< תהילים 44 >
למנצח לבני-קרח משכיל ב אלהים באזנינו שמענו-- אבותינו ספרו-לנו פעל פעלת בימיהם בימי קדם | 1 |
A karmesternek. Kórach fiaitúl. Oktató dal. Isten, füleinkkel hallottuk, őseink elbeszélték nekünk; művet műveltél napjaik-ban, a hajdan napjaiban.
אתה ידך גוים הורשת-- ותטעם תרע לאמים ותשלחם | 2 |
Tenn kezeddel elűztél nemzeteket, és elültetted őket; sújtottál népeket, és kiterjesztetted őket.
כי לא בחרבם ירשו ארץ וזרועם לא-הושיעה-למו כי-ימינך וזרועך ואור פניך-- כי רציתם | 3 |
Mert nem kardjukkal foglaltak el országot és karjuk nem segított nekik; hanem jobbod és karod és arczod világossága, mert kedvelted őket.
אתה-הוא מלכי אלהים צוה ישועות יעקב | 4 |
Te vagy királyom, oh Isten, rendeld e1 Jákób segítségét!
בך צרינו ננגח בשמך נבוס קמינו | 5 |
Általad döfjük le szorongatóinkat, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
כי לא בקשתי אבטח וחרבי לא תושיעני | 6 |
Mert nem íjjamban bízom, és kardom nem segít engem;
כי הושעתנו מצרינו ומשנאינו הבישות | 7 |
hanem te segítottél meg szorongatóinktól, és gyűlölőinket megszégyenítotted.
באלהים הללנו כל-היום ושמך לעולם נודה סלה | 8 |
Istennel dicsekszünk egész nap és nevedet örökké magasztaljuk. Széla.
אף-זנחת ותכלימנו ולא-תצא בצבאותינו | 9 |
Ám elvetettél s meggyaláztál minket, és nem vonülsz ki hadainkkal;
תשיבנו אחור מני-צר ומשנאינו שסו למו | 10 |
hátrafordulnunk engedsz szorongató elől, és gyűlölőink kedvükre prédálnak.
תתננו כצאן מאכל ובגוים זריתנו | 11 |
Odaadsz bennünket mint juhokat eledelül, és a nemzetek közé elszórtál minket.
תמכר-עמך בלא-הון ולא-רבית במחיריהם | 12 |
Eladod népedet potom díjért, és nem tartottad sokra az ő árukat.
תשימנו חרפה לשכנינו לעג וקלס לסביבותינו | 13 |
Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúnynyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
תשימנו משל בגוים מנוד-ראש בלאמים | 14 |
Példázattá teszel bennünket a nemzetek közt, fejesóválássá a népek közt.
כל-היום כלמתי נגדי ובשת פני כסתני | 15 |
Egész nap előttem van gyalázatom, és arczom szégyene elborított engem,
מקול מחרף ומגדף מפני אויב ומתנקם | 16 |
gyalázónak és káromlónak szavától, ellenség és boszúvágyó miatt.
כל-זאת באתנו ולא שכחנוך ולא-שקרנו בבריתך | 17 |
Mindez reánk jött, mégsem felejtkeztünk meg rólad, s nem tagadtuk meg szövetségedet,
לא-נסוג אחור לבנו ותט אשרינו מני ארחך | 18 |
Meg nem hátrált a mi szívünk, hogy léptünk elhajolt volna ösvényedről,
כי דכיתנו במקום תנים ותכס עלינו בצלמות | 19 |
úgy hogy összezúztál minket sakálok helyén és homályt borítottál ránk.
אם-שכחנו שם אלהינו ונפרש כפינו לאל זר | 20 |
Ha megfelejtkeztünk volna Istenünk nevéről, hogy terjesztettük volna kezeinket idegen istenhez:
הלא אלהים יחקר-זאת כי-הוא ידע תעלמות לב | 21 |
nemde Isten kutatná ezt, mert ő ismeri a szív rejtelmeit!
כי-עליך הרגנו כל-היום נחשבנו כצאן טבחה | 22 |
Bizony, miattad öldöstek bennünket egész nap, úgy tekintettek mint vágásra való juhohat.
עורה למה תישן אדני הקיצה אל-תזנח לנצח | 23 |
Ébredj, miért alszol, Uram? Serkenj, ne vess el mindétig!
למה-פניך תסתיר תשכח ענינו ולחצנו | 24 |
Miért rejted el arczodat, megfelejtkezel sanyarúságunkról és elnyomatásunkról.
כי שחה לעפר נפשנו דבקה לארץ בטננו | 25 |
Mert legörnyedt a porig lelkünk, földhöz ragadt a mi testünk.
קומה עזרתה לנו ופדנו למען חסדך | 26 |
Kelj föl segítségül nekünk, és válts meg minket szereteted kedvéért!