< מִשְׁלֵי 7 >
בני שמר אמרי ומצותי תצפן אתך׃ | 1 |
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
שמר מצותי וחיה ותורתי כאישון עיניך׃ | 2 |
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
קשרם על אצבעתיך כתבם על לוח לבך׃ | 3 |
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
אמר לחכמה אחתי את ומדע לבינה תקרא׃ | 4 |
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
לשמרך מאשה זרה מנכריה אמריה החליקה׃ | 5 |
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
כי בחלון ביתי בעד אשנבי נשקפתי׃ | 6 |
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
וארא בפתאים אבינה בבנים נער חסר לב׃ | 7 |
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
עבר בשוק אצל פנה ודרך ביתה יצעד׃ | 8 |
A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
בנשף בערב יום באישון לילה ואפלה׃ | 9 |
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
והנה אשה לקראתו שית זונה ונצרת לב׃ | 10 |
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
המיה היא וסררת בביתה לא ישכנו רגליה׃ | 11 |
Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
פעם בחוץ פעם ברחבות ואצל כל פנה תארב׃ | 12 |
Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
והחזיקה בו ונשקה לו העזה פניה ותאמר לו׃ | 13 |
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
זבחי שלמים עלי היום שלמתי נדרי׃ | 14 |
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
על כן יצאתי לקראתך לשחר פניך ואמצאך׃ | 15 |
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
מרבדים רבדתי ערשי חטבות אטון מצרים׃ | 16 |
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
נפתי משכבי מר אהלים וקנמון׃ | 17 |
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
לכה נרוה דדים עד הבקר נתעלסה באהבים׃ | 18 |
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
כי אין האיש בביתו הלך בדרך מרחוק׃ | 19 |
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
צרור הכסף לקח בידו ליום הכסא יבא ביתו׃ | 20 |
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
הטתו ברב לקחה בחלק שפתיה תדיחנו׃ | 21 |
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
הולך אחריה פתאם כשור אל טבח יבוא וכעכס אל מוסר אויל׃ | 22 |
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
עד יפלח חץ כבדו כמהר צפור אל פח ולא ידע כי בנפשו הוא׃ | 23 |
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
ועתה בנים שמעו לי והקשיבו לאמרי פי׃ | 24 |
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
אל ישט אל דרכיה לבך אל תתע בנתיבותיה׃ | 25 |
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
כי רבים חללים הפילה ועצמים כל הרגיה׃ | 26 |
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
דרכי שאול ביתה ירדות אל חדרי מות׃ (Sheol ) | 27 |
Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába. (Sheol )