< 1 Krónika 16 >
1 És bevitték az Isten ládáját a fölállították a sátor közepébe, amelyet Dávid felütött számára és bemutattak égőáldozatokat s békeáldozatokat az Isten színe előtt.
И кад донесоше ковчег Божји, наместише га усред шатора, који му разапе Давид; и принесоше жртве паљенице и жртве захвалне пред Богом.
2 Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és a békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévaló nevében.
Потом принесавши Давид жртве паљенице и жртве захвалне, благослови народ у име Господње.
3 És kiosztott mind az Izrael emberének, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszúszőlő-lepényt.
И раздаде свим Израиљцима, и људима и женама, сваком по један хлеб и комад меса и врч вина.
4 És elhelyezett az Örökkévaló ládája előtt a leviták közül szolgálattevőket és arra, hogy emlegessék, hálát mondva dicsérjék az Örökkévalót, Izrael Istenét.
Потом постави пред ковчегом Господњим слуге међу Левитима да помињу и славе и хвале Господа Бога Израиљевог:
5 Ászáf, a fejük és második utána Zekharja, Jeíél, Semírámót, Jechíél, Mattítja, Elíáb, Benájáhú, Óbéd-Edóm és Jeíél hangszerekkel, lantokkal, és hárfákkal, és Ászáf cimbalmokkal hallatott hangot.
Асафа поглавара, а другог за њим Захарију, и Јеила и Семирамота и Јехила и Мататију и Елијава и Венају и Овид-Едома; и Јеило удараше у псалтире и гусле, а Асаф у кимвале,
6 És Benájáhú meg Jáchaziél a papok trombitákkal voltak állandóan az Isten szövetségének ládája előtt.
А Венаја и Јазило свештеници беху једнако с трубама пред ковчегом завета Господњег.
7 Ama napon akkor elsőízben adott Dávid az Örökkévalónak szóló hálaéneket, Ászáfnak és testvéreinek kezébe.
У тај дан нареди Давид први пут да хвале Господа Асаф и браћа његова:
8 Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
Хвалите Господа; гласите име Његово; јављајте по народима дела Његова.
9 Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
Певајте му, славите Га, казујте сва чудеса Његова.
10 Dicsekedjetek szent nevével, örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek.
Хвалите се светим именом Његовим; нека се весели срце оних који траже Господа.
11 Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arcát keressétek mindig.
Тражите Господа и силу Његову; тражите лице Његово без престанка.
12 Emlékezzetek az ő csodatetteiről, melyeket művelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről;
Памтите чудеса Његова, која је учинио, знаке Његове и судове уста Његових.
13 Izraelnek az ő szolgájának magzatja ti, Jákob fiai, az ő kiválasztottjai!
Семе Израиљево слуге су Његове, синови Јаковљеви изабрани Његови.
14 Ő az Örökkévaló, ami Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
Он је Господ Бог наш, по свој су земљи судови Његови.
15 Emlékezzetek örökké az ő szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
Памтите увек завет Његов, реч коју је дао на хиљаду колена.
16 melyet kötött Ábrahámmal és Izsáknak tett esküjéről;
Шта је заветовао Авраму и за шта се клео Исаку,
17 megállapította Jákobnak törvényül, Izraelnek örök szövetségül;
То је поставио Јакову за закон и Израиљу за завет вечни,
18 mondván: Neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
Говорећи: Теби ћу дати земљу хананску у наследни део.
19 Midőn csekélyszámúak voltatok csak kevesen és benne tartózkodók:
Тада вас беше мало на број, беше вас мало, и бејасте дошљаци.
20 akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
Иђаху од народа до народа, и из једног царства к другом племену.
21 Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket és megfenyített miattuk királyokat: ne nyúljatok fölkentjeimhez és profétáimat ne bántsátok!
Не даде никоме да им науди, и караше за њих цареве:
22 ne nyúljatok fölkentjeimhez és profétáimat ne bántsátok!
Не дирајте у помазанике моје и пророцима мојим не чините зла.
23 Énekeljetek az Örökkévalónak mind a földön levők, hirdessétek napról-napra segítségét!
Певај Господу, сва земљо! Јављајте од дана на дан спасење Његово.
24 Beszéljétek a nemzetek közt dicsőségét, mind a népek közt csodatetteit!
Казујте по народима славу Његову, по свим племенима чудеса Његова.
25 Mert nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, félelmetes mind az istenek felett.
Јер је велик Господ и ваља Га хвалити веома; страшнији је од свих богова.
26 Mert mind a népek istenei bálványok, de az Örökkévaló az eget készítette.
Јер су сви Богови у народа ништа; а Господ је небеса створио.
27 Fenség és dísz van előtte, erő és öröm az ő helyén.
Слава је и величанство пред Њим, сила и радост у стану Његовом.
28 Adjatok az Örökkévalónak, népek családjai, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és erőt;
Дајте Господу, племена народна, дајте Господу славу и част.
29 adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, vigyetek ajándékot s járuljatok elé, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben.
Дајте Господу славу према имену Његовом, носите даре и идите преда Њ, поклоните се Господу и светој красоти.
30 Reszkessetek előle mind a földön levők, szilárdan is áll a világ, nem inog meg.
Стрепи пред Њим, сва земљо; зато је васиљена тврда и неће се поместити.
31 Örüljenek, oh egek és vigadjon a föld, és mondják a nemzetek közt: az Örökkévaló király lett!
Нек се веселе небеса и земља се радује; и нека говоре по народима: Господ царује.
32 Dörögjön a tenger és teljessége, ujjongjon a mező s mind, ami rajta van.
Нека пљеска море и шта је у њему; нека скаче поље и све што је на њему.
33 Akkor örvendjenek az erdő fái az Örökkévaló előtt, mert jön ítélni a földet.
Тада нека се радују дрвета шумска пред Господом, јер иде да суди земљи.
34 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart az ő kegyelme!
Хвалите Господа, јер је добар, јер је довека милост Његова.
35 És mondjátok: Segíts meg minket, üdvünk Istene s gyűjts össze és ments meg minket a nemzetektől, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel.
И реците: Спаси нас, Боже спасења нашег, и скупи нас и избави нас од народа да славимо свето име Твоје, да се хвалимо Твојом славом.
36 Áldva legyen az Örökkévaló, Izrael Istene öröktől fogva örökké. És mondta az egész nép: Ámén és dicsérték az Örökkévalót.
Благословен Господ Бог Израиљев од века и до века. Тада сав народ рече: Амин; и хвалише Господа.
37 És otthagyta az Örökkévaló szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szolgálatot tegyenek a láda előtt állandóan, mindegyik nap dolgát a maga napján;
И остави онде пред ковчегом завета Господњег Асафа и браћу његову да служе пред ковчегом без престанка као што треба од дана на дан,
38 és Óbéd-Edómot és testvéreiket, hatvannyolcat és Óbéd-Edómot, Jeditun fiát és Chószát kapuőröknek.
И Овид-Едома и браћу његову, шездесет и осам, Овид-Едома сина Једутуновог и Осу, да буду вратари;
39 Cádókot, a papot pedig és testvéreit a papokat az Örökkévaló hajléka előtt a Gibeónban levő magaslaton,
А Садока свештеника и браћу његову свештенике пред шатором Господњим на висини у Гаваону,
40 hogy hozzanak égőáldozatokat az Örökkévalónak az égőáldozat oltárán állandóan reggelenként és esténként; mégpedig egészen aszerint, amint írva van az Örökkévaló tanában, melyet parancsolt Izrael számára.
Да приносе жртве паљенице Господу на олтару за жртве паљенице без престанка јутром и вечером, и да чине све што је написано у закону Господњем што је заповедио Израиљу,
41 És velük voltak Hémán, meg Jedútún és a többi kiválogatottak, akik nevükkel jelöltettek, hogy hálát adjanak az Örökkévalónak, mert örökké tart a kegyelme.
И с њима Емана и Једутуна и друге изабране, који бише поименце именовани да хвале Господа, јер је довека милост Његова,
42 És velük Hémánnal és Jedútúnnal, trombiták és cimbalmok, hogy hangot hallassanak és Istennek szóló hangszerek; Jedútún fiai pedig a kapunál.
С њима Емана и Једутуна, да трубе у трубе и ударају у кимвале и у друге справе музичке Богу; а синове Једутунове да буду вратари.
43 És elment az egész nép kiki a házába; és fordult Dávid, hogy megáldja házát.
Потом се разиђе сав народ, свак својој кући, а Давид се врати да благослови дом свој.