< תהילים 105 >
הודו ליהוה קראו בשמו הודיעו בעמים עלילותיו | 1 |
Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
שירו-לו זמרו-לו שיחו בכל-נפלאותיו | 2 |
Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
התהללו בשם קדשו ישמח לב מבקשי יהוה | 3 |
Dicsekedjetek szent nevével; örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek!
דרשו יהוה ועזו בקשו פניו תמיד | 4 |
Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arczát keressétek mindig!
זכרו--נפלאותיו אשר-עשה מפתיו ומשפטי-פיו | 5 |
Emlékezzetek csodatetteiről, melyeket mívelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről.
זרע אברהם עבדו בני יעקב בחיריו | 6 |
Szolgájának Ábrahámnak magzatja ti, Jákób fiai, az ő kiválasztottjai!
הוא יהוה אלהינו בכל-הארץ משפטיו | 7 |
Ő az Örökkévaló, a mi Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
זכר לעולם בריתו דבר צוה לאלף דור | 8 |
Örökké megemlékezett szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
אשר כרת את-אברהם ושבועתו לישחק | 9 |
melyet kötött Ábrahámmal, és Izsáknak tett esküjéről;
ויעמידה ליעקב לחק לישראל ברית עולם | 10 |
megállapította Jákóbnak törvényül, Izraélnek örök szövetségül;
לאמר--לך אתן את-ארץ-כנען חבל נחלתכם | 11 |
mondván: neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
בהיותם מתי מספר כמעט וגרים בה | 12 |
Midőn csekély számúak voltak, csak kevesen és benne tartózkodók:
ויתהלכו מגוי אל-גוי מממלכה אל-עם אחר | 13 |
akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
לא-הניח אדם לעשקם ויוכח עליהם מלכים | 14 |
Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket, s megfenyített miattuk királyokat:
אל-תגעו במשיחי ולנביאי אל-תרעו | 15 |
ne nyúljatok fölkentjeimhez és prófétáimat ne bántsátok!
ויקרא רעב על-הארץ כל-מטה-לחם שבר | 16 |
Éhséget szólított az országra, eltörte a kenyér minden pálczáját.
שלח לפניהם איש לעבד נמכר יוסף | 17 |
Küldött előttük egy férfiút, rabszolgául adatott el József.
ענו בכבל רגליו (רגלו) ברזל באה נפשו | 18 |
Békóval sanyargatták lábát, vasba jutott a lelke,
עד-עת בא-דברו-- אמרת יהוה צרפתהו | 19 |
az időig, hogy bekövetkezett az igéje, az Örökkévaló szava megtisztította őt.
שלח מלך ויתירהו משל עמים ויפתחהו | 20 |
Küldött a király s feloldozta, népek uralkodója s kiszabadította.
שמו אדון לביתו ומשל בכל-קנינו | 21 |
Úrrá tette háza fölött és uralkodóvá minden vagyonán,
לאסר שריו בנפשו וזקניו יחכם | 22 |
hogy megköthesse nagyjait kedve szerint, és bölcscsé tegye véneit.
ויבא ישראל מצרים ויעקב גר בארץ-חם | 23 |
És Egyiptomba jutott Izraél, s Jákób tartózkodott Chám földjén.
ויפר את-עמו מאד ויעצמהו מצריו | 24 |
S megszaporította népét nagyon és számosabbá tette szorongatóinál.
הפך לבם לשנא עמו להתנכל בעבדיו | 25 |
Átváltoztatta szívöket, hogy meggyűlöljék népét, hogy fondorkodjanak szolgái ellen.
שלח משה עבדו אהרן אשר בחר-בו | 26 |
Küldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, akit kiválasztott;
שמו-בם דברי אתותיו ומפתים בארץ חם | 27 |
elvégezték köztük jeleinek dolgait meg csodákat Chám földjén.
שלח חשך ויחשך ולא-מרו את-דבריו (דברו) | 28 |
Küldött sötétséget és sötét lett, s nem engedetlenkedtek igéje iránt.
הפך את-מימיהם לדם וימת את-דגתם | 29 |
Átváltoztatta vizeiket vérré s megölte halukat.
שרץ ארצם צפרדעים בחדרי מלכיהם | 30 |
Hemzsegett országuk békáktól, királyaik szobáiban.
אמר ויבא ערב כנים בכל-גבולם | 31 |
Szólt és jött gyülevész vad, férgek egész határukba.
נתן גשמיהם ברד אש להבות בארצם | 32 |
Jégesőt adott nekik esőjük gyanánt, lobogó tüzet országukban;
ויך גפנם ותאנתם וישבר עץ גבולם | 33 |
elverte szőlőjüket és fügefájukat és összetörte határuk fáit.
אמר ויבא ארבה וילק ואין מספר | 34 |
Szólt és jött sáska, nyaló sáska szám nélkül,
ויאכל כל-עשב בארצם ויאכל פרי אדמתם | 35 |
s megemésztett minden füvet országukban, s megemésztette földjük gyümölcsét.
ויך כל-בכור בארצם ראשית לכל-אונם | 36 |
Megölt minden elsőszülöttet országukban, zsengéjét minden tehetségöknek.
ויוציאם בכסף וזהב ואין בשבטיו כושל | 37 |
Erre kivonultatta őket ezüsttel és aranynyal, és törzsei közt nem volt gyöngélkedő.
שמח מצרים בצאתם כי-נפל פחדם עליהם | 38 |
Örült Egyiptom kivonultukon, mert rájuk esett rettegésük.
פרש ענן למסך ואש להאיר לילה | 39 |
Kiterített felhőt takarónak, meg tüzet, hogy világítson éjjel.
שאל ויבא שלו ולחם שמים ישביעם | 40 |
Kértek s hozott fürjet és égnek kenyérevel jóllakatta őket.
פתח צור ויזובו מים הלכו בציות נהר | 41 |
Sziklát nyitott és vizek folytak, jártak a sivatagban folyamként.
כי-זכר את-דבר קדשו את-אברהם עבדו | 42 |
Mert megemlékezett szent igéjéről Ábrahámhoz, az ő szolgájához.
ויוצא עמו בששון ברנה את-בחיריו | 43 |
És kivezette népét vígságban, ujjongásban kiválasztottjait;
ויתן להם ארצות גוים ועמל לאמים יירשו | 44 |
adta nekik nemzetek országait, hogy elfoglalják népek fáradalmát:
בעבור ישמרו חקיו-- ותורתיו ינצרו הללו-יה | 45 |
avégett, hogy megőrizzék törvényeit és megtartsák a tanait. Hallelúja!