< תהילים 94 >
אל-נקמות יהוה אל נקמות הופיע | 1 |
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
הנשא שפט הארץ השב גמול על-גאים | 2 |
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
עד-מתי רשעים יהוה עד-מתי רשעים יעלזו | 3 |
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
יביעו ידברו עתק יתאמרו כל-פעלי און | 4 |
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
עמך יהוה ידכאו ונחלתך יענו | 5 |
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
אלמנה וגר יהרגו ויתומים ירצחו | 6 |
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
ויאמרו לא יראה-יה ולא-יבין אלהי יעקב | 7 |
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
בינו בערים בעם וכסילים מתי תשכילו | 8 |
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
הנטע אזן הלא ישמע אם-יצר עין הלא יביט | 9 |
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
היסר גוים הלא יוכיח המלמד אדם דעת | 10 |
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
יהוה--ידע מחשבות אדם כי-המה הבל | 11 |
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
אשרי הגבר אשר-תיסרנו יה ומתורתך תלמדנו | 12 |
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
להשקיט לו מימי רע-- עד יכרה לרשע שחת | 13 |
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
כי לא-יטש יהוה עמו ונחלתו לא יעזב | 14 |
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
כי-עד-צדק ישוב משפט ואחריו כל-ישרי-לב | 15 |
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
מי-יקום לי עם-מרעים מי-יתיצב לי עם-פעלי און | 16 |
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
לולי יהוה עזרתה לי-- כמעט שכנה דומה נפשי | 17 |
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
אם-אמרתי מטה רגלי חסדך יהוה יסעדני | 18 |
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
ברב שרעפי בקרבי-- תנחומיך ישעשעו נפשי | 19 |
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
היחברך כסא הוות יצר עמל עלי-חק | 20 |
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
יגודו על-נפש צדיק ודם נקי ירשיעו | 21 |
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
ויהי יהוה לי למשגב ואלהי לצור מחסי | 22 |
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
וישב עליהם את אונם-- וברעתם יצמיתם יצמיתם יהוה אלהינו | 23 |
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.