< 1 Királyok 10 >
1 Sába királynője pedig hallván Salamonnak hírét meg az Örökkévaló nevét, eljött, hogy próbára tegye őt rejtvényekkel.
And when the queen of Sheba heard of the fame of Solomon concerning the name of Jehovah, she came to prove him with hard questions.
2 Eljött Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel, tevékkel, melyek vittek fűszert, igen sok aranyat meg drágakövet; ment Salamonhoz és elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
And she came to Jerusalem with a very great train, with camels that bore spices, and very much gold, and precious stones. And when she came to Solomon, she conversed with him of all that was in her heart.
3 És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; nem volt semmi sem elrejtve a királytól, amire meg nem felelt volna neki.
And Solomon answered to her all her questions; there was not anything hid from the king which he did not answer.
4 Látta Sába királynője Salamonnak minden bölcsességét és a házat, melyet épített,
And when the queen of Sheba had seen all the wisdom of Solomon, and the house that he had built,
5 meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és fölvonulását, ahogy föl szokott vonulni az Örökkévaló házába: akkor nem maradt többé benne lélek,
and the food of his table, and the seating of his servants, and the attendance of his ministers, and their apparel, and his cupbearers, and his ascent by which he went up to the house of Jehovah, there was no more spirit in her.
6 és szólt a királyhoz: Igaz volt a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
And she said to the king, It was a true report that I heard in my own land of thine acts, and of thy wisdom.
7 De nem hittem a szavaknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, ámde nem beszélték el nekem a felét sem; hozzá tettél bölcsséget és jelességet a hírhez, melyet hallottam.
However I did not believe the words until I came, and my eyes had seen it. And, behold, the half was not told me; thy wisdom and prosperity exceed the fame which I heard.
8 Boldogok embereid, boldogok e szolgáid, kik mindig előtted állnak, akik hallják bölcsségedet.
Happy are thy men, happy are these thy servants, who stand continually before thee, who hear thy wisdom.
9 Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged Izraél trónjára! Mivel örökre szereti Izraélt az Örökkévaló, megtett téged királlyá, hogy jogot és igazságot mívelj.
Blessed be Jehovah thy God, who delighted in thee to set thee on the throne of Israel. Because Jehovah loved Israel forever, therefore he made thee king, to do justice and righteousness.
10 És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet; nem került oda többé annyi mint ama fűszer, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
And she gave the king a hundred and twenty talents of gold, and of spices a very great store, and precious stones. There came no more such abundance of spices as these which the queen of Sheba gave to king Solomon.
11 De Chírám hajóraja is, mely aranyat szállított Ófirból, hozott Ófirból igen sok szantálfát meg drágakövet.
And the navy also of Hiram, that brought gold from Ophir, brought in from Ophir great plenty of almug trees and precious stones.
12 És készített a király a szantálfából karfát az Örökkévaló háza számára és a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem került oda ilyen szantálfa és nem láttatott mind e mai napig.
And the king made pillars of the almug trees for the house of Jehovah, and for the king's house, also harps and psalteries for the singers. There have come no such almug trees, nor were seen, to this day.
13 Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azon kívül amit adott neki, Salamon király módjához képest. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
And king Solomon gave to the queen of Sheba all her desire, whatever she asked, besides that which Solomon gave her of his royal bounty. So she turned, and went to her own land, she and her servants.
14 És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt: hatszázhatvanhat kikkár arany.
Now the weight of gold that came to Solomon in one year was six hundred sixty and six talents of gold,
15 Azon kívül, ami bejött a kereskedő emberektől meg a kalmárok keresetéből és mind az Arábia királyaitól és az ország helytartóitól.
besides that which the traders brought, and the traffic of the merchants, and of all the kings of Arabia, and of the governors of the country.
16 És készített Salamon király kétszáz nagy pajzst vert aranyból; hatszáz arany megy egy nagy pajzsra;
And king Solomon made two hundred bucklers of beaten gold; six hundred shekels of gold went to one buckler.
17 és háromszáz pajzst vert aranyból; három mina arany megy egy pajzsra. És elhelyezte a király a Libánon erdőházba.
And he made three hundred shields of beaten gold; three pounds of gold went to one shield. And the king put them in the house of the forest of Lebanon.
18 És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta színarannyal.
Moreover the king made a great throne of ivory, and overlaid it with the finest gold.
19 Hat lépcsőfoka volt a trónnak éa kerek teteje volt a trónnak hátulról és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állott a karok mellett;
There were six steps to the throne, and the top of the throne was round behind. And there were supports on either side by the place of the seat, and two lions standing beside the supports.
20 meg tizenkét oroszlán állott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
And twelve lions stood there on the one side and on the other upon the six steps. There was not the like made in any kingdom.
21 És Salamon királynak minden ivó edénye arany volt és a Libánon erdőháznak minden edénye finomított arany; semmi sem ezüstből, ez nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
And all king Solomon's drinking vessels were of gold, and all the vessels of the house of the forest of Lebanon were of pure gold. None were of silver; it was accounted of nothing in the days of Solomon.
22 Mert Tarsís hajóraja volt a királynak a tengeren, Chírám hajórajával együtt; három évben egyszer szokott érkezni a Tarsís-hajóraj, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
For the king had at sea a navy of Tarshish with the navy of Hiram. Once every three years the navy of Tarshish came, bringing gold, and silver, ivory, and apes, and peacocks.
23 Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra éa bölcsségre.
So king Solomon exceeded all the kings of the earth in riches and in wisdom.
24 Az egész földről pedig fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, melyet Isten adott a szívébe.
And all the earth sought the presence of Solomon, to hear his wisdom, which God had put in his heart.
25 És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre,
And every man brought his tribute, vessels of silver, and vessels of gold, and raiment, and armor, and spices, horses, and mules, a rate year by year.
26 És gyűjtött Salamon szekereket és lovasokat: volt neki ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovasa; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
And Solomon gathered together chariots and horsemen. And he had a thousand and four hundred chariots, and twelve thousand horsemen, that he bestowed in the chariot cities, and with the king at Jerusalem.
27 És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna; a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vad fügefákat, sokaságra.
And the king made silver to be in Jerusalem as stones, and cedars he made to be as the sycamore trees that are in the lowland, for abundance.
28 A Salamon számára való lovaknak kivitele Egyiptomból történt; csapatban vették a király kereskedői bizonyos áron:
And the horses which Solomon had were brought out of Egypt. And the king's merchants received them in herds, each herd at a price.
29 fölhozatott és kikerült egy szekér Egyiptomból hatszáz ezüstön, egy ló pedig százötvenen. Így mind a chittiták királyai számára és Arám királyai számára is általuk történt a kivitel.
And a chariot came up and went out of Egypt for six hundred shekels of silver, and a horse for a hundred and fifty. And so for all the kings of the Hittites, and for the kings of Syria, they brought them out by their means.