1 Krónika 14
1 És küldött Chúrám, Cór királya követeket Dávidhoz meg cédrusfákat és építőműveseket és faműveseket, hogy építsenek neki házat.
And Churam the king of Tyre sent messengers to David, and trees of cedars, and masons and carpenters, to build him a house.
2 S megtudta Dávid, hogy megszilárdította őt az Örökkévaló királynak Izrael fölött, mert magasra emelkedett az ő királysága népe, Izrael kedvéért.
And David felt conscious that the Lord had established him as king over Israel; for his kingdom was exalted on high, because of his people Israel.
3 És még vett Dávid feleségeket Jeruzsálemben s még nemzett Dávid fiakat s leányokat.
And David took yet more wives at Jerusalem; and David begat more sons and daughters.
4 És ezek nevei a szülötteknek, akik neki lettek Jeruzsálemben: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon;
And these are the names of the children that he had in Jerusalem: Shammua', and Shobab, Nathan, and Solomon,
5 Jibchár, Elísúa és Elpélet;
And Yibchar, and Elishua', and Elpalet,
6 Nógah, Néfeg és Jafia;
And Nogah, and Nepheg, and Yaphia',
7 Elisámá, Beéljádá és Elifélet.
And Elishama', and Be'elyada', and Eliphalet.
8 Midőn hallották a filiszteusok, hogy fölkenetett Dávid királlyá egész Izrael fölé, fölvonultak mind a filiszteusok, hogy keressék Dávidot; meghallotta Dávid és kivonult eléjük.
But when the Philistines heard that David had been anointed as king over all Israel, all the Philistines came up to seek David: and David heard of it, and went out against them.
9 A filiszteusok pedig elérkeztek s elterültek Refáim völgyében.
And the Philistines came and spread themselves out in the valley of Rephaim.
10 Ekkor megkérdezte Dávid az Istent, mondván: Vonuljak-e a filiszteusok ellen, a kezembe adod-e őket? Mondta neki az Örökkévaló: Vonulj és kezedbe adom őket.
And David asked counsel of God, saying, Shall I go up against the Philistines? and wilt thou deliver them into my hand? And the Lord said unto him, Go up; and I will deliver them into thy hand.
11 És felvonultak Báal-Perácimba s megverte őket ott Dávid és mondta Dávid: Szétszakasztotta Isten ellenségeimet kezem által, mint vízszakadás, azért így nevezték el ama helyet: Báal-Perácim.
And they came up to Ba'al-perazim; and David smote them there. Then David said, God hath broken down my enemies through my hand as a breach [is made] by water: therefore they called the name of that place Ba'al-perazim.
12 Ott hagyták isteneiket; s megparancsolta Dávid és elégettettek tűzben.
And they left behind there their gods, and David gave the order, and they were burnt with fire.
13 Még tovább is tették a filiszteusok és elterültek a völgyben.
And the Philistines [came] once again, and spread themselves out in the valley.
14 Ekkor ismét megkérdezte Dávid az Istent. És mondta neki Isten: ne vonulj fel utánuk, fordulj el tőlük és támadj rájuk a szederfák felől;
And David asked again counsel of God; and God said unto him, Thou shalt not go up after them: turn about from them, and come upon them opposite the mulberry-trees,
15 s lesz, mikor lépés neszét hallod a szederfák csúcsain, akkor vonulj ki a harcra, mert az Isten kivonult eléd, hogy megverje a filiszteusok táborát.
And it shall be, when thou hearest the sound of walking on the tops of the mulberry-trees, that then thou shalt go out to battle; for God will be gone forth before thee to smite the camp of the Philistines.
16 És cselekedett Dávid, amint neki megparancsolta az Isten és megverték a filiszteusok táborát Gibeóntól Gézerig.
And David did as God had commanded him; and they smote the camp of the Philistines from Gib'on as far as Gezer.
17 És elterjedt Dávid neve mind az országokba, és rátette az Örökkévaló rettegését mind a nemzetekre.
And the fame of David went out into all the lands; and the Lord laid the dread of him upon all the nations.
