תהילים 78

1 משכיל לאסף האזינה עמי תורתי הטו אזנכם לאמרי פי׃

Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.

2 אפתחה במשל פי אביעה חידות מני קדם׃

Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.

3 אשר שמענו ונדעם ואבותינו ספרו לנו׃

A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,

4 לא נכחד מבניהם לדור אחרון מספרים תהלות יהוה ועזוזו ונפלאותיו אשר עשה׃

Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.

5 ויקם עדות ביעקב ותורה שם בישראל אשר צוה את אבותינו להודיעם לבניהם׃

Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;

6 למען ידעו דור אחרון בנים יולדו יקמו ויספרו לבניהם׃

Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;

7 וישימו באלהים כסלם ולא ישכחו מעללי אל ומצותיו ינצרו׃

Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.

8 ולא יהיו כאבותם דור סורר ומרה דור לא הכין לבו ולא נאמנה את אל רוחו׃

Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.

9 בני אפרים נושקי רומי קשת הפכו ביום קרב׃

Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;

10 לא שמרו ברית אלהים ובתורתו מאנו ללכת׃

Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;

11 וישכחו עלילותיו ונפלאותיו אשר הראם׃

Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.

12 נגד אבותם עשה פלא בארץ מצרים שדה צען׃

Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

13 בקע ים ויעבירם ויצב מים כמו נד׃

Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

14 וינחם בענן יומם וכל הלילה באור אש׃

Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.

15 יבקע צרים במדבר וישק כתהמות רבה׃

Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.

16 ויוצא נוזלים מסלע ויורד כנהרות מים׃

Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

17 ויוסיפו עוד לחטא לו למרות עליון בציה׃

Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;

18 וינסו אל בלבבם לשאל אכל לנפשם׃

És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.

19 וידברו באלהים אמרו היוכל אל לערך שלחן במדבר׃

És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?

20 הן הכה צור ויזובו מים ונחלים ישטפו הגם לחם יוכל תת אם יכין שאר לעמו׃

Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?

21 לכן שמע יהוה ויתעבר ואש נשקה ביעקב וגם אף עלה בישראל׃

Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;

22 כי לא האמינו באלהים ולא בטחו בישועתו׃

Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,

23 ויצו שחקים ממעל ודלתי שמים פתח׃

És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.

24 וימטר עליהם מן לאכל ודגן שמים נתן למו׃

És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.

25 לחם אבירים אכל איש צידה שלח להם לשבע׃

Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,

26 יסע קדים בשמים וינהג בעזו תימן׃

Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;

27 וימטר עליהם כעפר שאר וכחול ימים עוף כנף׃

És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.

28 ויפל בקרב מחנהו סביב למשכנתיו׃

És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.

29 ויאכלו וישבעו מאד ותאותם יבא להם׃

Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.

30 לא זרו מתאותם עוד אכלם בפיהם׃

Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:

31 ואף אלהים עלה בהם ויהרג במשמניהם ובחורי ישראל הכריע׃

Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;

32 בכל זאת חטאו עוד ולא האמינו בנפלאותיו׃

Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.

33 ויכל בהבל ימיהם ושנותם בבהלה׃

Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.

34 אם הרגם ודרשוהו ושבו ושחרו אל׃

Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.

35 ויזכרו כי אלהים צורם ואל עליון גאלם׃

És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;

36 ויפתוהו בפיהם ובלשונם יכזבו לו׃

És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.

37 ולבם לא נכון עמו ולא נאמנו בבריתו׃

De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;

38 והוא רחום יכפר עון ולא ישחית והרבה להשיב אפו ולא יעיר כל חמתו׃

Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.

39 ויזכר כי בשר המה רוח הולך ולא ישוב׃

Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.

40 כמה ימרוהו במדבר יעציבוהו בישימון׃

Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!

41 וישובו וינסו אל וקדוש ישראל התוו׃

És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.

42 לא זכרו את ידו יום אשר פדם מני צר׃

Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;

43 אשר שם במצרים אתותיו ומופתיו בשדה צען׃

Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.

44 ויהפך לדם יאריהם ונזליהם בל ישתיון׃

És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.

45 ישלח בהם ערב ויאכלם וצפרדע ותשחיתם׃

Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.

46 ויתן לחסיל יבולם ויגיעם לארבה׃

Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.

47 יהרג בברד גפנם ושקמותם בחנמל׃

Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.

48 ויסגר לברד בעירם ומקניהם לרשפים׃

Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.

49 ישלח בם חרון אפו עברה וזעם וצרה משלחת מלאכי רעים׃

Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.

50 יפלס נתיב לאפו לא חשך ממות נפשם וחיתם לדבר הסגיר׃

Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.

51 ויך כל בכור במצרים ראשית אונים באהלי חם׃

És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.

52 ויסע כצאן עמו וינהגם כעדר במדבר׃

Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.

53 וינחם לבטח ולא פחדו ואת אויביהם כסה הים׃

És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.

54 ויביאם אל גבול קדשו הר זה קנתה ימינו׃

És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.

55 ויגרש מפניהם גוים ויפילם בחבל נחלה וישכן באהליהם שבטי ישראל׃

És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.

56 וינסו וימרו את אלהים עליון ועדותיו לא שמרו׃

De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;

57 ויסגו ויבגדו כאבותם נהפכו כקשת רמיה׃

Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.

58 ויכעיסוהו בבמותם ובפסיליהם יקניאוהו׃

Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.

59 שמע אלהים ויתעבר וימאס מאד בישראל׃

Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.

60 ויטש משכן שלו אהל שכן באדם׃

És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;

61 ויתן לשבי עזו ותפארתו ביד צר׃

Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.

62 ויסגר לחרב עמו ובנחלתו התעבר׃

És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.

63 בחוריו אכלה אש ובתולתיו לא הוללו׃

Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.

64 כהניו בחרב נפלו ואלמנתיו לא תבכינה׃

Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.

65 ויקץ כישן אדני כגבור מתרונן מיין׃

Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;

66 ויך צריו אחור חרפת עולם נתן למו׃

És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.

67 וימאס באהל יוסף ובשבט אפרים לא בחר׃

Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;

68 ויבחר את שבט יהודה את הר ציון אשר אהב׃

Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.

69 ויבן כמו רמים מקדשו כארץ יסדה לעולם׃

És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.

70 ויבחר בדוד עבדו ויקחהו ממכלאת צאן׃

És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.

71 מאחר עלות הביאו לרעות ביעקב עמו ובישראל נחלתו׃

A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.

72 וירעם כתם לבבו ובתבונות כפיו ינחם׃

És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.