अय्यूब 3
Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.
Megszólalt Jób és mondta:
Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.
Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.
5 ५ अंधियारा और मृत्यु की छाया उस पर रहे। बादल उस पर छाए रहें; और दिन को अंधेरा कर देनेवाली चीजें उसे डराएँ।
Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.
6 ६ घोर अंधकार उस रात को पकड़े; वर्षा के दिनों के बीच वह आनन्द न करने पाए, और न महीनों में उसकी गिनती की जाए।
Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.
Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.
Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.
9 ९ उसकी संध्या के तारे प्रकाश न दें; वह उजियाले की बाट जोहे पर वह उसे न मिले, वह भोर की पलकों को भी देखने न पाए;
Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.
Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.
Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?
Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?
Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;
14 १४ और मैं पृथ्वी के उन राजाओं और मंत्रियों के साथ होता जिन्होंने अपने लिये सुनसान स्थान बनवा लिए,
királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,
15 १५ या मैं उन राजकुमारों के साथ होता जिनके पास सोना था जिन्होंने अपने घरों को चाँदी से भर लिया था;
vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 १६ या मैं असमय गिरे हुए गर्भ के समान हुआ होता, या ऐसे बच्चों के समान होता जिन्होंने उजियाले को कभी देखा ही न हो।
Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!
Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.
Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.
Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.
Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?
Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;
kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.
23 २३ उजियाला उस पुरुष को क्यों मिलता है जिसका मार्ग छिपा है, जिसके चारों ओर परमेश्वर ने घेरा बाँध दिया है?
A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?
24 २४ मुझे तो रोटी खाने के बदले लम्बी-लम्बी साँसें आती हैं, और मेरा विलाप धारा के समान बहता रहता है।
Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.
25 २५ क्योंकि जिस डरावनी बात से मैं डरता हूँ, वही मुझ पर आ पड़ती है, और जिस बात से मैं भय खाता हूँ वही मुझ पर आ जाती है।
Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.
Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.
