1 Királyok 15
1 Járobeám királynak, Nebát fiának tizennyolcadik évében király lett Abíjám Jehúda fölött.
E higa mar apar gaboro mar loch Jeroboam wuod Nebat, Abija nobedo ruodh Juda,
2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Máakha, Abísálóm leánya.
kendo norito piny kuom higni adek kodak Jerusalem. Min mare ne nyinge Maaka nyar Abishalom.
3 És járt atyjának mindazon vétkeiben, melyeket őelőtte elkövetett, és szíve nem volt tökéletes az Örökkévaló, az ő Istene iránt, mint ősének, Dávidnak szíve.
Notimo richo duto mane wuon otimo kendo chunye ne ok ochiwore chuth ni Jehova Nyasaye ma Nyasache, kaka chuny Daudi kwargi ne en.
4 Mert Dávid kedvéért adott neki az Örökkévaló; az ő Istene, mécsest Jeruzsálemben, támasztván ő utána fiát és fönntartván Jeruzsálemet;
To kata kamano nikech Daudi, Jehova Nyasaye ma Nyasache nomiye taya Jerusalem koyiero wuode mondo okaw lochne kendo oket Jerusalem obed motegno.
5 mivel Dávid tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben és nem tért el mindattól, amit neki parancsolt, élete minden napjaiban, kivéve a chittita Úrija dolgában.
Nikech Daudi notimo gima kare e nyim Jehova Nyasaye kendo ne ok oweyo ma ok omako chik Jehova Nyasaye moro amora e ndalo ngimane duto makmana e wach Uria ja-Hiti.
6 És háború volt Rechabeám és Járobeám között élete minden napjaiban:
Lweny ne nitie e kind Rehoboam gi Jeroboam e kinde duto mar ngima Abija.
7 Abíjámnak egyéb dolgai pedig és mindaz, mit cselekedett, hiszen meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében. És háború volt Abíjám és Járobeám között.
To timbe mamoko mag loch Abija kaachiel gi gik moko duto mane otimo, donge ondikgi e kitepe mag weche mag ndalo mar ruodhi mag Juda? Ne nitie lweny e kind Abija kod Jeroboam.
8 És feküdt Abíjám ősei mellé éa eltemették őt Dávid városában. Király lett helyette fia, Ásza.
Kendo Abija notho kaka kwerene kendo noyike e Dala Maduongʼ mar Daudi. Asa wuode nobedo ruoth kare.
9 Járobeámnak, Izraél királyának húszadik évében király lett Ásza Jehúda fölött;
E higa mar piero ariyo mar loch Jeroboam ruodh Israel, Asa nobedo ruodh Juda,
10 negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Máakha, Abísálóm leánya.
kendo nobedo ruoth Jerusalem kuom higni piero angʼwen gachiel. Dagi niluongo ni Maaka nyar Abishalom.
11 És tette Ásza azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, úgy mint őse, Dávid.
Asa notimo gima kare e nyim Jehova Nyasaye mana kaka Daudi wuon mare notimo.
12 Elmozdította a szentelt férfiakat az országból és eltávolította mind a bálványokat, melyeket készítettek ősei.
Noriembo chwo ma jochode mag kuonde lemo modarogi e pinye kendo noketho nyiseche manono mane kweregi oloso.
13 Anyját, Máakhát is eltávolította, hogy ne legyen uralkodónő, mivel förtelmes képet készített az aséra számára; kivágta Ásza a förtelmes képet és elégette a Kidrón völgyében.
Bende nogolo dagi ma Maaka e kome mane entie kaka min ruoth nikech noloso sirni milamo mar Ashera. Asa nongʼado yien-no mowangʼe e holo mar Kidron.
14 De a magaslatok nem szűntek meg; csakhogy tökéletes volt Ászának szíve az Örökkévalóhoz minden napjaiban.
Kata obedo ni Asa ne ok oketho kuonde motingʼore malo mag lemo, chunye nochiwore chutho ni Jehova Nyasaye ndalo duto mag ngimane.
15 És bevitte atyjának szentségeit és a maga szentségeit az Örökkévaló házába: ezüstöt, aranyat és edényeket.
Nokelo gige dhahabu gi fedha kod mula e hekalu mar Jehova Nyasaye ma en owuon gi wuon mare nosepwodho.
16 És háború volt Ásza éa Báesa, Izraél királya között minden napjaikban.
Ne nitie lweny e kind Asa kod Baasha ruodh Israel ndalo duto mag lochgi.
17 Fölvonult Báesa, Izraél királya Jehúda ellen és építette Rámát, hogy ne engedjen senkit ki- és bemenni Ásza, Jehúda királyának részéről.
Baasha ruodh Israel nodhi kedo kod Juda kendo nochielo Rama motegno mondo ogengʼ ni ngʼato angʼata kik wuogi kata donji e piny Asa ruodh Juda.
18 Akkor vette Ásza mind az ezüstöt és aranyat, ami megmaradt az Örökkévaló házának kincseiből és a király házának kincseit, szolgáinak kezébe adta, és elküldte őket Ásza király Ben-Hadádhoz, Tabrimmón fiához, Chezjón fiához, Arám királyához, aki Damaszkuszban székelt, mondván:
Eka Asa nokawo fedha gi dhahabu duto mane odongʼ e ute keno mag hekalu mar Jehova Nyasaye gi mago mag ode. Nomiyogi jodonge mi oorogi ir Ben-Hadad wuod Tabrimon ma wuod Hezion ruodh Aram manodak Damaski.
19 Szövetség van köztem és közted, atyám és atyád között; íme küldtem neked ajándékot, ezüstöt és aranyat; menj, bontsd föl szövetségedet Báesával, Izraél királyával, hogy elvonuljon tőlem.
Nowachone niya, “Winjruok mondo obedie kindi koda, mana kaka nobedo e kind wuonwa gi wuonu. Aoroni mich mag fedha gi dhahabu, koro keth winjruok mantie e kindi gi Baasha ruodh Israel mondo mi owe kedo koda.”
20 Hallgatott Ben-Hadad Ásza királyra, elküldte az ő hadvezéreit Izraél városai ellen és megverte Ijjónt, Dánt, Abél-Bét-Máakhát, meg az egész Kinnerótot Naftáli egész földjével együtt.
Ben-Hadad noyie gi ruoth Asa kendo nooro jotende mag lweny mondo omonj mier matindo mag Israel. Noloyo Ijon gi Dan gi Abel Beth Maaka kod Kinereth duto kaachiel gi Naftali.
21 És volt, midőn meghallotta Báesa, fölhagyott Ráma építésével és maradt Tircában.
Kane Baasha owinjo mano, nochungo gero Rama modok Tirza.
22 Ásza király pedig összehívta egész Jehúdát, senki sem volt fölmentve, és elhordták Ráma köveit és fáit, melyekkel épített volt Báesa; és építette azokból Ásza király a Benjáminbeli Gébát és Micpát.
Eka ruoth Asa nochiwo chik ni Juda duto maonge ngʼato angʼata mane owe oko, negikawo kite duto kod yiende mane Baasha osebedo katiyogo Rama kendo notiyo kodgi kanyo. Asa notiyo kodgi kuom gero Geba e piny Benjamin kod Mizpa bende.
23 Ászának mind az egyéb dolgai pedig, minden hőstette és mindaz, amit cselekedett, meg a városok, melyeket épített, hiszen meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében. Csak vénsége idejében megbetegedett a lábaira.
Weche mamoko duto mag loch Asa, gi lochne, gi gigo duto mane otimo gi mier duto mane ogero donge ondikgi e kitepe mag ruodhi mag Juda? Kata kamano ka hike noseniangʼ tiende nobedo gituo.
24 És feküdt Ásza ősei mellé és eltemették ősei mellé, ősének, Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Jehósáfát.
Eka Asa noyweyo gi kwerene kendo noyike kodgi e dala Daudi wuon mare. Kendo Jehoshafat wuode nobedo ruoth kare.
25 Nádáb, Járobeám fia pedig király lett Izraél fölött Ászának, Jehúda királyának második évében és uralkodott Izraél fölött két évig.
Nadab wuod Jeroboam nobedo ruoth mar Israel e higa mar ariyo mar loch Asa ruodh Juda, kendo nobedo ruodh Israel kuom higni ariyo.
26 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben és járt atyának útja szerint és vétke szerint, mellyel vétkezésre indította Izraélt.
Notimo richo e nyim Jehova Nyasaye, kowuotho e yor wuon mare kod richone mane omiyo Israel otimo.
27 De összeesküdött ellene Báesa, Achíja fia, Jisszákhár házából, éa megverte őt Báesa Gibbetónban, mely a filiszteusoké volt; Nádáb és egész Izraél éppen ostromolták Gibbetónt.
Baasha wuod Ahija ja-dhood Isakar nomonje mi nogoye monege e Gibethon e dala jo-Filistia ka Nadab kod jo-Israel duto ne dwaro monjo dalano.
28 Megölte őt Báesa Ászának, Jehúda királyának harmadik évében és király lett helyette.
Baasha nonego Nadab e higa mar adek mar loch Asa ruodh Juda, kendo nokaw lochne kaka ruoth.
29 És volt, mikor király lett, megölte Járobeám egész házát, nem hagyott meg egy lelket sem Járobeámtól, míg meg nem semmisítette; az Örökkévaló szava szerint, melyet szólt az ő szolgája, a Sílóbeli Achíja által:
Mapiyo piyo kochako locho, nonego jood Jeroboam duto. Ne ok oweyo ni Jeroboam kata ngʼato achiel mayweyo to notiekogi kaluwore gi wach Jehova Nyasaye mane omiyo jatichne Ahija ja-Shilo;
30 Járobeám vétkei miatt, melyekkel vétkezett és melyekkel vétkezésre indította Izraélt, bosszantásáért, mellyel bosszantotta az Örökkévaló, Izraél Istenét.
nikech richo mane Jeroboam otimo kendo mane omiyo Israel otimo, kendo nikech nomiyo Jehova Nyasaye Nyasach Israel obedo gi mirima.
31 Nádáb egyéb dolgai pedig és mindaz, amit cselekedett, hiszen meg vannak írva Izraél királyai történetének könyvében.
To kuom mamoko mag loch Nadab kaachiel gi timbene duto donge ondiki e kitepe mag ruodhi mag Israel?
32 És háború volt Ásza és Báesa Izraél királya között minden napjaikban.
Ne nitie lweny e kind Asa kod Baasha ruodh Israel ndalo duto mag lochgi.
33 Ászának, Jehúda királyának harmadik évében király lett Báesa, Achíja fia egész Izraél fölött, Tircában, huszonnégy évig.
E higa mar adek mar loch Asa ruodh Juda, Baasha wuod Ahija nodoko ruoth kuom Israel duto e Tirza kendo nobedo ruoth kuom higni piero ariyo gangʼwen.
34 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben és járt Járobeám útja szerint és vétke szerint, mellyel vétkezésre indította Izraélt.
Notimo richo e nyim Jehova Nyasaye, kowuotho e yore mag Jeroboam kod richone mane omiyo Israel otimo.
