< תהילים 33 >
רַנְּנוּ צַדִּיקִים בַּֽיהוָה לַיְשָׁרִים נָאוָה תְהִלָּֽה׃ | 1 |
Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
הוֹדוּ לַיהוָה בְּכִנּוֹר בְּנֵבֶל עָשׂוֹר זַמְּרוּ־לֽוֹ׃ | 2 |
Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
שִֽׁירוּ־לוֹ שִׁיר חָדָשׁ הֵיטִיבוּ נַגֵּן בִּתְרוּעָֽה׃ | 3 |
Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
כִּֽי־יָשָׁר דְּבַר־יְהוָה וְכָל־מַעֲשֵׂהוּ בֶּאֱמוּנָֽה׃ | 4 |
Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
אֹהֵב צְדָקָה וּמִשְׁפָּט חֶסֶד יְהוָה מָלְאָה הָאָֽרֶץ׃ | 5 |
Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
בִּדְבַר יְהוָה שָׁמַיִם נַעֲשׂוּ וּבְרוּחַ פִּיו כָּל־צְבָאָֽם׃ | 6 |
Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
כֹּנֵס כַּנֵּד מֵי הַיָּם נֹתֵן בְּאֹצָרוֹת תְּהוֹמֽוֹת׃ | 7 |
Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
יִֽירְאוּ מֵיְהוָה כָּל־הָאָרֶץ מִמֶּנּוּ יָגוּרוּ כָּל־יֹשְׁבֵי תֵבֵֽל׃ | 8 |
Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
כִּי הוּא אָמַר וַיֶּהִי הֽוּא־צִוָּה וֽ͏ַיַּעֲמֹֽד׃ | 9 |
Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
יְֽהוָה הֵפִיר עֲצַת־גּוֹיִם הֵנִיא מַחְשְׁבוֹת עַמִּֽים׃ | 10 |
Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
עֲצַת יְהוָה לְעוֹלָם תַּעֲמֹד מַחְשְׁבוֹת לִבּוֹ לְדֹר וָדֹֽר׃ | 11 |
Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
אַשְׁרֵי הַגּוֹי אֲשֶׁר־יְהוָה אֱלֹהָיו הָעָם ׀ בָּחַר לְנַחֲלָה לֽוֹ׃ | 12 |
Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
מִשָּׁמַיִם הִבִּיט יְהוָה רָאָה אֶֽת־כָּל־בְּנֵי הָאָדָֽם׃ | 13 |
Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
מִֽמְּכוֹן־שִׁבְתּוֹ הִשְׁגִּיחַ אֶל כָּל־יֹשְׁבֵי הָאָֽרֶץ׃ | 14 |
Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
הַיֹּצֵר יַחַד לִבָּם הַמֵּבִין אֶל־כָּל־מַעֲשֵׂיהֶֽם׃ | 15 |
Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
אֵֽין־הַמֶּלֶךְ נוֹשָׁע בְּרָב־חָיִל גִּבּוֹר לֹֽא־יִנָּצֵל בְּרָב־כֹּֽחַ׃ | 16 |
Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
שֶׁקֶר הַסּוּס לִתְשׁוּעָה וּבְרֹב חֵילוֹ לֹא יְמַלֵּֽט׃ | 17 |
Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
הִנֵּה עֵין יְהוָה אֶל־יְרֵאָיו לַֽמְיַחֲלִים לְחַסְדּֽוֹ׃ | 18 |
Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
לְהַצִּיל מִמָּוֶת נַפְשָׁם וּלְחַיּוֹתָם בָּרָעָֽב׃ | 19 |
Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
נַפְשֵׁנוּ חִכְּתָה לַֽיהוָה עֶזְרֵנוּ וּמָגִנֵּנוּ הֽוּא׃ | 20 |
Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
כִּי־בוֹ יִשְׂמַח לִבֵּנוּ כִּי בְשֵׁם קָדְשׁוֹ בָטָֽחְנוּ׃ | 21 |
Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
יְהִֽי־חַסְדְּךָ יְהוָה עָלֵינוּ כַּאֲשֶׁר יִחַלְנוּ לָֽךְ׃ | 22 |
Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.