איכה 3

1 אֲנִי הַגֶּבֶר רָאָה עֳנִי בְּשֵׁבֶט עֶבְרָתֽוֹ׃

Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.

2 אוֹתִי נָהַג וַיֹּלַךְ חֹשֶׁךְ וְלֹא־אֽוֹר׃

Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.

3 אַךְ בִּי יָשֻׁב יַהֲפֹךְ יָדוֹ כָּל־הַיּֽוֹם׃

Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.

4 בִּלָּה בְשָׂרִי וְעוֹרִי שִׁבַּר עַצְמוֹתָֽי׃

Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.

5 בָּנָה עָלַי וַיַּקַּף רֹאשׁ וּתְלָאָֽה׃

Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.

6 בְּמַחֲשַׁכִּים הוֹשִׁיבַנִי כְּמֵתֵי עוֹלָֽם׃

Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.

7 גָּדַר בַּעֲדִי וְלֹא אֵצֵא הִכְבִּיד נְחָשְׁתִּֽי׃

Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

8 גַּם כִּי אֶזְעַק וַאֲשַׁוֵּעַ שָׂתַם תְּפִלָּתִֽי׃

Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

9 גָּדַר דְּרָכַי בְּגָזִית נְתִיבֹתַי עִוָּֽה׃

Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

10 דֹּב אֹרֵב הוּא לִי אריה אֲרִי בְּמִסְתָּרִֽים׃

Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.

11 דְּרָכַי סוֹרֵר וַֽיְפַשְּׁחֵנִי שָׂמַנִי שֹׁמֵֽם׃

Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

12 דָּרַךְ קַשְׁתוֹ וַיַּצִּיבֵנִי כַּמַּטָּרָא לַחֵֽץ׃

Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

13 הֵבִיא בְּכִלְיוֹתָי בְּנֵי אַשְׁפָּתֽוֹ׃

Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

14 הָיִיתִי שְּׂחֹק לְכָל־עַמִּי נְגִינָתָם כָּל־הַיּֽוֹם׃

Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

15 הִשְׂבִּיעַנִי בַמְּרוֹרִים הִרְוַנִי לַעֲנָֽה׃

Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

16 וַיַּגְרֵס בֶּֽחָצָץ שִׁנָּי הִכְפִּישַׁנִי בָּאֵֽפֶר׃

És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.

17 וַתִּזְנַח מִשָּׁלוֹם נַפְשִׁי נָשִׁיתִי טוֹבָֽה׃

És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.

18 וָאֹמַר אָבַד נִצְחִי וְתוֹחַלְתִּי מֵיְהוָֽה׃

És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.

19 זְכָר־עָנְיִי וּמְרוּדִי לַעֲנָה וָרֹֽאשׁ׃

Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!

20 זָכוֹר תִּזְכּוֹר ותשיח וְתָשׁוֹחַ עָלַי נַפְשִֽׁי׃

Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.

21 זֹאת אָשִׁיב אֶל־לִבִּי עַל־כֵּן אוֹחִֽיל׃

Ezt veszem szívemre, azért bízom.

22 חַֽסְדֵי יְהוָה כִּי לֹא־תָמְנוּ כִּי לֹא־כָלוּ רַחֲמָֽיו׃

Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

23 חֲדָשִׁים לַבְּקָרִים רַבָּה אֱמוּנָתֶֽךָ׃

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

24 חֶלְקִי יְהוָה אָמְרָה נַפְשִׁי עַל־כֵּן אוֹחִיל לֽוֹ׃

Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

25 טוֹב יְהוָה לְקֹוָו לְנֶפֶשׁ תִּדְרְשֶֽׁנּוּ׃

Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

26 טוֹב וְיָחִיל וְדוּמָם לִתְשׁוּעַת יְהוָֽה׃

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

27 טוֹב לַגֶּבֶר כִּֽי־יִשָּׂא עֹל בִּנְעוּרָֽיו׃

Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.

28 יֵשֵׁב בָּדָד וְיִדֹּם כִּי נָטַל עָלָֽיו׃

Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.

29 יִתֵּן בֶּֽעָפָר פִּיהוּ אוּלַי יֵשׁ תִּקְוָֽה׃

Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?

30 יִתֵּן לְמַכֵּהוּ לֶחִי יִשְׂבַּע בְּחֶרְפָּֽה׃

Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.

31 כִּי לֹא יִזְנַח לְעוֹלָם אֲדֹנָֽי׃

Mert nem zár ki örökre az Úr.

32 כִּי אִם־הוֹגָה וְרִחַם כְּרֹב חסדו חֲסָדָֽיו׃

Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.

33 כִּי לֹא עִנָּה מִלִבּוֹ וַיַּגֶּה בְנֵי־אִֽישׁ׃

Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.

34 לְדַכֵּא תַּחַת רַגְלָיו כֹּל אֲסִירֵי אָֽרֶץ׃

Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;

35 לְהַטּוֹת מִשְׁפַּט־גָּבֶר נֶגֶד פְּנֵי עֶלְיֽוֹן׃

Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;

36 לְעַוֵּת אָדָם בְּרִיבוֹ אֲדֹנָי לֹא רָאָֽה׃

Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.

37 מִי זֶה אָמַר וַתֶּהִי אֲדֹנָי לֹא צִוָּֽה׃

Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?

38 מִפִּי עֶלְיוֹן לֹא תֵצֵא הָרָעוֹת וְהַטּֽוֹב׃

A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.

39 מַה־יִּתְאוֹנֵן אָדָם חָי גֶּבֶר עַל־חטאו חֲטָאָֽיו׃

Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.

40 נַחְפְּשָׂה דְרָכֵינוּ וְֽנַחְקֹרָה וְנָשׁוּבָה עַד־יְהוָֽה׃

Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.

41 נִשָּׂא לְבָבֵנוּ אֶל־כַּפָּיִם אֶל־אֵל בַּשָּׁמָֽיִם׃

Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.

42 נַחְנוּ פָשַׁעְנוּ וּמָרִינוּ אַתָּה לֹא סָלָֽחְתָּ׃

Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.

43 סַכֹּתָה בָאַף וַֽתִּרְדְּפֵנוּ הָרַגְתָּ לֹא חָמָֽלְתָּ׃

Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.

44 סַכּוֹתָה בֶֽעָנָן לָךְ מֵעֲבוֹר תְּפִלָּֽה׃

Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.

45 סְחִי וּמָאוֹס תְּשִׂימֵנוּ בְּקֶרֶב הָעַמִּֽים׃

Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.

46 פָּצוּ עָלֵינוּ פִּיהֶם כָּל־אֹיְבֵֽינוּ׃

Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.

47 פַּחַד וָפַחַת הָיָה לָנוּ הַשֵּׁאת וְהַשָּֽׁבֶר׃

Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.

48 פַּלְגֵי־מַיִם תֵּרַד עֵינִי עַל־שֶׁבֶר בַּת־עַמִּֽי׃

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.

49 עֵינִי נִגְּרָה וְלֹא תִדְמֶה מֵאֵין הֲפֻגֽוֹת׃

Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,

50 עַד־יַשְׁקִיף וְיֵרֶא יְהוָה מִשָּׁמָֽיִם׃

Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.

51 עֵינִי עֽוֹלְלָה לְנַפְשִׁי מִכֹּל בְּנוֹת עִירִֽי׃

Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.

52 צוֹד צָדוּנִי כַּצִּפּוֹר אֹיְבַי חִנָּֽם׃

Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.

53 צָֽמְתוּ בַבּוֹר חַיָּי וַיַּדּוּ־אֶבֶן בִּֽי׃

Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.

54 צָֽפוּ־מַיִם עַל־רֹאשִׁי אָמַרְתִּי נִגְזָֽרְתִּי׃

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

55 קָרָאתִי שִׁמְךָ יְהוָה מִבּוֹר תַּחְתִּיּֽוֹת׃

Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.

56 קוֹלִי שָׁמָעְתָּ אַל־תַּעְלֵם אָזְנְךָ לְרַוְחָתִי לְשַׁוְעָתִֽי׃

Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.

57 קָרַבְתָּ בְּיוֹם אֶקְרָאֶךָּ אָמַרְתָּ אַל־תִּירָֽא׃

Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!

58 רַבְתָּ אֲדֹנָי רִיבֵי נַפְשִׁי גָּאַלְתָּ חַיָּֽי׃

Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.

59 רָאִיתָה יְהוָה עַוָּתָתִי שָׁפְטָה מִשְׁפָּטִֽי׃

Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.

60 רָאִיתָה כָּל־נִקְמָתָם כָּל־מַחְשְׁבֹתָם לִֽי׃

Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.

61 שָׁמַעְתָּ חֶרְפָּתָם יְהוָה כָּל־מַחְשְׁבֹתָם עָלָֽי׃

Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;

62 שִׂפְתֵי קָמַי וְהֶגְיוֹנָם עָלַי כָּל־הַיּֽוֹם׃

Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.

63 שִׁבְתָּם וְקִֽימָתָם הַבִּיטָה אֲנִי מַנְגִּינָתָֽם׃

Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.

64 תָּשִׁיב לָהֶם גְּמוּל יְהוָה כְּמַעֲשֵׂה יְדֵיהֶֽם׃

Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.

65 תִּתֵּן לָהֶם מְגִנַּת־לֵב תַּאֲלָֽתְךָ לָהֶֽם׃

Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.

66 תִּרְדֹּף בְּאַף וְתַשְׁמִידֵם מִתַּחַת שְׁמֵי יְהוָֽה׃

Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!