1 Királyok 13
1 de íme egy Isten embere jött Jehúdából az Örökkévaló igéjével Bét-Élbe, s Járobeám épen az oltáron állt, hogy füstölögtessen.
And behold, there came a man of God out of Juda by the word of the Lord to Baethel, and Jeroboam stood at the altar to sacrifice.
2 És kiáltott az oltár felé az Örökkévaló igéjével s mondta: Oltár, oltár, így szól az Örökkévaló: íme, egy fia születik Dávid házának, Jósijáhú lesz a neve; az levágja rajtad a magaslatok papjait, kik rajtad füstölögtetnek, és embercsontokat égetnek el rajtad.
And he cried against the altar by the word of the Lord, and said, O altar, altar, thus says the Lord, Behold, a son is [to be] born to the house of David, Josias by name; and he shall offer upon you the priests of the high places, [even] of them that sacrifice upon you, and [he] shall burn men's bones upon you.
3 Adott is az napon csodajelt, mondván: Ez a csodajel, hogy az Örökkévaló szólt; íme az oltár meghasad és kiömlik a hamu, mely rajta van.
And in that day one shall give a sign, saying, This [is] the word which the Lord has spoken, saying, Behold, the altar is tore, and the fatness upon it shall be poured out.
4 És volt, amint hallotta a király az Isten emberének igéjét, melyet kiáltott az oltár felé Bét-Élben, kinyújtotta Járobeám a kezét az oltárról, mondván: Fogjátok meg! Erre elaszott a keze, melyet kinyújtott ellene és nem tudta visszavonni magához.
And it came to pass when king Jeroboam heard the words of the man of God who called on the altar that was in Baethel, that the king stretched forth his hand from the altar, saying, Take hold of him. And, behold, his hand, which he stretched forth against him, withered, and he could not draw it back to himself.
5 Az oltár pedig meghasadt és kiomlott a hamu az oltárról, azon csodajel szerint, melyet adott az Isten embere az Örökkévaló igéjével.
And the altar was tore, and the fatness was poured out from the altar, according to the sign which the man of God gave by the word of the Lord.
6 Ekkor megszólalt a király és szólt az Isten emberéhez: Könyörögj, kérlek, az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és imádkozzál érettem, hogy kezem visszahajolhasson hozzám. És könyörgött az Isten embere az Örökkévalóhoz, és visszahajolt a király keze ő hozzá, és lett, mint annakelőtte.
And king Jeroboam said to the man of God, Intreat the Lord your God, and let my hand be restored to me. And the man of God entreated the Lord, and he restored the king's hand to him, and it became as before.
7 Ekkor szólt a király az Isten emberéhez: Jer velem a házba és étkezzél, hadd adok neked ajándékot.
And the king said to the man of God, Enter with me into the house, and dine, and I will give you a gift.
8 Szólt az Isten embere a királyhoz: Ha nekem adod házadnak a felét, nem mennék el veled; nem ia eszem kenyeret és nem iszom vizet ezen a helyen.
And the man of God said to the king, If you should give me the half of your house, I would not go in with you, neither will I eat bread, neither will I drink water in this place; for thus the Lord charged me by [his] word, saying,
9 Mert így parancsolták nekem az Örökkévaló igéjével, mondván: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet, és ne térj vissza azon az úton, melyen mentél.
Eat no bread, and drink no water, and return not by the way by which you came.
10 Elment tehát más úton, és nem tért vissza azon az úton, melyen jött Bét Élbe.
So he departed by another way, and returned not by the way by which he came to Baethel.
11 Egy öreg próféta lakott azonban Bét-Élben. Ennek jött a fia és elbeszélte neki mind a cselekedetet, melyet cselekedett az Isten embere e napon Bét-Élben; a szavakat is, melyeket szólt a királyhoz, elbeszélték atyjuknak.
And there lived an old prophet in Baethel; and his sons came and told him all the works that the man of God did on that day in Baethel, and the words which he spoke to the king: and they turned the face of their father.
12 Erre szólt hozzájuk atyjuk: Melyik úton ment el? Fiai pedig látták az utat, melyen elment az Isten embere, aki Jehúdából jött.
And their father spoke to them, saying, Which way went he? and his sons show him the way by which the man of God who came out of Juda went up.
13 És mondta fiainak: Nyergeljétek föl nekem a szamarat! Fölnyergelték neki a szamarát és ráült.
And he said to his sons, Saddle me the ass: and they saddled him the ass, and he mounted it,
14 Utána ment az Isten emberének és találta őt, amint ült egy tölgyfa alatt; szólt hozzá: Te vagy-e az Isten embere, a ki Jehúdából jöttél? Mondta: Én.
and went after the man of God, and found him sitting under an oak: and he said to him, Are you the man of God that came out of Juda? And he said to him, I [am].
15 És szólt hozzá: Jer velem a házba és egyél kenyeret!
And he said to him, Come with me, and eat bread.
16 Mondta: Nem térhetek vissza veled és nem mehetek be veled; nem is eszem kenyeret és nem iszom vizet veled ezen a helyen.
And he said, I shall not by any means be able to return with you, neither will I eat bread, neither will I drink water in this place.
17 Mert az a szó lett hozzám az Örökkévaló igéjével: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet ottan, ne térj vissza azon az úton menve, melyen mentél.
For thus the Lord commanded me by word, saying, Eat not bread there, and drink not water, and return not there by the way by which you came.
18 Erre mondta neki: Én is próféta vagyok, mint te és egy angyal szólt hozzám az Örökkévaló igéjével, mondván: hozd őt vissza magaddal a házadba, hogy egyék kenyeret és igyék vizet. – Hazudott neki. –
And he said to him, I also am a prophet as you [are]; and an angel spoke to me by the word of the Lord, saying, Bring him back to you into your house, and let him eat bread and drink water: but he lied to him.
19 Tehát visszatért vele és evett kenyeret a házában és ivott vizet.
And he brought him back, and he ate bread and drank water in his house.
20 Ők épen az asztalnál ültek – és lett az Örökkévaló igéje a prófétához, aki őt visszahozta;
And it came to pass while they were sitting at the table, that the word of the Lord came to the prophet that brought him back;
21 és kiáltott az Isten emberének, ki Jehúdából jött, mondván: Így szól az Örökkévaló: mivelhogy engedetlen voltál az Örökkévaló parancsa iránt és nem őrizted meg a parancsolatot, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked parancsolt,
and he spoke to the man of God that came out of Juda, saying, Thus says the Lord, Because you have resisted the word of the Lord, and have not kept the commandment which the Lord your God commanded you,
22 hanem visszatértél és ettél kenyeret és ittál vizet azon helyen, melyről szólt hozzád: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet – nem jut a te hullád őseid sírjába.
but have returned, and eaten bread and drunk water in the place of which he spoke to you, saying, You shall not eat bread, and shall not drink water; [therefore] your body shall in nowise enter into the sepulchre of your fathers.
23 És volt, miután evett kenyeret és miután ivott, fölnyergelték neki a szamarat, annak a prófétának, akit visszahozott.
And it came to pass after he had eaten bread and drunk water, that he saddled the ass for him, and he turned and departed.
24 Elment, éa találta őt az úton egy oroszlán és megölte; és volt a hullája odavetve az úton, a szamár pedig mellette állt, az oroszlán is a hulla mellett állott.
And a lion found him in the way, and killed him; and his body was cast out in the way, and the ass was standing by it, and the lion [also] was standing by the body.
25 És íme, arra mentek emberek, és látták a hullát odavetve az úton, meg az oroszlánt a hulla mellett állva, bementek és elmondták a városban, melyben az öreg próféta lakott.
And, behold, men [were] passing by, and saw the carcase cast in the way, and the lion was standing near the carcase: and they went in and spoke [of it] in the city where the old prophet lived.
26 Midőn hallotta a próféta, ki őt visszahozta az útról, mondta: Az Isten embere az, ki engedetlen volt az Örökkévaló parancsa iránt; adta őt tehát az Örökkévaló az oroszlánnak, úgy hogy összetörte és megölte őt, az Örökkévaló igéje szerint, melyet szólt róla.
And [the prophet] that turned him back out of the way heard, and said, This is the man of God who rebelled against the word of the Lord.
27 Erre szólt fiaihoz, mondván: Nyergeljétek föl nekem a szamarat. És fölnyergelték.
[And he spoke to his sons, saying, Saddle me the ass, and they saddled it. ]
28 Elment és találta a hulláját odavetve az úton, a szamár pedig meg az oroszlán álltak a hulla mellett; nem ette meg az oroszlán a hullát és nem törte össze a szamarat.
And he went and found the body cast in the way, and the ass and the lion were standing by the body: and the lion had not devoured the body of the man of God, and had not torn the ass.
29 Ekkor fölemelte a próféta az Isten emberének hulláját, rátette a szamárra és visszavitte; és ment az öreg prófétának a városába, hogy gyászt tartson és hogy eltemesse.
And the prophet took up the body of the man of God, and laid it on his ass; and the prophet brought him back to his city, to bury him in his own tomb,
30 Letette hulláját a saját sírjába; és gyászt tartottak fölötte: Jaj, testvérem!
and they bewailed him, [saying], Alas, brother.
31 És volt, miután eltemette, szólt fiaihoz, mondván: Mikor meghalok, temessetek engem abba a sírba, melyben az Isten embere van temetve; az ő csontjai mellé tegyétek az én csontjaimat.
And it came to pass after he had lamented him, that he spoke to his sons, saying, Whenever I die, bury me in this tomb wherein the man of God is buried; lay me by his bones, that my bones may be preserved with his bones.
32 Mert be fog következni azon szó, melyet hirdetett az Örökkévaló igéjével a Bét-Élben levő oltár felől és a Sómrón városaiban levő magaslatok házai felől.
For the word will surely come to pass which he spoke by the word of the Lord against the altar in Baethel, and against the high houses in Samaria.
33 E dolog után nem tért meg Járobeám gonosz útjáról; újból rendelt magaslatoknak való papokat a nép minden részéből; akinek kedve volt, annak megtöltötte a kezét, hogy magaslat papjává legyen.
And after this Jeroboam turned not from his sin, but he turned and made of part of the people priests of the [high places]: whoever would, he consecrated him, and he became a priest for the high places.
34 És Járobeám házának vétkévé lett e dolog, a föld színéről való kiirtásra és megsemmisítésre.
And this thing became sin to the house of Jeroboam, even to its destruction and its removal from the face of the earth.
