अय्यूब 30
1 १ “परन्तु अब जिनकी आयु मुझसे कम है, वे मेरी हँसी करते हैं, वे जिनके पिताओं को मैं अपनी भेड़-बकरियों के कुत्तों के काम के योग्य भी न जानता था।
Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
3 ३ वे दरिद्रता और काल के मारे दुबले पड़े हुए हैं, वे अंधेरे और सुनसान स्थानों में सुखी धूल फाँकते हैं।
Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
11 ११ परमेश्वर ने जो मेरी रस्सी खोलकर मुझे दुःख दिया है, इसलिए वे मेरे सामने मुँह में लगाम नहीं रखते।
Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
12 १२ मेरी दाहिनी ओर बाज़ारू लोग उठ खड़े होते हैं, वे मेरे पाँव सरका देते हैं, और मेरे नाश के लिये अपने उपाय बाँधते हैं।
Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
15 १५ मुझ में घबराहट छा गई है, और मेरा रईसपन मानो वायु से उड़ाया गया है, और मेरा कुशल बादल के समान जाता रहा।
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
18 १८ मेरी बीमारी की बहुतायत से मेरे वस्त्र का रूप बदल गया है; वह मेरे कुर्त्ते के गले के समान मुझसे लिपटी हुई है।
A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
20 २० मैं तेरी दुहाई देता हूँ, परन्तु तू नहीं सुनता; मैं खड़ा होता हूँ परन्तु तू मेरी ओर घूरने लगता है।
Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
23 २३ हाँ, मुझे निश्चय है, कि तू मुझे मृत्यु के वश में कर देगा, और उस घर में पहुँचाएगा, जो सब जीवित प्राणियों के लिये ठहराया गया है।
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
25 २५ क्या मैं उसके लिये रोता नहीं था, जिसके दुर्दिन आते थे? और क्या दरिद्र जन के कारण मैं प्राण में दुःखित न होता था?
Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
26 २६ जब मैं कुशल का मार्ग जोहता था, तब विपत्ति आ पड़ी; और जब मैं उजियाले की आशा लगाए था, तब अंधकार छा गया।
Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
28 २८ मैं शोक का पहरावा पहने हुए मानो बिना सूर्य की गर्मी के काला हो गया हूँ। और मैं सभा में खड़ा होकर सहायता के लिये दुहाई देता हूँ।
Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
