תהילים 120

1 שִׁיר הַֽמַּעֲלוֹת אֶל־יְהוָה בַּצָּרָתָה לִּי קָרָאתִי וֽ͏ַיַּעֲנֵֽנִי׃

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

2 יְֽהוָה הַצִּילָה נַפְשִׁי מִשְּׂפַת־שֶׁקֶר מִלָּשׁוֹן רְמִיָּֽה׃

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

3 מַה־יִּתֵּן לְךָ וּמַה־יֹּסִיף לָךְ לָשׁוֹן רְמִיָּֽה׃

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

4 חִצֵּי גִבּוֹר שְׁנוּנִים עִם גַּחֲלֵי רְתָמִֽים׃

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

5 אֽוֹיָה־לִי כִּי־גַרְתִּי מֶשֶׁךְ שָׁכַנְתִּי עִֽם־אָהֳלֵי קֵדָֽר׃

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

6 רַבַּת שָֽׁכְנָה־לָּהּ נַפְשִׁי עִם שׂוֹנֵא שָׁלֽוֹם׃

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

7 אֲ‍ֽנִי־שָׁלוֹם וְכִי אֲדַבֵּר הֵמָּה לַמִּלְחָמָֽה׃

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.