מִשְׁלֵי 2

1 בְּנִי אִם־תִּקַּח אֲמָרָי וּמִצְוֺתַי תִּצְפֹּן אִתָּֽךְ׃

Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

2 לְהַקְשִׁיב לַחׇכְמָה אׇזְנֶךָ תַּטֶּה לִבְּךָ לַתְּבוּנָֽה׃

Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

3 כִּי אִם לַבִּינָה תִקְרָא לַתְּבוּנָה תִּתֵּן קוֹלֶֽךָ׃

Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,

4 אִם־תְּבַקְשֶׁנָּה כַכָּסֶף וְֽכַמַּטְמוֹנִים תַּחְפְּשֶֽׂנָּה׃

Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:

5 אָז תָּבִין יִרְאַת יְהֹוָה וְדַעַת אֱלֹהִים תִּמְצָֽא׃

Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.

6 כִּֽי־יְהֹוָה יִתֵּן חׇכְמָה מִפִּיו דַּעַת וּתְבוּנָֽה׃

Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.

7 (וצפן) [יִצְפֹּן] לַיְשָׁרִים תּוּשִׁיָּה מָגֵן לְהֹלְכֵי תֹֽם׃

Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,

8 לִנְצֹר אׇרְחוֹת מִשְׁפָּט וְדֶרֶךְ חֲסִידָו יִשְׁמֹֽר׃

Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.

9 אָז תָּבִין צֶדֶק וּמִשְׁפָּט וּמֵישָׁרִים כׇּל־מַעְגַּל־טֽוֹב׃

Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.

10 כִּֽי־תָבוֹא חׇכְמָה בְלִבֶּךָ וְדַעַת לְֽנַפְשְׁךָ יִנְעָֽם׃

Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.

11 מְזִמָּה תִּשְׁמֹר עָלֶיךָ תְּבוּנָה תִנְצְרֶֽכָּה׃

Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,

12 לְהַצִּילְךָ מִדֶּרֶךְ רָע מֵאִישׁ מְדַבֵּר תַּהְפֻּכֽוֹת׃

Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;

13 הַעֹזְבִים אׇרְחוֹת יֹשֶׁר לָלֶכֶת בְּדַרְכֵי־חֹֽשֶׁךְ׃

A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.

14 הַשְּׂמֵחִים לַעֲשׂוֹת רָע יָגִילוּ בְּֽתַהְפֻּכוֹת רָֽע׃

A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.

15 אֲשֶׁר אׇרְחֹתֵיהֶם עִקְּשִׁים וּנְלוֹזִים בְּמַעְגְּלוֹתָֽם׃

A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.

16 לְהַצִּילְךָ מֵאִשָּׁה זָרָה מִנׇּכְרִיָּה אֲמָרֶיהָ הֶחֱלִֽיקָה׃

Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,

17 הַֽעֹזֶבֶת אַלּוּף נְעוּרֶיהָ וְאֶת־בְּרִית אֱלֹהֶיהָ שָׁכֵֽחָה׃

A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;

18 כִּי שָׁחָה אֶל־מָוֶת בֵּיתָהּ וְאֶל־רְפָאִים מַעְגְּלֹתֶֽיהָ׃

Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.

19 כׇּל־בָּאֶיהָ לֹא יְשׁוּבוּן וְלֹֽא־יַשִּׂיגוּ אׇרְחוֹת חַיִּֽים׃

Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.

20 לְמַעַן תֵּלֵךְ בְּדֶרֶךְ טוֹבִים וְאׇרְחוֹת צַדִּיקִים תִּשְׁמֹֽר׃

Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.

21 כִּֽי־יְשָׁרִים יִשְׁכְּנוּ־אָרֶץ וּתְמִימִים יִוָּתְרוּ בָֽהּ׃

Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.

22 וּרְשָׁעִים מֵאֶרֶץ יִכָּרֵתוּ וּבוֹגְדִים יִסְּחוּ מִמֶּֽנָּה׃

A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.