איוב 11

1 וַיַּעַן צֹפַר הַֽנַּעֲמָתִי וַיֹּאמַֽר׃

Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:

2 הֲרֹב דְּבָרִים לֹא יֵעָנֶה וְאִם־אִישׁ שְׂפָתַיִם יִצְדָּֽק׃

Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?

3 בַּדֶּיךָ מְתִים יַחֲרִישׁוּ וַתִּלְעַג וְאֵין מַכְלִֽם׃

Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?

4 וַתֹּאמֶר זַךְ לִקְחִי וּבַר הָיִיתִי בְעֵינֶֽיךָ׃

Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!

5 וְֽאוּלָם מִֽי־יִתֵּן אֱלוֹהַּ דַּבֵּר וְיִפְתַּח שְׂפָתָיו עִמָּֽךְ׃

Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,

6 וְיַגֶּד־לְךָ ׀ תַּעֲלֻמוֹת חׇכְמָה כִּֽי־כִפְלַיִם לְֽתוּשִׁיָּה וְדַע כִּֽי־יַשֶּׁה לְךָ אֱלוֹהַּ מֵעֲוֺנֶֽךָ׃

hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.

7 הַחֵקֶר אֱלוֹהַּ תִּמְצָא אִם עַד־תַּכְלִית שַׁדַּי תִּמְצָֽא׃

Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?

8 גׇּבְהֵי שָׁמַיִם מַה־תִּפְעָל עֲמֻקָּה מִשְּׁאוֹל מַה־תֵּדָֽע׃ (Sheol h7585)

Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)

9 אֲרֻכָּה מֵאֶרֶץ מִדָּהּ וּרְחָבָה מִנִּי־יָֽם׃

Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.

10 אִם־יַחֲלֹף וְיַסְגִּיר וְיַקְהִיל וּמִי יְשִׁיבֶֽנּוּ׃

Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?

11 כִּי־הוּא יָדַע מְתֵי־שָׁוְא וַיַּרְא־אָוֶן וְלֹא יִתְבּוֹנָֽן׃

Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.

12 וְאִישׁ נָבוּב יִלָּבֵב וְעַיִר פֶּרֶא אָדָם יִוָּלֵֽד׃

Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.

13 אִם־אַתָּה הֲכִינוֹתָ לִבֶּךָ וּפָרַשְׂתָּ אֵלָיו כַּפֶּֽיךָ׃

Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –

14 אִם־אָוֶן בְּיָדְךָ הַרְחִיקֵהוּ וְאַל־תַּשְׁכֵּן בְּאֹהָלֶיךָ עַוְלָֽה׃

ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –

15 כִּי־אָז ׀ תִּשָּׂא פָנֶיךָ מִמּוּם וְהָיִיתָ מֻצָק וְלֹא תִירָֽא׃

bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;

16 כִּֽי־אַתָּה עָמָל תִּשְׁכָּח כְּמַיִם עָבְרוּ תִזְכֹּֽר׃

bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.

17 וּֽמִצׇּהֳרַיִם יָקוּם חָלֶד תָּעֻפָה כַּבֹּקֶר תִּהְיֶֽה׃

S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.

18 וּֽבָטַחְתָּ כִּֽי־יֵשׁ תִּקְוָה וְחָפַרְתָּ לָבֶטַח תִּשְׁכָּֽב׃

És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;

19 וְֽרָבַצְתָּ וְאֵין מַחֲרִיד וְחִלּוּ פָנֶיךָ רַבִּֽים׃

heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.

20 וְעֵינֵי רְשָׁעִים תִּכְלֶינָה וּמָנוֹס אָבַד מִנְהֶם וְתִקְוָתָם מַֽפַּֽח־נָֽפֶשׁ׃

De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.