?
14 És most te azt mondod: menj, mondjad uradnak: itt van Élijáhú, hogy megöljön!
Vaihiah nang mah ka angraeng khaeah caeh loe, Elijah loe hae ah oh, tiah thuih hanah nang naa; anih mah kai hae na hum tih boeh, tiah a naa.
15 Mondta Élijáhú: Él az Örökkévaló, a seregek ura, ki előtt én álltam, bizony ma mutatkozom neki.
Elijah mah, A hmaa ah kang doet moe, a tok ka sak pae ih misatuh kaminawk ih Angraeng loe hing baktih toengah, vaihniah Ahab hmaa ah kam tueng pae han.
16 Ment tehát Óbadjahú Acháb elejébe és tudtára adta neki; erre elment Acháb Élíjáhú elejébe.
To pongah Obadiah loe Ahab hnuk hanah caeh moe, a thuih pae; to naah Ahab mah Elijah tongh hanah caeh.
17 És volt, amint meglátta Acháb Élijáhút, így szólt hozzá Acháb: Te vagy-e az, Izraél megzavarója?
Ahab mah Elijah hnuk naah anih khaeah, Nang loe Israel kaminawk raihaih paek kami maw? tiah a naa.
18 Mondta: Nem én zavartam meg Izraélt, hanem te és atyád háza azzal, hogy elhagytátok az Örökkévaló parancsolatait és jártál a Báalok után.
Elijah mah, Israel kaminawk raihaih ka paek ai; toe nang hoi nampanawk mah, Angraeng lokpaekhaih to pahnawt o moe, Baal hnukah na patom o pongah, Israel kaminawk raihaih na paek o.
19 Most pedig küldj el, gyűjtsd hozzám egész Izraélt a Karmel hegyére, meg Báal prófétáit, négyszázötvenet és az Aséra prófétáit, négyszázat, az Ízébel asztalánál evőket.
Vaihiah kami patoeh loe, Israel prae thung ih kaminawk boih, Jezebel ih caboi ah buhcaa Baal ih tahmaa cumvai pali, quipangatonawk, Asherah ih tahmaa cumvai palitonawk to, kai hoiah nawnto Karmel mae ah angqum han ih kawk ah, tiah a naa.
20 Ekkor küldött Acháb mind az Izraél fiaihoz, és a Karmel hegyére gyűjtötte a prófétákat.
Ahab mah Israel prae thung boih ah lokpaek baktih toengah, tahmaaanawk to Karmel mae ah amkhuengsak.
21 Odalépett Élijáhu az egész néphez és mondta: Meddig akartok ti ugrálni két ágon? Ha az Örökkévaló az Isten, járjatok ő utána, ha pedig a Báal, járjatok ő utána! De nem felelt neki a nép semmit.
Elijah loe kaminawk boih hmaa ah caeh moe, Nasetto maw poekhaih hnetto salakah na oh o han vop? Angraeng hae Sithaw tangtang ah om nahaeloe, anih hnukah bang oh; Baal hae Sithaw tang ah om nahaeloe, anih hnukah bang oh, tiah a naa.
22 Ekkor szólt Élijáhú a néphez: Én egyedül maradtam meg prófétául az Örökkévalónak, a Báal prófétái pedig négyszázötvenen vannak.
To naah Elijah mah kaminawk khaeah, Angraeng ih tahmaa loe kai khue ni anghmat boeh; toe Baal ih tahmaaanawk loe cumvai pali, quipangato oh o.
23 Adjanak nekünk két tulkot, válasszák ők maguknak az egyik tulkot, darabolják el ég tegyék a fára, de tüzet ne tegyenek alája; én meg elkészítem a másik tulkot, ráteszem a fára, de tüzet nem teszek alája.
To pongah maitaw tae hnetto na paek oh; nihcae mah maitaw tae maeto qoi o nasoe, ahap ah bawk o nasoe loe, atlim ah hmaitik ai ah thing nuiah suem o nasoe; kai mah doeh kalah maitaw tae maeto lak moe, atlim ah hmaitik ai ah thing nuiah ka suek toengh han.
24 Akkor szólítsátok a ti istenteknek nevét, én pedig szólítom az Örökkévaló nevét; és lészen, amely isten tűzben felel, az az Isten! Erre felelt az egész nép és mondták: Jól van így!
Nangcae mah nangmacae ih sithaw hmin to kawk oh, kai doeh ka Angraeng ih ahmin to ka kawk toeng han; kawkhaih lok hmai hoiah pathim Sithaw to, Sithaw tangtang ah om nasoe, tiah a naa. To naah kaminawk boih mah na thuih ih lok loe hoih, tiah naa o.
25 És mondta Élijáhú a Báal prófétáinak: Válasszátok magatoknak az egyik tulkot és készítsétek el elébb ti, mert ti vagytok többen; szólítsátok istenteknek nevét, de tüzet ne tegyetek alá.
Elijah mah Baal tahmaanawk khaeah, Nangcae loe na pop o parai pongah, maitaw tae maeto qoi oh loe, sah o hmaloe ah; atlim ah hmaitik ai ah nangmacae sithawnawk ih ahmin to kawk oh, tiah a naa.
26 Vették tehát a tulkot, melyet adtak nekik, elkészítették azt és szólították a Báal nevét reggeltől délig, mondván: Oh Báal, hallgass meg minket! De se szó, se válasz. Ekkor ugrándoztak az oltárra, melyet készítettek.
Nihcae han paek ih maitaw tae to lak o moe, Aw Baal, kaicae kawkhaih lok hae na tahngai paeh, tiah akhawn bang hoi athun khoek to, Baal ih ahmin to kawk o. Toe pathimhaih hoi lok palaemhaih maeto doeh om ai. To pacoengah angmacae mah sak ih hmaicam hmaa ah hnawh o.
27 És volt déltájt, kicsúfolta őket Élijáhú és mondta: Kiáltsatok fennhangon, mert isten ő, talán beszélni valója, talán akadálya van, talán útja van; hátha alszik, majd fölébred!
Athun naah loe Elijah mah nihcae to pahnui thuih; tha hoi hang o khae! Baal loe sithaw ah oh pongah, lok maw apaeh, to tih ai boeh loe tok kong ai vop maw, to tih ai boeh loe kholong ah a caeh ving maw, to tih ai boeh loe iih vop pongah, pathawk han angaih vop kalang mue, tiah a naa.
28 Erre kiáltottak fennhangon és megvagdalták magukat szokásuk szerint kardokkal éa lándzsákkal, míg vér omlott el rajtuk.
To pacoengah tha hoi hang o moe, angmacae takpum thung hoiah athii tacawt ai karoek to, haita hoi sum hoiah ang aah o.
29 És volt, mikor elmúlt a dél, prófétáztak a lisztáldozat bemutatása idejéig; de se hang, se válasz, se figyelem.
Niduem boeh moe, duembang angbawnhaih tue khoek to a hangh o; toe pathimhaih om ai, lok palaemhaih doeh om ai pongah, kaminawk mah tiah doeh sah o ai boeh.
30 Ekkor mondta Élijáhú az egész népnek: Lépjetek ide hozzám! És odalépett hozzá az egész nép; és helyreállította az Örökkévalónak lerombolt oltárát.
Elijah mah kaminawk boih khaeah, Kai khaeah angzo oh, tiah a naa. Kaminawk boih anih taengah angzoh o. Kamro Angraeng ih hmaicam to anih mah sak pakhrai let.
31 Vett Élijáhú tizenkét követ – Jákób fiai törzseinek száma szerint, akihez volt az Örökkévaló igéje, mondván: Izraél legyen a neved –
Angraeng ih lok mah anih khaeah, Nang ih ahmin loe Israel, tiah kawk tih boeh, tiah thuih ih lok baktih toengah, Jakob ih caanawk patahhaih hanah, Elijah mah thlung hatlai hnetto lak.
32 oltárt épített a kövekből az Örökkévaló nevére és az oltár körül csinált mintegy két mértéknyi vetőmagnak helyét.
To ih thlungnawk hoiah, Angraeng ih ahmin hanah hmaicam to sak pacoengah, aanmu camphaeh hnetto kakun tuilam to ataeng boih ah takaeh.
33 Elrendezte a fát, szétdarabolta a tulkot és rátette a fára.
Thing to pahong moe, maitaw tae to ahap ah pakhoih pacoengah, thing nuiah a suek; to pacoengah nihcae khaeah, Laom kalen palito koiah tui to thaeng oh loe, hmai angbawnhaih hoi thing nuiah bawh oh, tiah a naa.
34 És mondta: Töltsetek meg négy vödröt vízzel és öntsétek az égő áldozatra és a fára. Mondta: tegyétek másodszor. És tették másodszor. Mondta: tegyétek harmadszor. És tették harmadszor.
Anih mah to tiah vai hnetto sak hanah thuih pae ih lok baktih toengah, nihcae mah vai hnetto sak o. Anih mah vai thumto karoek to sak han thuih pae pongah, nihcae mah vai thumto sak pae o.
35 És folyt a víz az oltár körül; és az árkot is megtöltötte vízzel.
Tui loe hmaicam taengah longh, tuilam loe tui hoiah koi.
36 És volt a lisztáldozat bemutatása idejében, odalépett Élijáhú próféta és mondta: Oh Örökkévaló, Ábrahám, Izsák és Izraél Istene, ma tudassék meg, hogy te vagy Isten Izraélben és hogy én vagyok a szolgád és hogy a te igéd szerint cselekedtem mind e dolgokat.
Duembang angbawnhaih tue phak naah, tahmaa Elijah loe hmabang ah tacawt moe, Abraham, Issak hoi Israel Angraeng Sithaw, nang loe Israel kaminawk salakah Sithaw ah na oh, kai loe na tamna ah ka oh moe, hae hmuennawk doeh na lokpaekhaih hoiah ni ka sak, tiah vaihniah amtueng nasoe.
37 Hallgass meg engem, Örökkévaló, hallgass meg engem, hogy megtudja e nép, hogy te, Örökkévaló, vagy az Isten; hiszen te engedted hátra fordulni szívüket.
Aw Angraeng, hae kaminawk mah nang loe Angraeng, Sithaw ah na oh, tiah panoek o moe, nihcae ih palungthin amlaem o sak let hanah, lawk ka thuihaih hae tahngaih loe, na pathim ah, tiah a naa.
38 Erre lehullott tűz az Örökkévalótól és megemésztette az égőáldozatot és a fát, meg a köveket és a földet; az árokban levő vizet pedig fölnyalta.
To naah Angraeng ih hmai to krak tathuk moe, hmai hoi sak ih angbawnhaih, thingnawk, thlung hoi tuilam pong ih tuinawk boih hmai mah kangh pae king.
39 Látta az egész nép, arcukra vetették magukat és mondták: Az Örökkévaló az Isten, az Örökkévaló az Isten!
To hmuen to kaminawk mah hnuk o naah, hmabang ah amtimh o moe, Angraeng loe Sithaw ni, Angraeng loe Sithaw ni, tiah hangh o.
40 Ekkor mondta nekik Élijáhú: Fogjátok meg a Báal prófétáit, senki se meneküljön közülök! És megfogták őket. És levitte őket Élijáhú a Kísón patakhoz és levágta ott őket.
Elijah mah nihcae khaeah, Baal tahmaanawk to naeh oh; maeto doeh loih o sak hmah, tiah a naa. Nihcae to naeh o, Elijah mah nihcae to Kishon vacong ah caeh haih tathuk moe, to ah a hum.
41 És mondta Élijáhú Achábnak: Menj föl, egyél és igyál, mert hallom már az eső zúgását.
Elijah mah Ahab khaeah, Caeh tahang ah, caa ah loe, nae ah; paroeai kho angzohhaih atuen to oh boeh, tiah a naa.
42 Fölment tehát Acháb, hogy egyék és igyék; Élijáhú pedig fölment a Karmel csúcsára, lehajolt a földre és térdei közé tette az arcát.
To pongah Ahab loe caaknaek hanah caeh, toe Elijah loe Karmel mae nuiah dawh tahang moe, long ah tabok pacoengah, a mikhmai to khokkhu salakah suek.
43 És szólt a legényéhez: Menj csak föl, tekints a tenger felé! Fölment, odatekintett és mondta: Nincsen semmi! Mondta: Menj vissza, hétszer.
A tamna khaeah, Caeh tahangh loe, tuipui bangah doeng ah, tiah a naa. Anih mah caeh tahang moe, khet naah, tidoeh om ai, tiah a naa. Elijah mah vai sarihto amlaem let ah, tiah a naa.
44 Volt pedig hetedízben, mondta: Íme, kis felhő, akkora mint egy embernek tenyere, száll föl a tengerből. Mondta: Menj föl, szólj Achabhoz: fogass be és menj le, hogy vissza ne tartson az eső!
Vai sarihto naah loe anih mah, khenah, Tuipui thung hoiah tacawt tahang, kami ih ban baktiah kaom tamai tetta to oh, tiah a naa. To pongah Elijah mah, Caeh tahangh loe, Ahab khaeah, Hrang lakok pong angthueng ah, khotui mah pakaa khoep ai naah, caeh tathuk ah, tiah thui paeh, tiah a naa.
45 És volt míg ide meg oda fordult, az ég már is besötétült felhőktől és széltől, éa volt nagy eső. Szekérre ült Acháb és elment Jizreélbe.
Akra ai ah takhi hoi tamai mah van to vingsak pongah, kho paroeai angzoh. Ahab loe hrang lakok to angthueng moe, Jezereel ah caeh.
46 Az Örökkévaló keze pedig volt Élijáhún: felövezte a derekát és futott Acháb előtt egészen Jizreél felé.
Thacak Angraeng ih ban loe Elijah nuiah oh; anih loe angmah ih kahni to kaeng ah angzaeng moe, Ahab hmaa ah Jezereel akunhaih khongkha ah cawnh.
