< 1 Királyok 17 >

1 És szólt a Tiabébeli Élijáhú, Gileád lakosai közül, Achábhoz: Él az Örökkévaló, Izraél Istene, aki előtt állottam, nem lesz ez években sem harmat, sem eső, hacsak nem igém szerint.
U-Elija umThishibi owayevela ngaseThishibi eGiliyadi, wasesithi ku-Ahabi, “Njengoba uThixo, uNkulunkulu ka-Israyeli, engimkhonzayo ephila, akuyikuba lamazolo njalo akuyikuba lezulu okweminyaka embalwa ezayo ngaphandle kokuba ngitsho.”
2 És lett hozzája az Örökkévaló igéje, mondván:
Ngakho ilizwi likaThixo lafika ku-Elija lisithi:
3 Menj el innen, fordulj keletnek és rejtőzzél el a Kerít patakjánál, mely a Jordán felől van.
“Suka lapho, khangela empumalanga uyecatsha eDongeni lwaseKherithi, empumalanga kweJodani.
4 És lészen, a patakból fogsz inni, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy ott téged tápláljanak.
Uzanatha amanzi avela kulesosifula, njalo sengilayile amawabayi ukuthi azabe ekulethela ukudla khonapho.”
5 Elment és tett az Örökkévaló igéje szerint; elment és letelepedett a Kerít patakjánál, a mely a Jordán felől van.
Ngakho wenza lokho okwakutshiwo nguThixo. Waya eDongeni lwaseKherithi, empumalanga yeJodani, wafika wahlala khona.
6 A hollók pedig vittek neki kenyeret éa húst reggel, meg kenyeret és húst este, és a patakhól ivott.
Amawabayi amlethela ukudla, isinkwa lenyama ekuseni kwathi lantambama kwaba yisinkwa lenyama, amanzi wayenatha esifuleni.
7 És volt napok multán, kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban.
Ngemva kwesikhathi amanzi atsha esifuleni ngoba kwakungelazulu elizweni.
8 Ekkor lett hozzá az Örökkévaló igéje, mondván:
Ngakho kwabuye kwafika kuye ilizwi likaThixo lisithi:
9 Kelj föl, menj Cárefátba, mely Cídóné, és maradj ott: íme megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy téged tápláljon.
“Suka khathesi uye eZarefathi yeSidoni uyehlala khona. Sengilungisile khona ukuthi umfelokazi uzakulungisela abe ekupha ukudla.”
10 Fölkelt és elment Cárefátba s midőn a város bejáratához ért, íme egy özvegy asszony ott fát szedegetett; megszólította és mondta: Hozz nekem, kérlek, az edényben egy kis vizet, hogy igyam.
Wasesiya eZarefathi. Uthe efika esangweni ledolobho, kwakukhona umfelokazi edobha incwathi. Wazibika kuye njalo ecela wathi, “Ungangilethela amanzi ngenkezo kenginathe na?”
11 Elment, hogy hozza; akkor szólította és mondta: Hozz nekem, kérlek, kezedben egy darab kenyeret.
Uthe esayathatha amanzi, wambiza njalo wathi, “Ngicela ungiphathele locezu lwesinkwa.”
12 Mondta: Él az Örökkévaló, a te Istened, nincsen nekem süteményem, hanem csak egy maroknyi liszt van a vékámban és egy kevés olaj a korsóban; s íme szedegetek két darab fát, hogy lemenjek és elkészítsem a magam és fiam számára, majd megesszük és meghalunk.
Umfelokazi waphendula wathi, “Ngeqiniso lanjengoba uThixo uNkulunkulu wakho ephila, angilaso isinkwa kodwa ngilengcosana nje yefulawa engcebethwini encane lamafutha angenganani ediweni. Ngidobha incwathi lezi nje ngiya lazo ngekhaya ukuze ngiyezigoqozela engingakudla mina lendodana yami, kube yikho esizakudla andubana sife.”
13 Erre szólt hozzá Élijáhú: Ne félj, menj be, tégy szavad szerint, csakhogy előbb készíts abból számomra egy kis süteményt és hozd ki nekem; a magad és fiad számára készíts utóbb.
U-Elija wathi kumfelokazi, “Ungesabi. Hamba uye ekhaya uyekwenza khonokho okutshoyo. Kodwa uqale ungiphekele iqebelengwane eliyisinkwa ngalokho olakho ube usuliletha lapha kimi, andubana uziphekele okwakho lendodana yakho.
14 Mert így szól az Örökkévaló, Izraél Istene: A lisztes véka nem fogy ki és az olajas korsó nem apad meg mindaddig, míg az Örökkévaló esőt nem ad a föld színére.
Ngoba lokhu yikho uThixo, uNkulunkulu ka-Israyeli akutshiloyo: ‘Impuphu esengcebethwini kayiyikuphela, lamafutha asediweni kawayikuphela, kuze kufike usuku uThixo azanisa ngalo izulu elizweni?’”
15 Ment tehát és tett Élijáhú szava szerint és evett ő is, amaz is és háza is jó ideig.
Wasuka lapho wayakwenza njengalokho ayekutshilo u-Elija. Ngakho kwahlala kulokudla kuka-Elija lomfelokazi labendlu yakhe okwensuku zonke.
16 A lisztes véka nem fogyott ki s az olajos korsó nem apadt meg az Örökkévaló szava szerint, melyet szólt Élijáhú által.
Ngoba ifulawa eyayisengcebethwini ayiphelanga, kanti njalo lamafutha agobhoza kokuphela kazaphela njengokutsho kukaThixo ku-Elija.
17 És volt e dolgok után, beteg lett a nőnek, a ház asszonyának fia; igen súlyos volt a betegsége, úgy, hogy nem maradt benne lélek.
Ngemva kwesikhatshana indodana yomfelokazi owayengumninindlu yagula. Wakhula umkhuhlane ngamandla, yaze yema ukuphefumula.
18 Ekkor szólt Élijáhúhoz: Mi közöm hozzád, Isten embere? Azért jöttél hozzám, hogy emlékezetembe hozzad bűnömet és megöljed fiamat?
Umfelokazi wathi ku-Elija, “Kanti kuyini ongizondela khona, wena muntu kaNkulunkulu? Kambe ungabe ulande ukuzangikhumbuza ngesono sami ukuze ubulale indodana yami na?”
19 Szólt hozzá: Add ide a fiadat! Elvette az öléből, fölvitte az emeleti szobába, ahol ő lakott és ágyára fektette.
U-Elija waphendula wathi, “Nginika indodana yakho.” Wayiphatha ngezandla indodana, wakhwela layo waya endlini ephezulu ayehlala kuyo, wayilalisa embhedeni wakhe.
20 És kiáltott az Örökkévalóhoz és mondta: Örökkévaló, én Istenem, vajon az özveggyel is, kinél tartózkodom, rosszul bánsz, megölvén a fiát?
Wasecela ngamandla kuThixo esithi. “Yebo Thixo Nkulunkulu wami, wehlisele umonakalo lakulo umfelokazi engihlezi kuye na, ngokubangela ukufa kwendodana yakhe na?”
21 Ekkor háromszor rányújtózkodott a gyermekre, kiáltott az Örökkévalóhoz és mondta: Örökkévaló, én Istenem, térjen vissza, kérlek, e gyermek lelke ő beléje!
Wasezelula ecambalala phezu komfana kathathu ecela kuThixo, esithi, “Wena Thixo Nkulunkulu wami, ake ubuyisele impilo yalumntwana!”
22 És hallgatott az Örökkévaló Élijáhú szavára; visszatért a gyermek lelke ő beléje és föléledt.
UThixo wakuzwa ukukhala kuka-Elija lakanye impilo yomfana yabuyela, wavuka waphila.
23 Ekkor vette Élijáhú a gyermeket, levitte az emeletről a házba és átadta anyjának; mondta Élijáhú: Lásd, él a te fiad!
U-Elija wamphakamisa umntwana wamthwalela endlini ephansi. Wamqhubela unina wasesithi kunina, “Khangela ubone, indodana yakho iyaphila!”
24 Erre az asszony így szólt Élijáhúhoz: Most már tudom, hogy Isten embere vagy és az Örökkévaló igéje a szádban igazság.
Umfelokazi wasesithi ku-Elija, “Khathesi sengisazi ukuthi ungumuntu kaNkulunkulu lokuthi ilizwi likaThixo elivela emlonyeni wakho liliqiniso.”

< 1 Királyok 17 >