< מַעֲשֵׂי הַשְּׁלִיחִים 10 >

בקיסריה גר קצין רומאי בשם קורנליוס; הוא היה מפקד הגדוד האיטלקי שבמקום. 1
Qisaariyan, “Xaale ola asata” geetettiya olanchchota giddon issi Qornneliyoosa geetettiya mato halaqay de7ees.
קורנליוס וכל בני־משפחתו היו אנשים אדוקים ויראי־אלוהים. הוא היה איש תפילה, ונהג לחלק מתנות ותרומות ביד נדיבה. 2
Qornneliyoosi ba soo asaara Xoossaa minthi ammaniyaa asinne Xoossas goynniya asi. Ayhude manqotakka daro maaddees, qassi Xoossaa ubba wode woossees.
יום אחד, בשעה שלוש אחר־הצהריים, ראה קורנליוס לפתע מלאך ה׳ בחזיון. המלאך קרב אליו וקרא:”קורנליוס!“ 3
Issi gallas uddufun saate heeran Xoossaa kiitanchchoy iyaakko yidi, “Qornneliyoosaa” gidi xeegishin I qonccethan geeshshidi be7is.
קורנליוס הביט בו בפחד ושאל:”מה רצונך, אדוני?“והמלאך השיב:”אלוהים לא התעלם מתפילותיך ומנדיבות לבך! 4
Qornneliyoosi dagammidi kiitanchchuwa tishshi oothi xeellidi, “Godaw, I aybee?” yaagis. Kiitanchchoy zaaridi, “Ne woosaynne manqota ne maaddeyssi Xoossaa sinthan hassayettis.
עליך לשלוח עתה מספר אנשים ליפו, כדי שימצאו את שמעון פטרוס 5
Ha77i Yoophe ase kiittada, Phexiroosa giya Simoona ehisa.
אשר גר על חוף הים אצל שמעון מעבד־העורות, ויבקשו אותו לבוא אליך.“ 6
Phexiroosi abbaa doonan galbba haashiya Simoona son imathatethi siiratis” yaagis.
ברגע שנעלם המלאך קרא קורנליוס לשניים ממשרתיו ולאחד משומרי ראשו, שהיה גם הוא איש ירא אלוהים, 7
Qornneliyoosi baw odida kiitanchchoy bin, ba aylletappe nam77atanne Xoossaa goynniya ba mata wotaaddaretappe issuwa xeegidi,
לאחר שסיפר להם את דבר החיזיון שלח אותם ליפו. 8
enttaw ubbabaa odidi Yoophe kiittis.
למחרת, בעוד השלושה מתקרבים אל העיר, עלה פטרוס על גג הבית כדי להתפלל. הייתה זאת שעת צהריים, ופטרוס, שהיה רעב, המתין לארוחתו. אולם עוד לפני שהייתה הארוחה מוכנה נפלה עליו תרדמה. 9
Wonttetha gallas entti bidi, Yoophe katama matishin usuppun saate heeran Xoossaa woossanaw Phexiroosi pooqe bolla keys.
10
I koshattidi kathi maanaw koyis, shin kathi kaxishin I qonccethi be7is.
הוא ראה את השמים נפתחים, ומתוכם ירד סדין גדול קשור בארבע קצותיו. 11
Saloy dooyettin, gita afila daaniyabay oyddu baggara oykettidi wodhdhishin I be7is.
בתוך הסדין היו כל מיני חיות טמאות, נחשים ועופות דורסים. 12
Iyan oyddu tohora de7iya meheti, wora do7ati, ulora gooshettiya medhetethatinne salo kafoti ubbay de7ees.
”קום, פטרוס; שחט ואכול!“קרא קול מן השמים. 13
He wode, “Phexiroosaa, dendda eqqada shukkada ma” giya qaalay iyaakko yis.
”חס וחלילה, אדוני!“, קרא פטרוס.”מעולם לא אכלתי אוכל בלתי כשר או טמא!“ 14
Shin Phexiroosi, “Godaw, akkay! Ta tunabaa ubbarakka ma erikke” yaagis.
הקול דיבר אל פטרוס בשנית:”אם אלוהים אומר שמשהו מסוים טהור, סימן שהוא טהור. אתה אל תקרא לו טמא!“ 15
Qassi, “Xoossay geeshshidayssa neeni tuna gooppa” giya qaalay nam77antho iyaakko yis.
חזיון זה חזר ונשנה שלוש פעמים, ולאחר מכן הועלה הסדין חזרה לשמים. 16
Hessika, heedzu toho hanidaappe guye he gita afila daaneyssi ellesidi pude salo ekettis.
פטרוס היה נבוך ומבולבל. מה פשר החיזיון? מה עליו לעשות? בדיוק באותה שעה מצאו שליחיו של קורנליוס את ביתו של שמעון מעבד־העורות, ועמדו מאחורי השער. 17
Phexiroosi ba be7ida qonccethaa birshshethay, “Ay gidanddeshsha?” gidi ba wozanan qoppishin, Qornneliyoosi kiittida asati Simoona soo oychchi demmidi karen eqqidosona.
”האם כאן גר שמעון פטרוס?“שאלו. 18
Bantta qaala dhoqqu oothidi, “Phexiroosa geetettiya Simoona giya imathay hayssan de7ii?” yaagidi oychchidosona.
בינתיים, בעוד פטרוס מהרהר בחזיון ובפשרו, אמר אליו רוח הקודש:”שלושה אנשים באו הנה לפגוש אותך. 19
Phexiroosi qonccethan be7idabaa qofa bolla de7ishin, Geeshsha Ayyaanay iyaakko, “Hekko, heedzu asati nena koyoosona.
רד למטה ולך אתם, כי אני שלחתי אותם.“ 20
Denddada wodhdha, taani entta kiittida gisho sidhonna enttara ba” yaagis.
פטרוס ירד למטה, וכשראה את השלושה אמר:”אני האיש אשר אתם מחפשים. מה רצונכם?“ 21
Phexiroosi asatakko wodhdhidi, “Hintte koyey tana; ays yidetii?” yaagis.
”קורנליוס הקצין הרומאי שלח אותנו אליך“, השיבו השלושה.”קורנליוס הוא איש ירא אלוהים, טוב־לב, נדיב ומכובד על ידי כל היהודים. מלאך ה׳ נגלה אליו בחזיון וציווה עליו להזמין אותך לביתו, כדי שתאמר לו מה עליו לעשות.“ 22
Entti zaaridi, “Nuna mato halaqay Qornneliyoosi kiittis. I xillo, Xoossaa goynniya asinne Ayhude asa ubban daro bonchchettida asi. Qornneliyoosi, nena ba soo ehisidi qaala neeppe si7ana mela geeshsha kiitanchchoy iyaw odis” yaagidosona.
פטרוס הזמין אותם להיכנס אל הבית וללון אצלו בלילה. למחרת היום הוא יצא אתם לדרך, ומאמינים אחרים מיפו הצטרפו אליו. 23
Phexiroosi asata soo gelssidi mokkis. Wonttetha gallas, denddidi enttara bis. Yoophe kataman de7iya ammaneyssatappe issoti issoti iyara issife bidosona.
כעבור יום הגיעה החבורה לקיסריה. קורנליוס שכבר ציפה לבואם, כינס בביתו את קרוביו וידידיו הטובים, כדי שגם הם יפגשו את פטרוס. 24
Wonttetha gallas, Qisaariya gakkidosona. Qornneliyoosi ba dabbotanne ba mata laggeta issife xeegi shiishidi, Phexiroosa naagees.
כשנכנס פטרוס אל הבית נפל קורנליוס על ברכיו והשתחווה לו. 25
Phexiroosi soo gelana hanishin, Qornneliyoosi iyara gayttidi iya sinthan kunddidi iyaw goynnanaw koyis.
”קום על רגליך“, אמר לו פטרוס.”אני בן־אדם בדיוק כמוך!“ 26
Shin Phexiroosi, “Dendda, takka ta huu7en ne mela ase” yaagidi iya denthis.
קורנליוס קם על רגליו ושוחח זמן־מה עם פטרוס. לאחר מכן נכנסו שניהם אל חדר האורחים – שם נתאספו רבים. 27
Phexiroosi Qornneliyoosara odettishe soo geliya wode daro asay shiiqidayssa demmis.
פטרוס פנה אל הנוכחים ואמר:”אתם יודעים שאסור ליהודי להיכנס לביתו של גוי. אולם אלוהים הראה לי בחזיון שאסור להתייחס אל שום אדם כאילו הוא טמא או נחות ממני. 28
I asaakko, “Ayhude asi hara derera issifanaw woykko gayttanaw woga gidonnayssa hintte ereeta. Shin taani oonakka tuna woykko geeshshi gidenna goonna mela Xoossay tana bessis.
משום כך הסכמתי לבוא הנה מיד כשקראתם לי. אך האם מותר לי עתה לשאול מה אתם רוצים?“ 29
Hessa gisho, hintte taakko kiittin ixoy baynna yas. Ha77i tana ays xeegisidaakko taw odite” yaagis.
”לפני ארבעה ימים, “החל קורנליוס להסביר,”התפללתי בביתי כרגיל, ובערך בשעה הזאת – בשעה שלוש – עמד לפני לפתע אדם לבוש גלימה זוהרת, 30
Qornneliyoosi, “Taani hachchi oyddu gallasappe kase hanoode uddufun saate woosa woossishin, phooliya ma7o ma77ida asi ta sinthan eqqis.
ואמר אלי:’קורנליוס, אלוהים לא התעלם מתפילותיך ומנדיבות לבך! 31
I taakko, ‘Qornneliyoosa, Xoossay ne woosaa si7is, neeni manqota maaddidayssaka hassays.
עליך לשלוח עתה מספר אנשים ליפו, כדי שימצאו את שמעון פטרוס, אשר גר על חוף הים אצל שמעון מעבד־העורות, ויבקשו אותו לבוא אליך‘. 32
Hiza, ase Yoophe kiittada, Simoon Phexiroosa geyssa xeegisa. Simoon Phexiroosi Simoona giya galbba haashiya uraa son abbaa doonan siiratis’ yaagis.
ובכן, מיד שלחתי לקרוא לך, ויפה מצדך שהזדרזת לבוא. הנה כולנו לפניך, מצפים לשמוע מפיך מה שציווה עליך אלוהים לומר לנו.“ 33
Hessa gisho, taani neekko ellesada kiittas; ne lo77o yadasa. Hiza, Xoossay nena Kiittidaba ubbaa si7anaw ha77i nuuni ubbay hayssan Godaa sinthan de7oos” yaagis.
פתח פטרוס ואמר:”עתה אני רואה בבירור שאלוהים אינו נושא פנים, 34
Kaallidikka, Phexiroosi, “Xoossay asa som77o be7idi ase asappe shaakkenna.
אלא כל אדם הירא את אלוהים ועושה מעשים טובים מוצא־חן בעיני אלוהים, בין אם הוא יהודי או גוי. 35
Shin ase ubbaa oona gidikkoka baw yayyeyssanne xillo ooso ootheyssan Xoossay ufaytteyssa taani tuma akeekas.
אני בטוח שכולכם שמעתם את הבשורה הטובה שבישר ה׳ לעם ישראל – שאפשר להתפייס עם אלוהים באמצעות ישוע המשיח, אשר הוא אדון כל הבריאה. מאז שהחל יוחנן להטביל את החוזרים בתשובה התפשטה הבשורה בכל הארץ – מהגליל ועד אזור יהודה. 36
Xoossay, ubbaa Goda gidida Yesuus Kiristtoosa baggara sarotethaa odishe ha Wonggelaa Isra7eele asaas kiittidayssa hintte ereeta.
37
Yohaannisi xinqqatebaa Galiilan sabbakida wodiyappe doomidi Yihuda biitta ubbaa gakkanaw hanidabaa hintte ereeta.
ודאי שמעתם שאלוהים משח את ישוע מנצרת ברוח הקודש ובגבורה, שהוא הסתובב בארץ ועזר לבני־אדם, ושריפא את כל אלה שהיו כבולים על־ידי השטן, משום שהאלוהים היה אתו. 38
Xoossay Naazirete Yesuusas Geeshsha Ayyaananne wolqqaa immis. Xoossay iyara de7iya gisho lo77obaa I oothishe Xalahe kushen haarettida ubbaa pathishe yuuyis.
”אנחנו, השליחים, עדים לכל המעשים שעשה ישוע בכל ארץ ישראל, כולל ירושלים, עד אשר הומת על הצלב. 39
“Ayhude biittaninne Yerusalaamen I oothida ubbabaas nuuni markkatta. Entti masqaliya bolla kaqqidi iya wodhidosona.
אולם שלושה ימים לאחר שנצלב החזירו אלוהים לחיים, והראה אותו לעיני אנשים מסוימים שבהם בחר מראש. אלוהים לא בחר את העדים האלה מבין הקהל הרחב, כי אם מבינינו. אנחנו אלה שאכלנו ושתינו איתו לאחר שקם מן המתים, 40
Shin Xoossay heedzantho gallasan hayqoppe iya denthidi asaas qonccana mela oothis.
41
He qonccethay Xoossay koyro doorida markkatassafe attin asa ubbaas gidenna. I hayqoppe denddidaappe guye iyara midanne uyida.
והוא שלח אותנו לבשר את הבשורה הטובה הזאת בכל מקום, ולהעיד שאלוהים הסמיך את ישוע לשפוט את החיים ואת המתים. 42
Xoossay Wonggelaa asaas nuuni odana melanne paxa de7eyssata bollanne hayqqidayssata bolla pirddanaw shuumettiday Yesuusa gideyssa markkattana mela nuna kiittis.
כל הנביאים כתבו עליו, ואמרו שכל המאמין בו ייסלחו לו כל חטאיו בזכותו.“ 43
Xoossay iya ammaniyaa ubbaa nagaray, iya sunthan atto geetetteyssa nabeti markkattoosona” yaagis.
לפני שסיים פטרוס את דבריו צלח רוח הקודש על כל הנוכחים. 44
Phexiroosi buroo he oda onggonnashin qaala si7iya ubbaa bolla Geeshsha Ayyaanay wodhdhis.
היהודים המשיחיים, שבאו עם פטרוס מיפו, השתוממו לראות שמתנת רוח הקודש ניתנה גם לגויים. 45
Phexiroosara Yoophefe yida ammaniyaa qaxxarettida Ayhude ubbay, Ayhude gidonnayssati bolla Geeshsha Ayyaanay gukkida gisho malaalettidosona.
אולם לא היה ספק בכך, כי הם שמעו אותם מדברים בשפות בלתי מובנות ומהללים את אלוהים.”אנשים אלה קיבלו עתה את רוח הקודש ממש כמונו!“קרא פטרוס.”האם מישהו מתנגד לכך שאטביל אותם במים?“ 46
Gaasoykka, entti dumma dumma doonan haasayishininne Xoossaa gitatethaa sabbishin si7idosona. He wode Phexiroosi zaaridi,
47
“Hayssati qassi nu mela Geeshsha Ayyaana ekkidayssati xammaqettonna mela haathe digganay oonee?” yaagis.
וכך הוא הטביל אותם בשם ישוע המשיח. לאחר מכן ביקש ממנו קורנליוס להישאר אצלם ימים אחדים. 48
Entti Yesuus Kiristtoosa sunthan xammaqettana mela entta kiittis. Hessafe guye, entti banttara guutha gallas uttana mela Phexiroosa woossidosona.

< מַעֲשֵׂי הַשְּׁלִיחִים 10 >