< 1 Krónika 11 >

1 És gyülekezett egész Izrael Dávidhoz Chebrónba, mondván: íme, csontod és húsod vagyunk;
Then the people of Israel came to David at Hebron [town] and said to him, “Listen, we have the same ancestors [IDM] that you have.
2 tegnap is, tegnapelőtt is, akkor is mikor Sául volt a király, te voltál az, aki ki- és bevezette Izraelt és azt mondta neked az Örökkévaló a te Istened: te fogod legeltetni népemet Izraelt és te leszel fejedelem népem, Izrael fölött.
In the past, when Saul was our king, it was you who led our Israeli [soldiers in our battles]. You are the one to whom Yahweh our God promised, ‘You will be the leader [MET] of my people; you will be their king.’”
3 És elmentek mind az Izrael vénei a királyhoz Chebrónba és kötött velük Dávid szövetséget Chebrónban az Örökkévaló színe előtt, és fölkenték Dávidot királynak Izrael fölé, az Örökkévaló igéje szerint, Sámuel által.
So all the Israeli elders came to David at Hebron. And David made a sacred agreement with them while Yahweh was listening. They anointed him [with olive oil to set him apart] to be the king of the Israeli people. That is what Yahweh had previously told [the prophet] Samuel would happen.
4 És ment Dávid és egész Izrael Jeruzsálembe, Jebúsz az; és ott volt a jebúszi, az ország lakója.
David and all the Israeli [soldiers] [SYN] went to Jerusalem. [At that time, ] Jerusalem was called Jebus, and the people who lived there were the Jebus people-group.
5 És mondták Jebúsz lakói Dávidnak: nem fogsz te ide bejönni. És bevette Dávid Ción várát, Dávid városa az.
Those people said to David, “Your [soldiers] will not be able to get inside our city!” But David’s [soldiers] captured the city, even though it had strong walls around it, and since then it has been called ‘The City of David’.
6 És szólt Dávid: Bárki megveri a jebúszit először, az fejjé és vezérré lesz. S felszállt először Jóáb, Cerúja fia és fejjé lett.
[What happened was this: ]: David said [to his soldiers], “The one who leads [our soldiers] to attack the Jebus people-group will become the commander of all my army.” Joab, the son of Zeruiah, led the soldiers, so he became the commander of all the army.
7 És lakott Dávid a várban; azért nevezték azt Dávid városának.
[After they captured] the city which had strong walls around it, David moved there. That is why they named it ‘The City of David’.
8 És kiépítette a várost köröskörül amillótól egészen a körületig; Jóáb pedig fölélesztette a város többi részét.
David’s workers rebuilt the city, starting where the land was filled in and extending to the wall that was around the city. Joab’s [men] repaired the other parts of the city.
9 Egyre nagyobbá lett Dávid és az Örökkévaló a seregek ura vele volt.
David became more and more powerful/influential, because the Almighty Commander of the armies of angels was with/helping him.
10 És ezek Dávid vitézeinek fejei, akik erősködtek vele királyságában egész Izraellel együtt, hogy őt királlyá tegyék, az Örökkévaló igéje szerint Izraelről.
Yahweh had promised [that David would become the king]. And all the Israeli people (were happy that David was/supported David as) their king. There were many soldiers/warriors who helped David’s kingdom to remain strong.
11 És ez Dávid vitézeinek száma: Jásobeám, Chakhmóni fia a harcosok feje; ő forgatta a dárdáját háromszáz elesett fölött egyszerre.
This is a list of the leaders of David’s [most mighty] warriors: Jashobeam was from the Hacmon clan. He was one of the leaders of David’s most powerful soldiers. One time he fought against 300 enemies and killed them all with his spear.
12 És utána Eleázár, Dódó fia, az Achóachbeli; ő a három vitéz közül való.
Another one was Eleazar, who was the son of Dodo from the clan of Ahoh.
13 Ő volt Dáviddal együtt Pasz-Dammimban, és a filiszteusok gyülekeztek ott harcra; és ott volt egy telek mező tele árpával, és a nép megfutamodott a filiszteusok elől.
[One day] he was with David at Pas Dammim when the soldiers of Philistia gathered there for the battle. There was a field of barley there. At first the Israeli soldiers ran away from the soldiers of Philistia,
14 Odaálltak a telek közepére, megmentették azt és megverték a filiszteusokat; és segített az Örökkévaló nagy segedelemmel.
but then David and Eleazar stopped in the middle of the field and fought to defend it and killed [many of] the soldiers of Philistia. Yahweh enabled them to win a great victory on that day.
15 Lementek egyszer hárman a harminc főbb vitéz közül a sziklára Dávidhoz, Adullám barlangjába; a filiszteusok tábora pedig táborozott Refáim völgyében.
One time three of David’s thirty most mighty warriors came to David when he was camping next to the huge rock outside the cave near Adullam. At that same time, the army of Philistia had camped in the Rephaim Valley.
16 Dávid akkor a hegységben volt, a filiszteusok örse pedig akkor Bét-Léchemben volt.
David was in a fortress, and some of the soldiers of Philistia were occupying Bethlehem.
17 És kívánkozott Dávid és mondta: ki ad nekem vizet innom. Bét-Léchem kútjából, mely a kapuban van?
[One day] David was very thirsty and said, “I wish that someone would bring me some water from the well near the gate at Bethlehem!”
18 Erre áttörtek hárman a filiszteusok táborán és vizet merítettek Bét-Léchem kútjából, mely a kapuban van; vették és elhozták Dávidhoz, de Dávid nem akarta meginni, hanem kiöntötte azt az Örökkévalónak.
So those three most outstanding warriors forced their way through the camp of Philistia soldiers and drew some water from the well, and brought it to David. But he would not drink it. Instead, he poured it out [on the ground to be an offering] to Yahweh.
19 Így szólt: Távol legyen tőlem Istenemért, hogy ezt cselekedjem! Vajon ezeknek a férfiaknak vérét igyam-e, kik életük veszélyével mentek? Életük veszélyével hozták azt! És nem akarta meginni. Ezeket tette a három vitéz.
He said, “Yahweh, it would certainly not be right for me to drink this water! That would be like [RHQ] drinking the blood of these men who were willing/ready to die for me!” So he refused to drink it. That was one of the things that those three most outstanding warriors did.
20 Absáj pedig, Jóáb testvére – ő a harmincoknak feje és ő forgatta dárdáját háromszáz elesett fölött; s neki neve volt a harmincok közt.
Joab’s [younger] brother Abishai was the leader of the 30 most mighty warriors. [One time] Abishai fought 300 [enemy] soldiers with his spear and killed them.
21 A harmincoknál kétszeresen kiválóbb volt és vezérük lett, de a hárommal föl nem ért.
So he became as famous as those three most outstanding warriors. He became their commander, even though he was not one of those three men.
22 Benája, Jehójádá fia, derék ember, tettekben nagy, Kabceélből; ő verte meg Móáb két hősét és ugyan ő ment le és verte meg az oroszlánt a veremben a hóesés napján.
Jehoiada’s son Benaiah was a brave soldier from Kabzeel [town] who did heroic deeds. He killed two of the best warriors from [the] Moab [people-group]. One day he went down into a pit when snow was falling [on the ground] and killed a lion there.
23 Ugyan ő vert meg egy termetes egyiptomi embert, öt könyöknyi volt, s az egyiptominak kezében dárda volt, mint a takácsok zugolyfája, ő lement hozzá bottal és kiragadta a dárdát az egyiptominak kezéből és megölte őt saját dárdájával.
He also killed a soldier from Egypt who was (7-1/2 feet/2.3 meters) tall. The soldier from Egypt carried a spear that was as long as a weaver’s rod. Benaiah had [only] a club, but he grabbed the other man’s spear and killed him with it.
24 Ezeket tette Benájáhú, Jehójádá fia, neki neve volt a vitézek, a harmincok között.
Those are some of the things that Benaiah did. So he became as famous as the three mighty warriors.
25 A harmincoknál íme ő kiválóbb, de a hárommal föl nem ért; és tette őt Dávid a szolgálatához.
He was more honored than the other members of the group of thirty most mighty warriors, but he did not become a member of the group of three most outstanding warriors. David appointed him to be the leader of his bodyguards.
26 És a derék vitézek: Aszáél, Jóáb testvére; Elchánán, Dódó fia, Bét-Léchemből.
These are the names of David’s mighty warriors: Asahel, the [younger] brother of Joab; Elhanan, the son of Dodo, from Bethlehem;
27 A Harórbeli Sammót, a Pelónbeli Chélec,
Shammah, from [the] Harod [clan]; Helez, from [the] Pelon [clan];
28 a Tekóabeli Ira, Ikkés fia; az Anátótbeli Abiézer;
Ira, the son of Ikkesh, from Tekoa [town]; Abiezer, from Anathoth [city];
29 a Chúsabeli Szíbbekhaj; az Achóachbeli Ilaj;
Sibbecai, from Hushah’s [clan]; Ilai from Ahoh’s clan;
30 a Netófabeli Maharaj; a Netófabeli Chéled, Báana fia,
Maharai, from Netophah [town]; Heled, the son of Baanah, also from Netophah [town];
31 Itaj, Ríbaj fia, a Benjáminbeli Gibeából; a Pireátónbeli Benája.
Ithai, the son of Ribai, from Gibeah [town] in [the land that belonged to] the tribe of Benjamin; Benaiah, from Pirathon [town];
32 Chúraj, Gáas völgyeiből; az Arábabeli Abíél.
Hurai, from the valleys near Gaash [Mountain]; Abiel from the clan of Arabah;
33 A Bácharúmbeli Azmávet; a Sáalbónbeli Eljachba.
Azmaveth, from Baharum [town]; Eliahba, from Shaalbon [town];
34 A Gizóbeli Hásém fiai; a Harárbeli Jónátán, Ságé fia.
The sons of Hashem from [the] Gizon [clan]; Jonathan the son of Shagee from the Harar [town/clan];
35 A Hárárbeli Achiám, Szákhár fia; Elifál, Úr fia.
Ahiam the son of Sharar/Sacar, from Harar [town/clan]; Eliphal the son of Ur;
36 A Mekhérabeli Chéfer; a Pelónbeli Achija.
Hepher from the Mekerath [clan]; Ahijah from the Pelon [clan/town];
37 A Karmelbeli Checró; Náaraj, Ezbáj fia.
Hezro from Carmel [city]; Naarai the son of Ezbai;
38 Jóél, Nátán testvére; Mibchár, Hagri fia.
Joel the [younger] brother of Nathan; Mibhar the son of Hagri;
39 Az ammóni Célek; a Bérótbeli Nachráj, Jóábnak, Cerúja fiának fegyverhordozója.
Zelek from the Ammon people-group; Naharai, the man who carried Joab’s weapons, from Beeroth [town];
40 A Jéterbeli Ira; a Jéterbeli Gáréb.
Ira and Gareb from Jattir [town];
41 A chittita Úrija; Zábád, Achláj fia.
Uriah, [Bathsheba’s husband], from the Heth people-group; Zabad the son of Ahlai;
42 A reúbéni Adina, Siza fia, a Reubéni feje a mellette harmincan.
Adina the son of Shiza, a leader from the tribe of Reuben, who had thirty [soldiers] with him;
43 Chánán, Máakha fia és a Métenbeli Jósáfát.
Hanan the son of Maacah; Joshaphat from Mithna [town/clan];
44 Az Asterabeli Uzzija, Sámá és Jeíél, az Aróérbeli Chótám fiai.
Uzzia from Ashterath [town]; Shama and Jeiel, the sons of Hotham, from Aroer [city];
45 Jediaél, Simri fia és testvére; a Ticbeli Jócha.
Jediael the son of Shimri and his [younger] brother Joha, from Tiz [town/clan];
46 A Máchavimbeli Eliél; Jeríbaj és Jósavja, Elnáam fiai, és a móábi Jitma.
Eliel from Mahavah [town/clan]; Jeribai and Joshaviah, the sons of Elnaam; Ithmah from [the] Moab [region];
47 Elíél, Óbéd és a Mecóbájabeli Jáaszíél.
Eliel and Obed, and Jaasiel from Zobah [town/clan].

< 1 Krónika 11 >