איוב 13
| הן כל ראתה עיני שמעה אזני ותבן לה׃ | 1 |
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
| כדעתכם ידעתי גם אני לא נפל אנכי מכם׃ | 2 |
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
| אולם אני אל שדי אדבר והוכח אל אל אחפץ׃ | 3 |
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
| ואולם אתם טפלי שקר רפאי אלל כלכם׃ | 4 |
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
| מי יתן החרש תחרישון ותהי לכם לחכמה׃ | 5 |
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
| שמעו נא תוכחתי ורבות שפתי הקשיבו׃ | 6 |
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
| הלאל תדברו עולה ולו תדברו רמיה׃ | 7 |
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
| הפניו תשאון אם לאל תריבון׃ | 8 |
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
| הטוב כי יחקר אתכם אם כהתל באנוש תהתלו בו׃ | 9 |
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
| הוכח יוכיח אתכם אם בסתר פנים תשאון׃ | 10 |
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
| הלא שאתו תבעת אתכם ופחדו יפל עליכם׃ | 11 |
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
| זכרניכם משלי אפר לגבי חמר גביכם׃ | 12 |
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
| החרישו ממני ואדברה אני ויעבר עלי מה׃ | 13 |
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
| על מה אשא בשרי בשני ונפשי אשים בכפי׃ | 14 |
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
| הן יקטלני לא איחל אך דרכי אל פניו אוכיח׃ | 15 |
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
| גם הוא לי לישועה כי לא לפניו חנף יבוא׃ | 16 |
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
| שמעו שמוע מלתי ואחותי באזניכם׃ | 17 |
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
| הנה נא ערכתי משפט ידעתי כי אני אצדק׃ | 18 |
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
| מי הוא יריב עמדי כי עתה אחריש ואגוע׃ | 19 |
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
| אך שתים אל תעש עמדי אז מפניך לא אסתר׃ | 20 |
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
| כפך מעלי הרחק ואמתך אל תבעתני׃ | 21 |
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
| וקרא ואנכי אענה או אדבר והשיבני׃ | 22 |
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
| כמה לי עונות וחטאות פשעי וחטאתי הדיעני׃ | 23 |
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
| למה פניך תסתיר ותחשבני לאויב לך׃ | 24 |
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
| העלה נדף תערוץ ואת קש יבש תרדף׃ | 25 |
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
| כי תכתב עלי מררות ותורישני עונות נעורי׃ | 26 |
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
| ותשם בסד רגלי ותשמור כל ארחותי על שרשי רגלי תתחקה׃ | 27 |
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
| והוא כרקב יבלה כבגד אכלו עש׃ | 28 |
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
