< תהילים 139 >
למנצח לדוד מזמור יהוה חקרתני ותדע | 1 |
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
אתה ידעת שבתי וקומי בנתה לרעי מרחוק | 2 |
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
ארחי ורבעי זרית וכל-דרכי הסכנתה | 3 |
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
כי אין מלה בלשוני הן יהוה ידעת כלה | 4 |
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
אחור וקדם צרתני ותשת עלי כפכה | 5 |
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
פלאיה (פליאה) דעת ממני נשגבה לא-אוכל לה | 6 |
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
אנה אלך מרוחך ואנה מפניך אברח | 7 |
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
אם אסק שמים שם אתה ואציעה שאול הנך (Sheol ) | 8 |
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol )
אשא כנפי-שחר אשכנה באחרית ים | 9 |
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
גם-שם ידך תנחני ותאחזני ימינך | 10 |
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
ואמר אך-חשך ישופני ולילה אור בעדני | 11 |
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
גם-חשך לא-יחשיך ממך ולילה כיום יאיר-- כחשיכה כאורה | 12 |
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
כי-אתה קנית כליתי תסכני בבטן אמי | 13 |
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
אודך-- על כי נוראות נפליתי נפלאים מעשיך ונפשי ידעת מאד | 14 |
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
לא-נכחד עצמי ממך אשר-עשיתי בסתר רקמתי בתחתיות ארץ | 15 |
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
גלמי ראו עיניך ועל-ספרך כלם יכתבו ימים יצרו ולא (ולו) אחד בהם | 16 |
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
ולי--מה-יקרו רעיך אל מה עצמו ראשיהם | 17 |
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
אספרם מחול ירבון הקיצתי ועודי עמך | 18 |
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
אם-תקטל אלוה רשע ואנשי דמים סורו מני | 19 |
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
אשר ימרוך למזמה נשוא לשוא עריך | 20 |
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
הלוא-משנאיך יהוה אשנא ובתקוממיך אתקוטט | 21 |
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
תכלית שנאה שנאתים לאויבים היו לי | 22 |
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
חקרני אל ודע לבבי בחנני ודע שרעפי | 23 |
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
וראה אם-דרך-עצב בי ונחני בדרך עולם | 24 |
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!