< תהילים 131 >
שיר המעלות לדוד יהוה לא-גבה לבי-- ולא-רמו עיני ולא-הלכתי בגדלות ובנפלאות ממני | 1 |
Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örökkévaló, nem volt fenhéjázó a szivem, s nem voltak büszkék a szemeim, s nem jártam dolgokban, melyek nagyok és csodálatosak nekem.
אם-לא שויתי ודוממתי-- נפשי כגמל עלי אמו כגמל עלי נפשי | 2 |
Bizony csitítottam és csendesítettem lelkemet: mint az elválasztott gyermek az anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.
יחל ישראל אל-יהוה-- מעתה ועד-עולם | 3 |
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mostantól mindörökké