< 1 Krónika 17 >
1 Volt pedig, midőn Dávid lakott a házában, szólt Dávid Nátán prófétához: Íme én cédrusházban lakom, az Örökkévaló szövetségének ládája pedig szőnyegek alatt van.
Bangʼ ka Daudi nosedonjo e ode mar ruoth, nowacho ni Nathan janabi niya, “Koro anto adak e od ruoth moger gi yiend sida, to Sandug Muma mar singruok mar Jehova Nyasaye to osiko e bwo hema.”
2 Erre szólt Nátán Dávidhoz: Mindazt, ami szívedben van, tedd meg, mert az Isten veled van.
Nathan nodwoko Daudi niya, “gimoro amora manie chunyi to dhi nyime mondo itim nikech Nyasaye ni kodi.”
3 És volt azon éjjel, lett az Isten igéje Nátánhoz, mondván:
Otienono wach mar Nyasaye nobiro ni Nathan kawacho niya,
4 Menj és szólj szolgámhoz Dávidhoz, így szól az Örökkévaló: Nem te fogod nekem a házat építeni lakásul.
“Dhiyo mondo inyis jatichna Daudi niya, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: In ok nigerna ot mondo adagie.
5 Bizony nem laktam házban, azon nap óta, hogy felhoztam Izraelt mind a mai napig, hanem jártam sátorból sátorba és hajlékból hajlékba.
Pok adak e ot chakre ndalo mane agolo jo-Israel e piny Misri nyaka kawuono. Asebedo kawuotho e kuonde mogurie hema ka adar e kuonde dak mopogore.
6 Valamerre jártam egész Izrael közt, vajon szóval szóltam-e Izrael bíráinak egyikéhez, ahhoz, akit rendeltem, hogy legeltesse népemet, mondván: miért nem építettetek nekem cédrusházat?
Kuonde duto masewuothoe gi jo-Israel duto, bende asewachoe ni jotendgi mane aketo jokwadh joga niya, “Angʼo momiyo pok ugerona ot mar yiend sida?”’
7 Most pedig így szólj szolgámhoz Dávidhoz: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: én vettelek téged a rétről, a juhok mögül, hogy fejedelem legyél népem, Izrael felett.
“Omiyo koro wach ni jatichna Daudi niya, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye Maratego wacho kama: Ne agoli e lek kuma ne ikwayoe rombe mondo ibed jatend joga Israel.
8 És veled voltam, valamerre mentél, kiirtottam mind az ellenségeidet előled és szereztem neked nevet, amilyen a legnagyobbak neve a földön;
Asebedo kodi kuonde duto misedhiye, kendo asetieko wasiki duto e nyimi. Koro abiro miyo nyingi bed kaka humb jomadongo manie piny.
9 hogy helyet rendeljek népemnek Izraelnek és elplántáljam, hogy lakjék a maga helyén és ne reszkessen többé és ne enyésztessék őt továbbra a gazság fiai, mint annak előtte,
Kendo abiro chiwo piny ni joga Israel kendo abiro gurogi mondo gibed gi pinygi giwegi mondo kik chandgi kendo. Jomahundu ok nochak osandgi kendo kaka negitimonegi mokwongo,
10 ama napoktól fogva, hogy bírákat rendeltem népem Izrael fölé és megaláztam mind az ellenségeidet. Tudtodra adtam tehát, hogy házat fog építeni neked majd az Örökkévaló:
kendo kaka gisetimo nyaka chakre ne ayier jotelo marito joga Israel. Bende abiro loyo wasiki duto. “‘Awachoni ni Jehova Nyasaye biro geroni ot:
11 s lesz, midőn beteltek napjaid, hogy elmenj őseid mellé, akkor fenntartom utánad magzatodat, azt aki lesz fiaid közül és megszilárdítom királyságát.
Ka ndaloni orumo mitho kendo iluwo kwereni, to abiro keto kothi moro mondo okaw kari, achiel kuom yawuoti minywolo kendo anagur pinyruodhe.
12 Ő épít majd házat nekem és én megszilárdítom trónját örökre.
En ema noger ot ni nyinga kendo anagur lochne osik nyaka chiengʼ.
13 Én leszek neki atyjául és ő lesz nekem fiamul és szeretetemet nem távoztatom el tőle, amint eltávoztattam attól, aki előtted volt.
Anabed wuon-gi, to enobed wuoda. Ok nagol herana kuome kaka ne agolo herana kuom ruoth mane ikawo loch kuome.
14 S fennmaradni engedem őt az én házamban s az én királyságomban mindörökre s trónja szilárd lesz örökre.
Anakete motegno e oda kendo kuom pinyruodhe nyaka chiengʼ, lochne nogur motegno manyaka chiengʼ.’”
15 Mind a szavak szerint és mind e látomás szerint, aszerint beszélt Nátán Dávidhoz.
Nathan nonyiso Daudi weche duto mane ofwenyne.
16 Ekkor bement Dávid király és leült az Örökkévaló színe elé és mondta: Ki vagyok én, Örökkévaló, Isten, s mi az én házam, hogy eljuttattál engem idáig.
Eka Ruoth Daudi nodonjo e hema mobet piny e nyim Jehova Nyasaye mowacho niya, “An to an ngʼa, yaye Jehova Nyasaye, to jooda to gin ngʼa gini momiyo isetimona gigi duto?
17 És csekély volt az a szemeidben, oh Isten, és beszéltél szolgád háza felől messze időre és tekintettél engem, mint aki az emberek sorában magasan áll, Örökkévaló, oh Isten!
To ka gima kamano ok oromo e nyim wangʼi, yaye Jehova Nyasaye, to isewuoyo kuom gima biro timore e od jatichni. Isengʼiya mana ka gima an ngʼat motingʼ malo moloyo ji duto, yaye Jehova Nyasaye.
18 Mit beszéljen Dávid még továbbra hozzád a dicsőségről, mely szolgádat érte, hiszen te ismered szolgádat!
“En angʼo ma Daudi dimed wachoni kuom duongʼ ma isemiyo jatichni? Nikech ingʼeyo jatichni,
19 Örökkévaló, a te szolgád kedvéért s a te szíved szerint cselekedted mind e nagy dolgot, tudatván mind a nagy dolgokat.
yaye Jehova Nyasaye. Nikech wach misewacho kendo koluwore gi dwaroni, isetimo tim maduongʼni bende isemiyo singruok madongogi ongʼere.
20 Örökkévaló, nincs olyan, mint te, s nincs Isten rajtad kívül, mind annál fogva, amit hallottunk füleinkkel.
“Yaye Jehova Nyasaye, onge ngʼama chalo kodi kendo onge Nyasaye moro makmana in, mana kaka wasewinjo gi itwa wawegi.
21 És ki olyan, mint néped Izrael, egyetlen nemzet a földön, amelyet Isten ment magának megváltani népül, hogy szerezzél magadnak nevet, nagy és félelmetes tettek által, kiűzvén néped elől, amelyet Egyiptomból kiváltottál, nemzeteket.
Ere oganda machal gi jogi Israel? Bende nitiere oganda moro mane Nyasache osedhi moreso ka gin wasumbini milokogi jogi? Donge isemiyo nyingi duongʼ kuom timbe madongo kendo malich, nimar iseriembo ogendini mamoko e nyim jogi mane ireso kigolo Misri?
22 És megtetted a te népedet Izraelt magadnak néppé mindörökre és te, Örökkévaló, lettél nekik Istenül.
Ne imiyo jogi ma jo-Israel obedo jogi iwuon nyaka chiengʼ to bende in Jehova Nyasaye isebedo Nyasachgi.
23 Most tehát, Örökkévaló, azon szó, melyet szóltál a te szolgád és háza felől, valósuljon meg mindörökre és tegyél úgy, amint szóltál.
“To koro Jehova Nyasaye, mi singruok misetimo kuom jatichni kod ode mondo ogurre nyaka chiengʼ. Tim mana kaka ne isingori,
24 Megvalósul, és nagy lesz a te neved mindörökre, midőn mondják: az Örökkévaló a seregek ura, Izrael Istene, Isten Izrael fölött; a te szolgád Dávid háza pedig szilárd lesz előtted.
mondo mi ogurre kendo nyingi obed maduongʼ nyaka chiengʼ. Eka ji biro wacho ni, ‘Jehova Nyasaye Maratego, en Nyasach jo-Israel!’ Kendo dhood jatichni Daudi nogurre e nyimi.
25 Mivel te, Istenem, kinyilatkoztattad a te szolgád fülébe, hogy építesz neki házat; azért merészelt imádkozni a te szolgád előtted.
“In, Nyasacha isefwenyo ni jatichni ni ibiro gerona ot omiyo jatichni osebet gi chir mondo olami.
26 És most, Örökkévaló, te vagy az Isten és kimondtad szolgád felől ezt a jót.
Yaye Jehova Nyasaye, in e Nyasaye! Kendo isesingo gik mabeyogi ni jatichni.
27 És most úgy akartad, hogy megáldjad szolgád házát, hogy örökre előtted legyen; mert te, Örökkévaló, áldottál és áldva van örökre.
Emomiyo iseyie mondo igwedh od jatichni mondo osik e nyimi nyaka chiengʼ nikech isegwedhe kendo inigwedhe nyaka chiengʼ, yaye Jehova Nyasaye.”