איוב 10
| נקטה נפשי בחיי אעזבה עלי שיחי אדברה במר נפשי׃ | 1 |
Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.
| אמר אל אלוה אל תרשיעני הודיעני על מה תריבני׃ | 2 |
Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!
| הטוב לך כי תעשק כי תמאס יגיע כפיך ועל עצת רשעים הופעת׃ | 3 |
Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?
| העיני בשר לך אם כראות אנוש תראה׃ | 4 |
Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?
| הכימי אנוש ימיך אם שנותיך כימי גבר׃ | 5 |
Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?
| כי תבקש לעוני ולחטאתי תדרוש׃ | 6 |
Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.
| על דעתך כי לא ארשע ואין מידך מציל׃ | 7 |
Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!
| ידיך עצבוני ויעשוני יחד סביב ותבלעני׃ | 8 |
Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!
| זכר נא כי כחמר עשיתני ואל עפר תשיבני׃ | 9 |
Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?
| הלא כחלב תתיכני וכגבנה תקפיאני׃ | 10 |
Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?
| עור ובשר תלבישני ובעצמות וגידים תסככני׃ | 11 |
Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.
| חיים וחסד עשית עמדי ופקדתך שמרה רוחי׃ | 12 |
Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet.
| ואלה צפנת בלבבך ידעתי כי זאת עמך׃ | 13 |
De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:
| אם חטאתי ושמרתני ומעוני לא תנקני׃ | 14 |
Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem.
| אם רשעתי אללי לי וצדקתי לא אשא ראשי שבע קלון וראה עניי׃ | 15 |
Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!
| ויגאה כשחל תצודני ותשב תתפלא בי׃ | 16 |
Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.
| תחדש עדיך נגדי ותרב כעשך עמדי חליפות וצבא עמי׃ | 17 |
Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.
| ולמה מרחם הצאתני אגוע ועין לא תראני׃ | 18 |
Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!
| כאשר לא הייתי אהיה מבטן לקבר אובל׃ | 19 |
Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!
| הלא מעט ימי יחדל ישית ממני ואבליגה מעט׃ | 20 |
Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,
| בטרם אלך ולא אשוב אל ארץ חשך וצלמות׃ | 21 |
Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;
| ארץ עפתה כמו אפל צלמות ולא סדרים ותפע כמו אפל׃ | 22 |
Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.
