नीतिवचन 14
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 २ जो सिधाई से चलता वह यहोवा का भय माननेवाला है, परन्तु जो टेढ़ी चाल चलता वह उसको तुच्छ जाननेवाला ठहरता है।
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 १७ जो झट क्रोध करे, वह मूर्खता का काम करेगा, और जो बुरी युक्तियाँ निकालता है, उससे लोग बैर रखते हैं।
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 २१ जो अपने पड़ोसी को तुच्छ जानता, वह पाप करता है, परन्तु जो दीन लोगों पर अनुग्रह करता, वह धन्य होता है।
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 २२ जो बुरी युक्ति निकालते हैं, क्या वे भ्रम में नहीं पड़ते? परन्तु भली युक्ति निकालनेवालों से करुणा और सच्चाई का व्यवहार किया जाता है।
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 २५ सच्चा साक्षी बहुतों के प्राण बचाता है, परन्तु जो झूठी बातें उड़ाया करता है उससे धोखा ही होता है।
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 २९ जो विलम्ब से क्रोध करनेवाला है वह बड़ा समझवाला है, परन्तु जो अधीर होता है, वह मूर्खता को बढ़ाता है।
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 ३१ जो कंगाल पर अंधेर करता, वह उसके कर्ता की निन्दा करता है, परन्तु जो दरिद्र पर अनुग्रह करता, वह उसकी महिमा करता है।
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 ३३ समझवाले के मन में बुद्धि वास किए रहती है, परन्तु मूर्ख मनुष्य बुद्धि के विषय में कुछ भी नहीं जानता।
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 ३५ जो कर्मचारी बुद्धि से काम करता है उस पर राजा प्रसन्न होता है, परन्तु जो लज्जा के काम करता, उस पर वह रोष करता है।
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
