איוב 26

1 וַיַּעַן אִיּוֹב וַיֹּאמַֽר׃

Felelt Jób és mondta:

2 מֶה־עָזַרְתָּ לְלֹא־כֹחַ הוֹשַׁעְתָּ זְרוֹעַ לֹא־עֹֽז׃

Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!

3 מַה־יָּעַצְתָּ לְלֹא חׇכְמָה וְתֻשִׁיָּה לָרֹב הוֹדָֽעְתָּ׃

Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!

4 אֶת־מִי הִגַּדְתָּ מִלִּין וְנִשְׁמַת־מִי יָצְאָה מִמֶּֽךָּ׃

Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?

5 הָרְפָאִים יְחוֹלָלוּ מִתַּחַת מַיִם וְשֹׁכְנֵיהֶֽם׃

Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.

6 עָרוֹם שְׁאוֹל נֶגְדּוֹ וְאֵין כְּסוּת לָאֲבַדּֽוֹן׃ (Sheol h7585)

Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol h7585)

7 נֹטֶה צָפוֹן עַל־תֹּהוּ תֹּלֶה אֶרֶץ עַל־בְּלִי־מָֽה׃

Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;

8 צֹרֵֽר־מַיִם בְּעָבָיו וְלֹֽא־נִבְקַע עָנָן תַּחְתָּֽם׃

beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;

9 מְאַחֵז פְּנֵֽי־כִסֵּה פַּרְשֵׁז עָלָיו עֲנָנֽוֹ׃

befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.

10 חֹֽק־חָג עַל־פְּנֵי־מָיִם עַד־תַּכְלִית אוֹר עִם־חֹֽשֶׁךְ׃

Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.

11 עַמּוּדֵי שָׁמַיִם יְרוֹפָפוּ וְיִתְמְהוּ מִגַּעֲרָתֽוֹ׃

Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.

12 בְּכֹחוֹ רָגַע הַיָּם (ובתובנתו) [וּבִתְבוּנָתוֹ] מָחַץ רָֽהַב׃

Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.

13 בְּרוּחוֹ שָׁמַיִם שִׁפְרָה חֹלְלָה יָדוֹ נָחָשׁ בָּרִֽחַ׃

Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.

14 הֶן־אֵלֶּה ׀ קְצוֹת דְּרָכָו וּמַה־שֵּׁמֶץ דָּבָר נִשְׁמַע־בּוֹ וְרַעַם גְּבוּרֹתָו מִי יִתְבּוֹנָֽן׃

Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!