< תְהִלִּים 136 >

הֹוד֣וּ לַיהוָ֣ה כִּי־טֹ֑וב כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 1
Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
הֹ֭ודוּ לֵֽאלֹהֵ֣י הָאֱלֹהִ֑ים כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 2
Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
הֹ֭ודוּ לַאֲדֹנֵ֣י הָאֲדֹנִ֑ים כִּ֖י לְעֹלָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 3
Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְעֹ֘שֵׂ֤ה נִפְלָאֹ֣ות גְּדֹלֹ֣ות לְבַדֹּ֑ו כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 4
A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְעֹשֵׂ֣ה הַ֭שָּׁמַיִם בִּתְבוּנָ֑ה כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 5
A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְרֹקַ֣ע הָ֭אָרֶץ עַל־הַמָּ֑יִם כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 6
A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְ֭עֹשֵׂה אֹורִ֣ים גְּדֹלִ֑ים כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 7
A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
אֶת־הַ֭שֶּׁמֶשׁ לְמֶמְשֶׁ֣לֶת בַּיֹּ֑ום כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 8
A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
אֶת־הַיָּרֵ֣חַ וְ֭כֹוכָבִים לְמֶמְשְׁלֹ֣ות בַּלָּ֑יְלָה כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 9
A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְמַכֵּ֣ה מִ֭צְרַיִם בִּבְכֹורֵיהֶ֑ם כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 10
A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וַיֹּוצֵ֣א יִ֭שְׂרָאֵל מִתֹּוכָ֑ם כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 11
A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
בְּיָ֣ד חֲ֭זָקָה וּבִזְרֹ֣ועַ נְטוּיָ֑ה כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 12
Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְגֹזֵ֣ר יַם־ס֭וּף לִגְזָרִ֑ים כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 13
A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וְהֶעֱבִ֣יר יִשְׂרָאֵ֣ל בְּתֹוכֹ֑ו כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 14
És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וְנִ֘עֵ֤ר פַּרְעֹ֣ה וְחֵילֹ֣ו בְיַם־ס֑וּף כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 15
Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְמֹולִ֣יךְ עַ֭מֹּו בַּמִּדְבָּ֑ר כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 16
A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְ֭מַכֵּה מְלָכִ֣ים גְּדֹלִ֑ים כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 17
A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וֽ͏ַ֭יַּהֲרֹג מְלָכִ֣ים אַדִּירִ֑ים כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 18
És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
לְ֭סִיחֹון מֶ֣לֶךְ הָאֱמֹרִ֑י כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 19
Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וּ֭לְעֹוג מֶ֣לֶךְ הַבָּשָׁ֑ן כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 20
Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וְנָתַ֣ן אַרְצָ֣ם לְנַחֲלָ֑ה כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 21
És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
נַ֭חֲלָה לְיִשְׂרָאֵ֣ל עַבְדֹּ֑ו כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 22
Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
שֶׁ֭בְּשִׁפְלֵנוּ זָ֣כַר לָ֑נוּ כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 23
A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
וַיִּפְרְקֵ֥נוּ מִצָּרֵ֑ינוּ כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 24
És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
נֹתֵ֣ן לֶ֭חֶם לְכָל־בָּשָׂ֑ר כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 25
A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
הֹ֭ודוּ לְאֵ֣ל הַשָּׁמָ֑יִם כִּ֖י לְעֹולָ֣ם חַסְדֹּֽו׃ 26
Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!

< תְהִלִּים 136 >