< תהילים 130 >

שיר המעלות ממעמקים קראתיך יהוה׃ 1
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
אדני שמעה בקולי תהיינה אזניך קשבות לקול תחנוני׃ 2
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
אם עונות תשמר יה אדני מי יעמד׃ 3
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
כי עמך הסליחה למען תורא׃ 4
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
קויתי יהוה קותה נפשי ולדברו הוחלתי׃ 5
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
נפשי לאדני משמרים לבקר שמרים לבקר׃ 6
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
יחל ישראל אל יהוה כי עם יהוה החסד והרבה עמו פדות׃ 7
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
והוא יפדה את ישראל מכל עונתיו׃ 8
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

< תהילים 130 >