< מתיו 26 >

ויהי ככלות ישוע לדבר את כל הדברים האלה ויאמר אל תלמידיו׃ 1
Amikor Jézus mindezeket a beszédeket befejezte, ezt mondta tanítványainak:
אתם ידעתם כי אחרי יומים יהיה הפסח ובן האדם ימסר להצלב׃ 2
„Tudjátok, hogy két nap múlva húsvétnak ünnepe lesz, és az Emberfia elárultatik, hogy megfeszítsék.“
ויקהלו הכהנים הגדולים והסופרים וזקני העם אל חצר הכהן הגדול הנקרא קיפא׃ 3
Akkor egybegyűltek a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házában, akit Kajafásnak hívtak.
ויועצו יחדו לתפש את ישוע בערמה ולהמיתו׃ 4
És tanácsot tartottak, hogy Jézust csellel elfogják és megölik.
ויאמרו אך לא בחג פן תהיה מהומה בעם׃ 5
De ezt mondták: „Ne az ünnepen: nehogy zendülés legyen a nép között.“
ויהי בהיות ישוע בית היני בבית שמעון המצרע׃ 6
Amikor Jézus Betániában, a poklos Simon házában volt,
ותקרב אליו אשה ובידה פך שמן יקר מאד ותצק על ראשו בהסבו על השלחן׃ 7
odament hozzá egy asszony, akinél drága kenetnek alabástrom szelencéje volt, és ezt a fejére öntötte, amint az asztalnál ült.
ויראו התלמידים ויתרעמו לאמר על מה האבוד הזה׃ 8
Látva ezt tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: „Mire való ez a tékozlás?
כי השמן הזה היה ראוי להמכר במחיר רב ולתתו לעניים׃ 9
Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és odaadhatták volna árát a szegényeknek.“
וידע ישוע ויאמר אליהם למה תוגו את האשה הלא מעשה טוב עשתה עמדי׃ 10
Amikor ezt észrevette Jézus, ezt mondta nekik: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jó dolgot cselekedett velem.
כי עניים תמיד עמכם ואנכי אינני אתכם תמיד׃ 11
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
כי אשר שפכה את השמן הזה על גופי לחנט אותי עשתה זאת׃ 12
Mert amikor ő ezt a kenetet testemre öntötte, a temetésemre gondolva cselekedte azt.
אמן אמר אני לכם באשר תקרא הבשורה הזאת בכל העולם גם את אשר היא עשתה יספר לזכרון לה׃ 13
Bizony mondom néktek, hogy ahol az egész világon prédikálják majd az evangéliumot, amit ez énvelem cselekedett, azt is hirdetik majd az ő emlékezetére!“
וילך אחד משנים העשר הנקרא יהודה איש קריות אל ראשי הכהנים׃ 14
Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz ment,
ויאמר מה תתנו לי ואמסרנו בידכם וישקלו לו שלשים כסף׃ 15
és ezt mondta: „Mit akartok nekem adni, ha én kezetekbe adom őt?“Azok pedig harminc ezüstpénzt rendeltek neki.
ומן העת ההיא בקש תאנה למסר אותו׃ 16
És ettől fogva keresete az alkalmat, hogy elárulja őt.
ויהי בראשון לחג המצות ויגשו התלמידים אל ישוע לאמר באי זה מקום תחפץ כי נכין לך לאכל את הפסח׃ 17
A kovásztalan kenyerek első napján odamentek Jézushoz a tanítványok, és ezt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük neked a húsvéti bárányt?“
ויאמר לכו העירה אל פלני אלמני ואמרתם אליו כה אמר הרב עתי קרובה היא ובביתך אעשה את הפסח עם תלמידי׃ 18
Ő pedig ezt válaszolta: „Menjetek el a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és ezt mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal.“
ויעשו התלמידים כאשר צום ישוע ויכינו את הפסח׃ 19
És úgy cselekedtek a tanítványok, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a húsvéti bárányt.
ויהי בערב ויסב עם שנים העשר׃ 20
Mikor pedig beesteledett, letelepedett a tizenkettővel,
ובאכלם ויאמר אמן אמר אני לכם כי אחד מכם ימסרני׃ 21
és amikor ettek, ezt mondta: „Bizony mondom néktek, közületek egy elárul engem.“
ויתעצבו מאד ויחלו איש ואיש לאמר לו האנכי הוא אדני׃ 22
És felettébb megszomorodva kezdték mindannyian kérdezni tőle: „Én vagyok-e az, Uram?“
ויען ויאמר האיש אשר טבל עמי את ידו בקערה הוא ימסרני׃ 23
Ő pedig így felelt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
הן בן האדם הלוך ילך לו ככתוב עליו אבל אוי לאיש ההוא אשר על ידו ימסר בן האדם טוב לאיש ההוא אם לא נולד׃ 24
Az Emberfia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna meg.“
ויען יהודה המסר אותו ויאמר רבי האני הוא ויאמר אליו אתה אמרת׃ 25
Megszólalt Júdás is, aki elárulta őt, és ezt mondta: „Én vagyok az, Mester?“Ő ezt felelte: „Te mondtad.“
ובאכלם ויקח ישוע את הלחם ויברך ויבצע ויתן לתלמידים ויאמר קחו ואכלו זה הוא גופי׃ 26
Mikor pedig ettek, vette Jézus a kenyeret, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!“
ויקח את הכוס ויברך ויתן להם לאמר שתו ממנה כלכם׃ 27
Azután vette a poharat, és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan,
כי זה הוא דמי דם הברית החדשה הנשפך בעד רבים לסליחת חטאים׃ 28
mert ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
ואני אמר לכם כי מעתה שתה לא אשתה מתנובת הגפן הזאת עד היום ההוא אשר אשתה אתה עמכם חדשה במלכות אבי׃ 29
Mondom pedig néktek: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újat iszom veletek Atyámnak országában.“
ויהי אחרי גמרם את ההלל ויצאו אל הר הזיתים׃ 30
És dicséretet énekelve, kimentek az Olajfák hegyére.
אז אמר אליהם ישוע אתם כלכם תכשלו בי בלילה הזה כי כתוב אכה את הרעה ותפוצין הצאן׃ 31
Akkor ezt mondta nekik Jézus: „Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok énbennem. Mert meg van írva: »Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.«
ואחרי קומי אלך לפניכם הגלילה׃ 32
De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.“
ויען פטרוס ויאמר לו גם כי יכשלו בך כלם אני לעולם לא אכשל׃ 33
Péter pedig így felelt neki: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is tebenned, én soha meg nem botránkozom.“
ויאמר אליו ישוע אמן אמר אני לך כי בלילה הזה בטרם יקרא התרנגול תכחש בי שלש פעמים׃ 34
Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.“
ויאמר אליו פטרוס גם כי יהיה עלי למות אתך כחש לא אכחש בך וכן אמרו גם כל התלמידים׃ 35
Péter ezt mondta neki: „Ha meg is kell veled halnom, akkor sem tagadlak meg téged.“Hasonlóképpen szóltak a többi tanítványok is.
אחרי כן בא אתם ישוע אל חצר הנקרא גת שמני ויאמר אל התלמידים שבו לכם פה עד אשר אלך שמה והתפללתי׃ 36
Akkor elment Jézus velük egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és ezt mondta a tanítványoknak: „Üljetek le itt, míg elmegyek, és amott imádkozom.“
ויקח אתו את פטרוס ואת שני בני זבדי ויחל להעצב ולמוג׃ 37
És maga mellé vette Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezdett szomorkodni és gyötrődni.
ויאמר להם נפשי מרה לי עד מות עמדו פה ושקדו עמי׃ 38
Ekkor ezt mondta nekik: „Felette igen szomorú az én lelkem mindhalálig! Maradjatok itt, és virrasszatok énvelem.“
וילך מעט האלה ויפל על פניו ויתפלל לאמר אבי אם יוכל להיות תעבר נא מעלי הכוס הזאת אך לא כרצוני כי אם כרצונך׃ 39
És egy kissé előre menve, arcra borult, és így könyörgött: „Atyám! Ha lehetséges múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te.“
ויבא אל התלמידים וימצאם ישנים ויאמר אל פטרוס הנה לא היה ביכלתכם לשקד עמי שעה אחת׃ 40
Ekkor odament a tanítványokhoz, és alva találta őket, és ezt mondta Péternek: „Így nem bírtok velem virrasztani egy óráig sem?
שקדו והתפללו פן תבאו לידי נסיון הן הרוח היא חפצה והבשר הוא רפה׃ 41
Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtlen.“
ויוסף ללכת לו שנית ויתפלל לאמר אבי אם לא תוכל הכוס הזאת לעבר ממני מבלי שתותי אתה יהי כרצונך׃ 42
Ismét elment másodszor is, és így könyörgött: „Atyám! Ha el nem múlhat tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.“
ויבא וימצאם גם בפעם הזאת ישנים כי עיניהם היו כבדות׃ 43
És amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert elnehezedtek szemeik.
ויניחם ויוסף ללכת ויתפלל שלישית באמרו עוד הפעם כדבר הזה׃ 44
Otthagyva őket ismét elment, és imádkozott harmadszor ugyanazokkal a szavakkal szólva.
ויבא אל התלמידים ויאמר אליהם נומו מעתה ונוחו הנה השעה קרובה ובן האדם נמסר לידי חטאים׃ 45
Ekkor odament tanítványaihoz, és ezt mondta nekik: „Aludjatok immár, és nyugodjatok. Íme, elközelgett az óra, és az Emberfia a bűnösök kezére adatik.
קומו ונלכה הנה הלך וקרב המסר אותי׃ 46
Keljetek fel, menjünk! Íme, közel van, aki elárul engem.“
עודנו מדבר והנה בא יהודה אחד משנים העשר ועמו המון רב ברחבות ובמקלות מאת ראשי הכהנים וזקני העם׃ 47
Amikor még beszélt, íme, Júdás, egy a tizenkettő közül, eljött a főpapoktól és a nép véneitől, és vele együtt nagy sokaság fegyverekkel és fustélyokkal.
והמסר אתו נתן להם אות לאמר האיש אשר אשקהו זה הוא תפשוהו׃ 48
Aki pedig őt elárulta, jelt adott nekik: „Akit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok el őt.“
ומיד נגש אל ישוע ויאמר שלום לך רבי וינשק לו׃ 49
És mindjárt Jézushoz lépve ezt mondta: „Üdvözlégy, Mester!“És megcsókolta.
ויאמר אליו ישוע רעי על מה באת ויגשו וישלחו את ידיהם בישוע ויתפשו אתו׃ 50
Jézus pedig ezt mondta neki: „Barátom, miért jöttél?“Akkor odamentek hozzá, kezeiket Jézusra vetették, és elfogták őt.
והנה אחד מן האנשים אשר עם ישוע שלח ידו וישלף חרבו ויך את עבד הכהן הגדול ויקצץ את אזנו׃ 51
És íme, egy azok közül, akik Jézussal voltak, kinyújtva kezét, szablyáját kirántotta, és a főpap szolgáját megcsapva, levágta annak egyik fülét.
ויאמר אליו ישוע השב את חרבך אל תערה כי כל אחזי חרב בחרב יאבדו׃ 52
Akkor ezt mondta neki Jézus: „Tedd helyére szablyádat, mert akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniük.
או היחשב לבך כי לא יכלתי לשאל עתה מאת אבי והוא יצוה לי יותר משנים עשר לגיונות של מלאכים׃ 53
Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém tizenkét sereg angyalnál is többet?
ואיככה אפוא ימלאו הכתובים כי כן היה תהיה׃ 54
De miképpen teljesednének be az Írások, hogy így kell lennie?“
בשעה ההיא אמר ישוע אל המון העם כעל פריץ יצאתם בחרבות ובמקלות לתפשני ויום יום הייתי ישב ומלמד אצלכם במקדש ולא החזקתם בי׃ 55
Ugyanekkor ezt mondta Jézus a sokaságnak: „Mint valami latorra úgy jöttetek, fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítva a templomban, és mégsem fogtatok el engem.“
וכל זאת היתה למלאת כתבי הנביאים אז עזבוהו התלמידים כלם וינוסו׃ 56
Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyták őt a tanítványok mind, és elfutottak.
והאנשים אשר תפשו את ישוע הוליכהו אל קיפא הכהן הגדול אשר נקהלו שם הסופרים והזקנים׃ 57
Azok pedig megfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol az írástudók és vének összegyűltek.
ופטרוס הלך אחריו מרחוק עד לחצר הכהן הגדול ויבא פנימה וישב לו אצל המשרתים לראות את אחרית הדבר׃ 58
Péter pedig követte őt távolról, egészen a főpap pitvaráig, és bement, leült a szolgákkal, hogy lássa a dolgok végét.
והכהנים הגדולים והסופרים וכל הסנהדרין בקשו עדות שקר בישוע להמיתו ולא מצאו׃ 59
A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyítékot keresett Jézus ellen, hogy megölhessék őt,
ואף בעמד שם עדי שקר רבים לא מצאו ובאחרונה נגשו שני עדי שקר׃ 60
de nem találtak. Noha sok hamis tanú állt elő, mégsem találtak. Végül pedig előállt két hamis tanú,
ויאמרו זה אמר יש ביכלתי להרס את היכל האלהים ולשוב לבנותו בשלשת ימים׃ 61
és így szólt: „Ez azt mondta: Lerombolhatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.“
ויקם הכהן הגדול ויאמר אליו האינך משיב דבר על אשר ענו בך אלה׃ 62
És fölkelt a főpap, és ezt mondta neki: „Semmit sem felelsz? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?“
וישוע החריש ויען הכהן הגדול ויאמר לו משביעך אני באלהים חיים שתאמר לנו אם אתה הוא המשיח בן האלהים׃ 63
Jézus pedig hallgatott. A főpap ekkor ezt mondta neki: „Az élő Istenre kényszerítlek téged, hogy mondd meg nekünk, hogy te vagy-e a Krisztus, az Istennek Fia?“
ויאמר אליו ישוע אתה אמרת אבל אני אמר לכם כי מעתה תראו את בן האדם ישב לימין הגבורה ובא עם ענני השמים׃ 64
Jézus ezt felelte: „Te mondtad. Sőt mondom nektek: Mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát az Istennek hatalmas jobbján ülni és eljönni az égnek felhőiben.“
ויקרע הכהן הגדול את בגדיו ויאמר הוא גדף ומה לנו עוד לבקש עדים הנה עתה שמעתם את גדופו׃ 65
Ekkor a főpap megszaggatta ruháit, és ezt mondta: „Káromlást szólt. Mi szükségünk van még bizonyítékokra? Íme, most hallottátok az istenkáromlást.
מה דעתכם ויענו ויאמרו איש מות הוא׃ 66
Mit gondoltok?“Azok pedig így feleltek: „Méltó a halálra.“
וירקו בפניו ויכהו באגרוף ואחרים הכהו על הלחי׃ 67
Akkor szembeköpték, és arcul csapták, néhányan pedig botokkal verték,
ויאמרו הנבא לנו המשיח מי הוא המכה אותך׃ 68
és ezt mondták: „Prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki az, aki megütött téged!“
ופטרוס ישב מחוץ לבית בחצר ותגש אליו שפחה לאמר גם אתה היית עם ישוע הגלילי׃ 69
Péter pedig kint ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és ezt mondta: „Te is a galileai Jézussal voltál.“
ויכחש בפני כלם לאמר לא ידעתי מה את אמרת׃ 70
Ő pedig mindenkinek a hallatára megtagadta, és ezt mondta: „Nem tudom, mit beszélsz.“
ויצא אל פתח השער ותרא אותו אחרת ותאמר לאנשים אשר שם גם זה היה עם ישוע הנצרי׃ 71
Amikor pedig kiment a tornácra, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: „Ez is a názáreti Jézussal volt.“
ויוסף לכחש וישבע לאמר לא ידעתי את האיש׃ 72
És ismét megtagadta, mégpedig esküvel: „Nem is ismerem ezt az embert.“
וכמעט אחרי כן ויגשו העמדים שם ויאמרו אל פטרוס אמת כי גם אתה מהם כי גם לשונך מגלה אותך׃ 73
Kevés idő múlva pedig az ott álldogálók mentek oda hozzá, és mondták Péternek: „Bizony te is közülük való vagy, hiszen a te beszéded is elárul téged.“
ויחל להחרים את נפשו ולהשבע לאמר לא ידעתי את האיש ומיד קרא התרנגול׃ 74
Ekkor átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem ezt az embert.“És a kakas azonnal megszólalt.
ויזכר פטרוס את דבר ישוע אשר אמר אליו לאמר בטרם יקרא התרנגול תכחש בי שלש פעמים ויצא החוצה וימרר בבכי׃ 75
És visszaemlékezett Péter Jézus szavára, aki ezt mondta neki: „Mielőtt a kakas megszólal, háromszor megtagadsz engem.“És kimenve onnan keserves sírásra fakadt.

< מתיו 26 >