1 Királyok 10

1 Sába királynője pedig hallván Salamonnak hírét meg az Örökkévaló nevét, eljött, hogy próbára tegye őt rejtvényekkel.

Ko je kraljica iz Sabe slišala o Salomonovem slovesu glede Gospodovega imena, je prišla, da ga preizkusi s težkimi vprašanji.

2 Eljött Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel, tevékkel, melyek vittek fűszert, igen sok aranyat meg drágakövet; ment Salamonhoz és elmondta neki mindazt, ami szívén volt.

Prišla je v Jeruzalem z zelo velikim spremstvom, s kamelami, ki so nosile dišave, zelo veliko zlata in [z] dragocenimi kamni. Ko je prišla k Salomonu, se je z njim posvetovala o vsem, kar je bilo na njenem srcu.

3 És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; nem volt semmi sem elrejtve a királytól, amire meg nem felelt volna neki.

Salomon ji je povedal [odgovore na] vsa njena vprašanja. Ničesar ni bilo skritega pred kraljem, kar ji ne bi povedal.

4 Látta Sába királynője Salamonnak minden bölcsességét és a házat, melyet épített,

Ko je kraljica iz Sabe videla vso Salomonovo modrost in hišo, ki jo je zgradil,

5 meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és fölvonulását, ahogy föl szokott vonulni az Örökkévaló házába: akkor nem maradt többé benne lélek,

hrano njegove mize, sedenje njegovih služabnikov in položaj njegovih strežnikov, njihovo obleko, njegove dvorne točaje in njegovo vzpenjanje, s katerim je odšel gor h Gospodovi hiši, v njej ni bilo več duha.

6 és szólt a királyhoz: Igaz volt a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.

Rekla je kralju: »Poročilo, ki sem ga slišala v svoji lastni deželi, o tvojih dejanjih in o tvoji modrosti, je bilo resnično.

7 De nem hittem a szavaknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, ámde nem beszélték el nekem a felét sem; hozzá tettél bölcsséget és jelességet a hírhez, melyet hallottam.

Vendar nisem verjela besedam, dokler nisem prišla in so moje oči to videle. Glej, niti polovice mi niso povedali. Tvoja modrost in uspevanje presega sloves, ki sem ga slišala.

8 Boldogok embereid, boldogok e szolgáid, kik mindig előtted állnak, akik hallják bölcsségedet.

Srečni so tvoji možje, srečni so ti tvoji služabniki, ki nenehno stojijo pred teboj in ki slišijo tvojo modrost.

9 Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged Izraél trónjára! Mivel örökre szereti Izraélt az Örökkévaló, megtett téged királlyá, hogy jogot és igazságot mívelj.

Blagoslovljen bodi Gospod, tvoj Bog, ki se je razveseljeval v tebi, da te je posadil na Izraelov prestol. Ker je Gospod na veke ljubil Izraela, zato te je postavil za kralja, da izvajaš sodbo in pravico.«

10 És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet; nem került oda többé annyi mint ama fűszer, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.

Kralju je izročila sto dvajset talentov zlata in od dišav zelo veliko zalogo in dragocene kamne. Tja ni prišlo več takšno obilje dišav kakor te, ki jih je kraljica iz Sabe dala kralju Salomonu.

11 De Chírám hajóraja is, mely aranyat szállított Ófirból, hozott Ófirból igen sok szantálfát meg drágakövet.

Prav tako je Hirámova mornarica, ki je iz Ofírja pripeljala zlato, iz Ofírja pripeljala veliko obilje sandalovine in dragocenih kamnov.

12 És készített a király a szantálfából karfát az Örökkévaló háza számára és a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem került oda ilyen szantálfa és nem láttatott mind e mai napig.

Kralj je iz sandalovine naredil stebre za Gospodovo hišo in za kraljevo hišo, tudi harfe in plunke za pevce. Do tega dne tja ni prišlo nobene takšne sandalovine niti jih niso videli.

13 Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azon kívül amit adott neki, Salamon király módjához képest. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.

Kralj Salomon je kraljici iz Sabe izročil vse njene želje, karkoli je prosila, poleg tega, kar ji je Salomon dal od svoje kraljeve radodarnosti. Tako se je obrnila in odšla v svojo lastno deželo, ona in njeni služabniki.

14 És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt: hatszázhatvanhat kikkár arany.

Torej teža zlata, ki je v enem letu prišla k Salomonu, je bila šeststo šestinšestdeset talentov zlata,

15 Azon kívül, ami bejött a kereskedő emberektől meg a kalmárok keresetéből és mind az Arábia királyaitól és az ország helytartóitól.

poleg tega kar je imel od trgovcev, od preprodaje trgovcev z dišavami, od vseh kraljev iz Arabije in od voditeljev dežele.

16 És készített Salamon király kétszáz nagy pajzst vert aranyból; hatszáz arany megy egy nagy pajzsra;

Kralj Salomon je naredil dvesto okroglih ščitov iz kovanega zlata. Šeststo šeklov zlata je šlo k enemu okroglemu ščitu.

17 és háromszáz pajzst vert aranyból; három mina arany megy egy pajzsra. És elhelyezte a király a Libánon erdőházba.

Naredil je tristo ščitov iz kovanega zlata. Tri funte zlata je šlo za en ščit. Kralj jih je postavil v hiši libanonskega gozda.

18 És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta színarannyal.

Poleg tega je kralj naredil velik prestol iz slonovine in ga prevlekel z najboljšim zlatom.

19 Hat lépcsőfoka volt a trónnak éa kerek teteje volt a trónnak hátulról és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állott a karok mellett;

Prestol je imel šest stopnic in vrh prestola je bil zadaj okrogel. Na vsaki strani prestola sta bili naslonjali za roke in dva leva sta stala poleg naslonjal za roke.

20 meg tizenkét oroszlán állott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.

Dvanajst levov je stalo na eni strani in na drugi, na šestih stopnicah. Kaj podobnega ni bilo narejenega v nobenem kraljestvu.

21 És Salamon királynak minden ivó edénye arany volt és a Libánon erdőháznak minden edénye finomított arany; semmi sem ezüstből, ez nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.

Vse Salomonove posode za pitje so bile iz zlata in vse posode hiše libanonskega gozda so bile iz čistega zlata, nobena ni bila iz srebra. V Salomonovih dneh le-to ni veljalo za nič.

22 Mert Tarsís hajóraja volt a királynak a tengeren, Chírám hajórajával együtt; három évben egyszer szokott érkezni a Tarsís-hajóraj, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.

Kajti kralj je imel na morju taršíško mornarico s Hirámovo mornarico. Enkrat na tri leta je prišla mornarica iz Taršíša noseč zlato, srebro, slonovino, opice in pave.

23 Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra éa bölcsségre.

Tako je kralj Salomon zaradi bogastva in zaradi modrosti prekosil vse zemeljske kralje.

24 Az egész földről pedig fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, melyet Isten adott a szívébe.

Vsa zemlja je iskala Salomona, da sliši njegovo modrost, ki jo je Bog položil v njegovo srce.

25 És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre,

Vsak mož je prinesel svoje darilo, posode iz srebra, posode iz zlata, obleke, bojno opremo, dišave, konje, mule in to leto za letom.

26 És gyűjtött Salamon szekereket és lovasokat: volt neki ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovasa; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.

Salomon je zbral skupaj bojne vozove in konjenike. Imel je tisoč štiristo bojnih voz in dvanajst tisoč konjenikov, ki jih je usmeril v mesta za bojne vozove in s kraljem v Jeruzalem.

27 És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna; a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vad fügefákat, sokaságra.

Kralj je storil, da je bilo v Jeruzalemu zaradi obilja srebra kakor kamnov in storil, da je bilo ceder kakor egiptovskih smokev, ki so v dolini.

28 A Salamon számára való lovaknak kivitele Egyiptomból történt; csapatban vették a király kereskedői bizonyos áron:

Salomon je imel konje, privedene iz Egipta in laneno prejo. Kraljevi trgovci so laneno prejo prejeli za ceno.

29 fölhozatott és kikerült egy szekér Egyiptomból hatszáz ezüstön, egy ló pedig százötvenen. Így mind a chittiták királyai számára és Arám királyai számára is általuk történt a kivitel.

Bojni voz je prišel gor in se iz Egipta pripeljal za šeststo šeklov srebra, konj pa [za] sto petdeset. Tako so jih za vse hetejske kralje in za sirske kralje privedli ven z njihovimi sredstvi.