< תהילים 109 >
למנצח לדוד מזמור אלהי תהלתי אל תחרש׃ | 1 |
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
כי פי רשע ופי מרמה עלי פתחו דברו אתי לשון שקר׃ | 2 |
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
ודברי שנאה סבבוני וילחמוני חנם׃ | 3 |
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
תחת אהבתי ישטנוני ואני תפלה׃ | 4 |
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
וישימו עלי רעה תחת טובה ושנאה תחת אהבתי׃ | 5 |
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
הפקד עליו רשע ושטן יעמד על ימינו׃ | 6 |
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
בהשפטו יצא רשע ותפלתו תהיה לחטאה׃ | 7 |
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
יהיו ימיו מעטים פקדתו יקח אחר׃ | 8 |
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
יהיו בניו יתומים ואשתו אלמנה׃ | 9 |
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
ונוע ינועו בניו ושאלו ודרשו מחרבותיהם׃ | 10 |
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
ינקש נושה לכל אשר לו ויבזו זרים יגיעו׃ | 11 |
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
אל יהי לו משך חסד ואל יהי חונן ליתומיו׃ | 12 |
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
יהי אחריתו להכרית בדור אחר ימח שמם׃ | 13 |
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
יזכר עון אבתיו אל יהוה וחטאת אמו אל תמח׃ | 14 |
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
יהיו נגד יהוה תמיד ויכרת מארץ זכרם׃ | 15 |
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
יען אשר לא זכר עשות חסד וירדף איש עני ואביון ונכאה לבב למותת׃ | 16 |
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
ויאהב קללה ותבואהו ולא חפץ בברכה ותרחק ממנו׃ | 17 |
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
וילבש קללה כמדו ותבא כמים בקרבו וכשמן בעצמותיו׃ | 18 |
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
תהי לו כבגד יעטה ולמזח תמיד יחגרה׃ | 19 |
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
זאת פעלת שטני מאת יהוה והדברים רע על נפשי׃ | 20 |
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
ואתה יהוה אדני עשה אתי למען שמך כי טוב חסדך הצילני׃ | 21 |
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
כי עני ואביון אנכי ולבי חלל בקרבי׃ | 22 |
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
כצל כנטותו נהלכתי ננערתי כארבה׃ | 23 |
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
ברכי כשלו מצום ובשרי כחש משמן׃ | 24 |
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
ואני הייתי חרפה להם יראוני יניעון ראשם׃ | 25 |
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
עזרני יהוה אלהי הושיעני כחסדך׃ | 26 |
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
וידעו כי ידך זאת אתה יהוה עשיתה׃ | 27 |
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
יקללו המה ואתה תברך קמו ויבשו ועבדך ישמח׃ | 28 |
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
ילבשו שוטני כלמה ויעטו כמעיל בשתם׃ | 29 |
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
אודה יהוה מאד בפי ובתוך רבים אהללנו׃ | 30 |
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
כי יעמד לימין אביון להושיע משפטי נפשו׃ | 31 |
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.