תהילים 44
| למנצח לבני-קרח משכיל ב אלהים באזנינו שמענו-- אבותינו ספרו-לנו פעל פעלת בימיהם בימי קדם | 1 |
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
| אתה ידך גוים הורשת-- ותטעם תרע לאמים ותשלחם | 2 |
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
| כי לא בחרבם ירשו ארץ וזרועם לא-הושיעה-למו כי-ימינך וזרועך ואור פניך-- כי רציתם | 3 |
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
| אתה-הוא מלכי אלהים צוה ישועות יעקב | 4 |
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
| בך צרינו ננגח בשמך נבוס קמינו | 5 |
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
| כי לא בקשתי אבטח וחרבי לא תושיעני | 6 |
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
| כי הושעתנו מצרינו ומשנאינו הבישות | 7 |
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
| באלהים הללנו כל-היום ושמך לעולם נודה סלה | 8 |
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
| אף-זנחת ותכלימנו ולא-תצא בצבאותינו | 9 |
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
| תשיבנו אחור מני-צר ומשנאינו שסו למו | 10 |
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
| תתננו כצאן מאכל ובגוים זריתנו | 11 |
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
| תמכר-עמך בלא-הון ולא-רבית במחיריהם | 12 |
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
| תשימנו חרפה לשכנינו לעג וקלס לסביבותינו | 13 |
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
| תשימנו משל בגוים מנוד-ראש בלאמים | 14 |
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
| כל-היום כלמתי נגדי ובשת פני כסתני | 15 |
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
| מקול מחרף ומגדף מפני אויב ומתנקם | 16 |
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
| כל-זאת באתנו ולא שכחנוך ולא-שקרנו בבריתך | 17 |
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
| לא-נסוג אחור לבנו ותט אשרינו מני ארחך | 18 |
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
| כי דכיתנו במקום תנים ותכס עלינו בצלמות | 19 |
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
| אם-שכחנו שם אלהינו ונפרש כפינו לאל זר | 20 |
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
| הלא אלהים יחקר-זאת כי-הוא ידע תעלמות לב | 21 |
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
| כי-עליך הרגנו כל-היום נחשבנו כצאן טבחה | 22 |
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
| עורה למה תישן אדני הקיצה אל-תזנח לנצח | 23 |
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
| למה-פניך תסתיר תשכח ענינו ולחצנו | 24 |
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
| כי שחה לעפר נפשנו דבקה לארץ בטננו | 25 |
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
| קומה עזרתה לנו ופדנו למען חסדך | 26 |
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
