1 Királyok 18
1 Volt sok idő múlva, lett az Örökkévaló igéje Élijáhúhoz a harmadik évben, mondván: Menj, mutatkozzál Achábnak, hadd adok esőt a föld színére.
Ug nahitabo sa tapus ang daghang mga adlaw, nga ang pulong ni Jehova midangat kang Elias, sa ikatolo ka tuig, nga nagaingon: Lakaw, pakita ka kang Achab; ug magapadala ako sa ulan sa ibabaw sa yuta,
2 Ment tehát Élijáhú, hogy mutatkozzék Achábnak; az éhség pedig erős volt Sómrónban.
Ug si Elias miadto sa pagpakigkita kang Achab. Ug ang gutom mabug-at kaayo sa Samaria.
3 És szólította Acháb Óbadjáhút, ki a ház fölött volt – Óbadjáhú pedig nagyon félte az Örökkévalót;
Ug gitawag ni Achab si Abdias nga dinha sa sulod sa balay. (Karon si Abdias nahadlok kang Jehova sa daku uyamut:
4 és történt, mikor kiirtotta Ízébel az Örökkévaló prófétáit, vett Obadjáhú száz prófétát és elrejtette őket, ötven embert egy – egy barlangban és ellátta őket kenyérrel és vízzel –
Kay mao kini nga sa gilaglag ni Jezabel ang mga manalagna ni Jehova, nga si Abdias mikuha sa usa ka gatus ka mga manalagna, ug gitagoan sila sa tinagkalim-an didto sa usa ka langub, ug gipakaon sila sa tinapay ug tubig.)
5 és szólt Acháb Óbadjáhúhoz: Menj az országban mind a forrásokhoz és mind a patakokhoz, hátha találunk valami füvet, hogy életben tartsunk lovat és öszvért és ki ne fogyjunk a baromból.
Ug si Achab miingon kang Abdias: Lakaw sa tibook yuta, ngadto sa tanang mga atabay sa tubig, ug ngadto sa tanang mga sapa: tingali makahimo kita sa pagpangita sa bunglayon ug maluwas ang mga kabayo ug mga mula nga buhi, aron kita dili kawad-an sa tanang mga mananap.
6 És fölosztották maguk közt az országot, hogy bejárják; Acháb ment az egyik úton egyedül, és Óbadjáhú ment a másik úton egyedül.
Busa gibahin nila ang yuta sa taliwala kanila aron sa pag-agi niana: si Achab miadto sa usang dalan sa iyang kaugalingon, ug si Abdias miadto sa laing dalan sa iyang kaugalingon.
7 Midőn Óbadjáhú az útban volt, íme elejébe jött Élijáhú; reáismert, arcra vetette magát és mondta: Te vagy-e az, uram Élijáhú?
Ug sa diha na si Abdias sa dalan, ania karon, si Elias nakighibalag kaniya: ug siya nakaila kaniya, ug mihapa, ug miingon: Mao ba ikaw ang akong ginoo nga si Elias?
8 Mondta neki: Én vagyok! Menj, mondjad uradnak: itt van Élijáhú!
Ug siya mitubag kaniya: Ako man; lumakaw ka, suginlan mo ang imong ginoo: Ania karon, si Elias ania dinhi.
9 És mondta: Mit vétettem, hogy Acháb kezébe akarod adni szolgádat, hogy megöljön engem?
Ug siya miingon: Diin man ako makasala, nga ikaw nagatugyan sa imong alagad sa kamot ni Achab, sa pagpatay kanako?
10 Él az Örökkévaló, a te Istened, nincsen nemzet és királyság, ahova nem küldött volna uram, hogy téged keressen, de azt mondták: nincs itt, akkor megeskette azt a királyságot és nemzetet arra, hogy csakugyan nem találnak téged.
Ingon nga si Jehova nga imong Dios buhi, walay nasud kun gingharian, diin ang akong ginoo wala magpasugo sa pagpangita kanimo: ug sa miingon sila: Siya wala dinhi, siya naghimo sa usa ka panumpa sa gingharian ug nasud, nga wala ka nila makaplagi.
11 És most te azt mondod: menj, mondjad uradnak, itt van Élijáhú!
Ug karon ikaw nagaingon: Lumakaw ka, suginli ang imong ginoo: Ania karon, si Elias ania dinhi.
12 És lészen, én majd elmegyek tőled, s az Örökkévaló szelleme elvisz téged, nem tudom hová, én meg odamegyek, hogy tudtára adjam Achábnak a hírt, de ő nem talál téged és megöl engem – pedig szolgád féli az Örökkévalót ifjúkoromtól fogva.
Ug mahitabo, sa diha nga ako mahiadto na gikan kanimo, nga ang Espiritu ni Jehova magadala kanimo sa dapit nga wala nako hibaloi; ug busa kong ako moanhi ug magasugilon kang Achab, ug siya dili makakaplag kanimo, siya mopatay kanako: apan ako ang imong alagad nahadlok kang Jehova sukad sa akong pagkabatan-on.
13 Hiszen tudtára adták uramnak azt, amit tettem, mikor Ízébel megölte az Örökkévaló prófétáit? Elrejtettem az Örökkévaló prófétái közül száz embert, ötven ötven embert egy barlangban és elláttam őket kenyérrel és vízzel.
Wala ba kini ikasugilon sa akong ginoo kong unsay akong gibuhat sa gipamatay ni Jezabel nga mga manalagna ni Jehova, giunsa nako pagtago ang usa ka gatus ka tawo sa mga manalagna ni Jehova sa tinagkalim-an sa usa ka langub, ug gipakaon sila sa tinapay ug tubig?
14 És most te azt mondod: menj, mondjad uradnak: itt van Élijáhú, hogy megöljön!
Ug karon ikaw nagaingon: Lumakaw ka, suginli ang imong ginoo. Ania karon, si Elias ania dinhi; ug siya mopatay kanako.
15 Mondta Élijáhú: Él az Örökkévaló, a seregek ura, ki előtt én álltam, bizony ma mutatkozom neki.
Ug si Elias miingon: Ingon nga si Jehova sa mga panon buhi, sa kang kinsang atubangan ako nagatindog, ako sa walay duhaduha magapakita kaniya niining adlawa.
16 Ment tehát Óbadjahú Acháb elejébe és tudtára adta neki; erre elment Acháb Élíjáhú elejébe.
Busa si Abdias miadto sa pagpakigkita kang Achab, ug gisuginlan siya; ug si Achab miadto sa pagpakighibalag kang Elias.
17 És volt, amint meglátta Acháb Élijáhút, így szólt hozzá Acháb: Te vagy-e az, Izraél megzavarója?
Ug nahitabo nga sa pagkakita ni Achab miingon kaniya: Ikaw ba ang magsasamok sa Israel?
18 Mondta: Nem én zavartam meg Izraélt, hanem te és atyád háza azzal, hogy elhagytátok az Örökkévaló parancsolatait és jártál a Báalok után.
Ug siya mitubag: Ako wala makasamok sa Israel; kondili ikaw, ug ang balay sa imong amahan, tungod kay inyong gisalikway ang mga sugo ni Jehova, ug ikaw nagasunod sa mga Baal.
19 Most pedig küldj el, gyűjtsd hozzám egész Izraélt a Karmel hegyére, meg Báal prófétáit, négyszázötvenet és az Aséra prófétáit, négyszázat, az Ízébel asztalánál evőket.
Busa karon magpasugo ka, ug tapoka kanako ang tibook nga Israel ngadto sa bukid sa Carmelo, ug ang mga manalagna ni Baal nga upat ka gatus ug kalim-an, ug ang mga manalagna sa kalasangan upat ka gatus, nga anaa nagakaon sa lamesa ni Jezabel.
20 Ekkor küldött Acháb mind az Izraél fiaihoz, és a Karmel hegyére gyűjtötte a prófétákat.
Busa si Achab nagpasugo ngadto sa tibook Israel, ug gitigum ang mga manalagna sa paghiusa ngadto sa bukid sa Carmelo.
21 Odalépett Élijáhu az egész néphez és mondta: Meddig akartok ti ugrálni két ágon? Ha az Örökkévaló az Isten, járjatok ő utána, ha pedig a Báal, járjatok ő utána! De nem felelt neki a nép semmit.
Ug si Elias mipaduol ngadto sa tibook katawohan, ug miingon: Hangtud kanus-a ba nga magakiangkiang kamo sa taliwala sa duha ka daplin? Kong si Jehova Dios man, sumunod kamo kaniya; apan kong si Baal nan sumunod kamo kaniya. Ug ang katawohan wala tumubag kaniya bisan usa ka pulong.
22 Ekkor szólt Élijáhú a néphez: Én egyedül maradtam meg prófétául az Örökkévalónak, a Báal prófétái pedig négyszázötvenen vannak.
Unya miingon si Elias ngadto sa katawohan: Ako, bisan ako lamang, nga usa ka manalagna ni Jehova; apan ang mga manalagna ni Baal upat ka gatus ug kalim-an ka tawo.
23 Adjanak nekünk két tulkot, válasszák ők maguknak az egyik tulkot, darabolják el ég tegyék a fára, de tüzet ne tegyenek alája; én meg elkészítem a másik tulkot, ráteszem a fára, de tüzet nem teszek alája.
Busa pahatagi kami nila ug duha ka lakeng vaca; ug papilia sila ug usa ka laking vaca alang sa ilang kaugalingon, ug ipabahinbahin nila kini ug itungtong sa ibabaw sa tinapok nga kahoy, ug dili butangan sa kalayo ang ilalum, ug ako magaihaw sa lain nga lakeng vaca ug magatungtong niini sa ibabaw sa tinapok nga kahoy ug dili butangan sa kalayo ang ilalum.
24 Akkor szólítsátok a ti istenteknek nevét, én pedig szólítom az Örökkévaló nevét; és lészen, amely isten tűzben felel, az az Isten! Erre felelt az egész nép és mondták: Jól van így!
Ug managtawag kamo sa ngalan sa inyong dios, ug ako magatawag sa ngalan ni Jehova: ug ang Dios nga magatubag pinaagi sa kalayo, siya mao ang Dios. Ug ang katawohan nga tanan mingtubag, ug miingon: Maayo kanang pagkasulti.
25 És mondta Élijáhú a Báal prófétáinak: Válasszátok magatoknak az egyik tulkot és készítsétek el elébb ti, mert ti vagytok többen; szólítsátok istenteknek nevét, de tüzet ne tegyetek alá.
Ug si Elias miingon sa mga manalagna ni Baal. Magpili kamo ug usa ka lakeng vaca nga inyo, ug andama kini pag-una; kay kamo daghan; ug magtawag kamo sa ngalan sa inyong dios, apan ayaw pagbutangi ang ilalum sa kalayo.
26 Vették tehát a tulkot, melyet adtak nekik, elkészítették azt és szólították a Báal nevét reggeltől délig, mondván: Oh Báal, hallgass meg minket! De se szó, se válasz. Ekkor ugrándoztak az oltárra, melyet készítettek.
Ug ilang gikuha ang lakeng vaca nga gihatag kanila, ug giandam nila ug nanagtawag sila sa ngalan ni Baal sukad sa pagkabuntag hangtud sa udto, nga nanag-ingon: Oh Baal, pamatia kami. Apan walay tingog, walay bisan kinsa nga mitubag. Ug sila naglukso-lukso nga naglibut-libut sa halaran nga binuhat.
27 És volt déltájt, kicsúfolta őket Élijáhú és mondta: Kiáltsatok fennhangon, mert isten ő, talán beszélni valója, talán akadálya van, talán útja van; hátha alszik, majd fölébred!
Ug nahitabo sa pagkaudto, nga si Elias nagbiay-biay kanila, ug miingon: Kusga pagsinggit; kay siya usa ka dios: nagapalandong ba kaha siya, kun nahilakaw ba, kun atua ba sa usa ka panaw, kun tingali siya nagakatulog ug kinahanglan pukawon.
28 Erre kiáltottak fennhangon és megvagdalták magukat szokásuk szerint kardokkal éa lándzsákkal, míg vér omlott el rajtuk.
Ug sila naninggit sa makusog, ug nanagsamad sa ilang kaugalingon sumala sa ilang batasan nga minggamit sa mga cuchillo ug mga salapang hangtud nga ang dugo nagbuhagay sa ibabaw kanila.
29 És volt, mikor elmúlt a dél, prófétáztak a lisztáldozat bemutatása idejéig; de se hang, se válasz, se figyelem.
Ug mao kadto, nga sa milabay na ang kaudtohon, nga ilang gitagna hangtud sa panahon na sa paghalad sa kagabhiong halad; apan walay tingog, ni bisan kinsa nga mitubag, ni bisan kinsa nga magtagad.
30 Ekkor mondta Élijáhú az egész népnek: Lépjetek ide hozzám! És odalépett hozzá az egész nép; és helyreállította az Örökkévalónak lerombolt oltárát.
Ug si Elias miingon sa tibook katawohan: Umari kamo duol kanako; ug ang tibook katawohan nanuol kaniya. Ug iyang giayo ang halaran ni Jehova nga nagun-ob.
31 Vett Élijáhú tizenkét követ – Jákób fiai törzseinek száma szerint, akihez volt az Örökkévaló igéje, mondván: Izraél legyen a neved –
Ug si Elias mikuha ug napulo ug duha ka bato, sumala sa gidaghanon sa mga kabanayan sa mga anak ni Jacob, nga kanila midangat ang pulong ni Jehova nga nagaingon: Ang Israel mamaoy imong ngalan.
32 oltárt épített a kövekből az Örökkévaló nevére és az oltár körül csinált mintegy két mértéknyi vetőmagnak helyét.
Ug gigamit niya ang mga bato sa pagtukod ug usa ka halaran sa ngalan ni Jehova; ug siya naghimo ug usa ka kanal libut sa halaran, sa kadakuon nga kasudlan sa duha ka takus nga binhi.
33 Elrendezte a fát, szétdarabolta a tulkot és rátette a fára.
Ug iyang gibalay ang tinapok nga kahoy, ug gihiwahiwa ang lakeng vaca, ug gitungtong kini sa ibabaw sa kahoy. Ug siya miingon: Pun-a ang upat ka tadyaw sa tubig, ug ibubo kana sa halad nga sinunog, ug sa ibabaw sa kahoy.
34 És mondta: Töltsetek meg négy vödröt vízzel és öntsétek az égő áldozatra és a fára. Mondta: tegyétek másodszor. És tették másodszor. Mondta: tegyétek harmadszor. És tették harmadszor.
Ug siya miingon: Buhata kini sa ikaduha; ug ilang gihimo kini sa ikaduha. Ug siya miingon: Buhata kini sa ikatolo; ug ilang gihimo kini sa ikatolo.
35 És folyt a víz az oltár körül; és az árkot is megtöltötte vízzel.
Ug ang tubig nagbaha libut sa halaran; ug iyang gipuno usab ang kanal sa tubig.
36 És volt a lisztáldozat bemutatása idejében, odalépett Élijáhú próféta és mondta: Oh Örökkévaló, Ábrahám, Izsák és Izraél Istene, ma tudassék meg, hogy te vagy Isten Izraélben és hogy én vagyok a szolgád és hogy a te igéd szerint cselekedtem mind e dolgokat.
Ug nahitabo sa panahon na sa paghalad sa kagabhiong halad, nga si Elias ang manalagna, miduol, ug miingon: Oh Jehova, ang Dios ni Abraham, ni Isaac, ug ni Israel, himoa nga mahibaloan niining adlawa nga ikaw ang Dios dinhi sa Israel, ug nga ako imong alagad, ug nga gibuhat ko kining tanang mga butanga sa imong pulong.
37 Hallgass meg engem, Örökkévaló, hallgass meg engem, hogy megtudja e nép, hogy te, Örökkévaló, vagy az Isten; hiszen te engedted hátra fordulni szívüket.
Pamation mo ako, Oh Jehova, pamation mo ako, aron nga kining katawohan mahibalo nga ikaw mao si Jehova nga Dios, ug nga gipabalik mo pag-usab ang ilang kasingkasing.
38 Erre lehullott tűz az Örökkévalótól és megemésztette az égőáldozatot és a fát, meg a köveket és a földet; az árokban levő vizet pedig fölnyalta.
Unya ang kalayo ni Jehova nahulog, ug misunog sa halad-nga-sinunog, ug sa kahoy, ug sa mga bato, ug sa abug, ug gitilap ang tubig nga dinha sa kanal.
39 Látta az egész nép, arcukra vetették magukat és mondták: Az Örökkévaló az Isten, az Örökkévaló az Isten!
Ug sa pagkakita sa katawohang tanan niana, giduko ang ilang mga nawong: ug sila nanag-ingon: Si Jehova, siya mao ang Dios; si Jehova, siya mao ang Dios.
40 Ekkor mondta nekik Élijáhú: Fogjátok meg a Báal prófétáit, senki se meneküljön közülök! És megfogták őket. És levitte őket Élijáhú a Kísón patakhoz és levágta ott őket.
Ug si Elias miingon kanila: Kuhaa ang mga manalagna ni Baal; ayaw pagpakalagiwa ang usa kanila, ug gidala sila kang Elias ngadto sa sapa sa Cison, ug gipamatay sila didto.
41 És mondta Élijáhú Achábnak: Menj föl, egyél és igyál, mert hallom már az eső zúgását.
Ug si Elias miingon kang Achab: Tumindog ka, kumaon ug uminum; kay ania ang dinaguok sa pagkadaghan sa ulan.
42 Fölment tehát Acháb, hogy egyék és igyék; Élijáhú pedig fölment a Karmel csúcsára, lehajolt a földre és térdei közé tette az arcát.
Busa si Achab miadto sa pagkaon ug sa pag-inum. Ug si Elias mitungas ngadto sa kinatumyan sa Carmelo; ug siya miyukbo sa iyang kaugalingon patumong sa yuta, ug gibutang ang iyang nawong sa taliwala sa iyang tuhod.
43 És szólt a legényéhez: Menj csak föl, tekints a tenger felé! Fölment, odatekintett és mondta: Nincsen semmi! Mondta: Menj vissza, hétszer.
Ug siya miingon sa iyang alagad; Tumungas ka karon, lantawa ang dagat. Ug siya mitungas, ug milantaw, ug miingon; Walay bisan unsa. Ug siya miingon; Lakaw pag-usab sa makapito.
44 Volt pedig hetedízben, mondta: Íme, kis felhő, akkora mint egy embernek tenyere, száll föl a tengerből. Mondta: Menj föl, szólj Achabhoz: fogass be és menj le, hogy vissza ne tartson az eső!
Ug nahitabo sa ikapito, nga siya miingon; Tan-awa, dihay mituybo nga usa ka panganod gikan sa dagat, ang kadiyutayon ingon sa kamot sa usa ka tawo. Ug siya miingon: Lakaw ngadto, ingna si Achab: Andama ang imong carro, ug lumugsong ka, aron dili ka maabongan sa ulan.
45 És volt míg ide meg oda fordult, az ég már is besötétült felhőktől és széltől, éa volt nagy eső. Szekérre ült Acháb és elment Jizreélbe.
Ug nahitabo sa wala madugay, nga ang kalangitan nagakaitum tungod sa mga panganod ug hangin, ug dihay usa ka dakung ulan. Ug si Achab mikabayo, ug miadto sa Jezreel:
46 Az Örökkévaló keze pedig volt Élijáhún: felövezte a derekát és futott Acháb előtt egészen Jizreél felé.
Ug ang kamot ni Jehova diha kang Elias; ug gibaksan niya ang iyang hawak, ug midalagan pag-una kang Achab ngadto sa tugkaran sa Jezreel.
