1 Krónika 14
1 És küldött Chúrám, Cór királya követeket Dávidhoz meg cédrusfákat és építőműveseket és faműveseket, hogy építsenek neki házat.
Hiram king of Tyre sent messengers to David with cedar trees, masons, and carpenters, to build him a house.
2 S megtudta Dávid, hogy megszilárdította őt az Örökkévaló királynak Izrael fölött, mert magasra emelkedett az ő királysága népe, Izrael kedvéért.
David perceived that Yahweh had established him king over Israel, for his kingdom was highly exalted, for his people Israel’s sake.
3 És még vett Dávid feleségeket Jeruzsálemben s még nemzett Dávid fiakat s leányokat.
David took more wives in Jerusalem, and David became the father of more sons and daughters.
4 És ezek nevei a szülötteknek, akik neki lettek Jeruzsálemben: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon;
These are the names of the children whom he had in Jerusalem: Shammua, Shobab, Nathan, Solomon,
5 Jibchár, Elísúa és Elpélet;
Ibhar, Elishua, Elpelet,
6 Nógah, Néfeg és Jafia;
Nogah, Nepheg, Japhia,
7 Elisámá, Beéljádá és Elifélet.
Elishama, Beeliada, and Eliphelet.
8 Midőn hallották a filiszteusok, hogy fölkenetett Dávid királlyá egész Izrael fölé, fölvonultak mind a filiszteusok, hogy keressék Dávidot; meghallotta Dávid és kivonult eléjük.
When the Philistines heard that David was anointed king over all Israel, all the Philistines went up to seek David; and David heard of it, and went out against them.
9 A filiszteusok pedig elérkeztek s elterültek Refáim völgyében.
Now the Philistines had come and made a raid in the valley of Rephaim.
10 Ekkor megkérdezte Dávid az Istent, mondván: Vonuljak-e a filiszteusok ellen, a kezembe adod-e őket? Mondta neki az Örökkévaló: Vonulj és kezedbe adom őket.
David inquired of God, saying, “Shall I go up against the Philistines? Will you deliver them into my hand?” Yahweh said to him, “Go up; for I will deliver them into your hand.”
11 És felvonultak Báal-Perácimba s megverte őket ott Dávid és mondta Dávid: Szétszakasztotta Isten ellenségeimet kezem által, mint vízszakadás, azért így nevezték el ama helyet: Báal-Perácim.
So they came up to Baal Perazim, and David defeated them there. David said, God has broken my enemies by my hand, like waters breaking out. Therefore they called the name of that place Baal Perazim.
12 Ott hagyták isteneiket; s megparancsolta Dávid és elégettettek tűzben.
They left their gods there; and David gave a command, and they were burned with fire.
13 Még tovább is tették a filiszteusok és elterültek a völgyben.
The Philistines made another raid in the valley.
14 Ekkor ismét megkérdezte Dávid az Istent. És mondta neki Isten: ne vonulj fel utánuk, fordulj el tőlük és támadj rájuk a szederfák felől;
David inquired again of God; and God said to him, “You shall not go up after them. Turn away from them, and come on them opposite the mulberry trees.
15 s lesz, mikor lépés neszét hallod a szederfák csúcsain, akkor vonulj ki a harcra, mert az Isten kivonult eléd, hogy megverje a filiszteusok táborát.
When you hear the sound of marching in the tops of the mulberry trees, then go out to battle; for God has gone out before you to strike the army of the Philistines.”
16 És cselekedett Dávid, amint neki megparancsolta az Isten és megverték a filiszteusok táborát Gibeóntól Gézerig.
David did as God commanded him; and they attacked the army of the Philistines from Gibeon even to Gezer.
17 És elterjedt Dávid neve mind az országokba, és rátette az Örökkévaló rettegését mind a nemzetekre.
The fame of David went out into all lands; and Yahweh brought the fear of him on all nations.
