< מִשְׁלֵי 6 >
בני אם-ערבת לרעך תקעת לזר כפיך | 1 |
Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,
נוקשת באמרי-פיך נלכדת באמרי-פיך | 2 |
tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:
עשה זאת אפוא בני והנצל-- כי באת בכף-רעך לך התרפס ורהב רעיך | 3 |
tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;
אל-תתן שנה לעיניך ותנומה לעפעפיך | 4 |
ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;
הנצל כצבי מיד וכצפור מיד יקוש | 5 |
menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.
לך-אל-נמלה עצל ראה דרכיה וחכם | 6 |
Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:
אשר אין-לה קצין-- שטר ומשל | 7 |
ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,
תכין בקיץ לחמה אגרה בקציר מאכלה | 8 |
elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.
עד-מתי עצל תשכב מתי תקום משנתך | 9 |
Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?
מעט שנות מעט תנומות מעט חבק ידים לשכב | 10 |
Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:
ובא-כמהלך ראשך ומחסרך כאיש מגן | 11 |
majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
אדם בליעל איש און הולך עקשות פה | 12 |
Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,
קרץ בעינו מלל ברגלו מרה באצבעתיו | 13 |
hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;
תהפכות בלבו--חרש רע בכל-עת מדנים (מדינים) ישלח | 14 |
ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.
על-כן--פתאם יבוא אידו פתע ישבר ואין מרפא | 15 |
Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.
שש-הנה שנא יהוה ושבע תועבות (תועבת) נפשו | 16 |
Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:
עינים רמות לשון שקר וידים שפכות דם-נקי | 17 |
Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;
לב--חרש מחשבות און רגלים ממהרות לרוץ לרעה | 18 |
szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;
יפיח כזבים עד שקר ומשלח מדנים בין אחים | 19 |
hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.
נצר בני מצות אביך ואל-תטש תורת אמך | 20 |
Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;
קשרם על-לבך תמיד ענדם על-גרגרתך | 21 |
kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.
בהתהלכך תנחה אתך-- בשכבך תשמר עליך והקיצות היא תשיחך | 22 |
Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.
כי נר מצוה ותורה אור ודרך חיים תוכחות מוסר | 23 |
Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.
לשמרך מאשת רע מחלקת לשון נכריה | 24 |
Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.
אל-תחמד יפיה בלבבך ואל-תקחך בעפעפיה | 25 |
Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.
כי בעד-אשה זונה עד-ככר-לחם ואשת איש-- נפש יקרה תצוד | 26 |
Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.
היחתה איש אש בחיקו ובגדיו לא תשרפנה | 27 |
Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,
אם-יהלך איש על-הגחלים ורגליו לא תכוינה | 28 |
avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?
כן--הבא אל-אשת רעהו לא-ינקה כל-הנגע בה | 29 |
Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.
לא-יבוזו לגנב כי יגנוב-- למלא נפשו כי ירעב | 30 |
Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;
ונמצא ישלם שבעתים את-כל-הון ביתו יתן | 31 |
ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.
נאף אשה חסר-לב משחית נפשו הוא יעשנה | 32 |
Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.
נגע-וקלון ימצא וחרפתו לא תמחה | 33 |
Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.
כי-קנאה חמת-גבר ולא-יחמול ביום נקם | 34 |
Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,
לא-ישא פני כל-כפר ולא-יאבה כי תרבה-שחד | 35 |
nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.