< מִשְׁלֵי 26 >
כשלג בקיץ--וכמטר בקציר כן לא-נאוה לכסיל כבוד | 1 |
Abe ale si sno dzanae le dzomeŋɔli alo tsi dzanae le nuŋeɣi ene la, nenemae bubu medze bometsila o.
כצפור לנוד כדרור לעוף-- כן קללת חנם לא (לו) תבא | 2 |
Abe ale si atsutsrɔe dzonae alo sagbadrɛ saa agbae ene la, nenemae ɖiŋu si wodo na ame ɖe madzɔmadzɔ dzi la tsia yamee.
שוט לסוס מתג לחמור ושבט לגו כסילים | 3 |
Sɔƒoka li na sɔ, numega li na tedzi nenemae ameƒoti li na bometsila ƒe dzimegbe!
אל-תען כסיל כאולתו פן-תשוה-לו גם-אתה | 4 |
Mègaɖo nya ŋu na bometsila le eƒe bometsitsi nu o, ne menye nenema o la, wò ŋutɔ hã ànɔ abe eya amea ene.
ענה כסיל כאולתו פן-יהיה חכם בעיניו | 5 |
Ɖo nya ŋu na bometsila le eƒe bometsitsi nu, ne menye nenema o la ava bu eɖokui nunyalae le eɖokui gbɔ.
מקצה רגלים חמס שתה-- שלח דברים ביד-כסיל | 6 |
Dudede asi na bometsila le abe ame ŋutɔ ƒe afɔ lalã alo dzɔgbevɔ̃e nono ene.
דליו שקים מפסח ומשל בפי כסילים | 7 |
Abe ale si atatututɔ ƒe afɔ nɔa yamee ene la, nenemae lododo le le bometsila ƒe nu mee.
כצרור אבן במרגמה-- כן-נותן לכסיל כבוד | 8 |
Abe ale si wotsɔa kpe dea akafomee ene la, nenemae bubudede bometsila ŋu le.
חוח עלה ביד-שכור ומשל בפי כסילים | 9 |
Abe ale si ŋuti nɔna le ahamula ƒe asimee ene la, nenemae lododo nɔna le bometsila ƒe nu mee.
רב מחולל-כל ושכר כסיל ושכר עברים | 10 |
Ame si daa aŋutrɔ bometsila dzodzro la le abe ame si dɔa dɔ ame si le eme tsom la ene.
ככלב שב על-קאו-- כסיל שונה באולתו | 11 |
Abe ale si avu trɔna gayia nu si wòdzɔ gbɔe ene la, nenemae bometsila gawɔa bometsinu si wòwɔ va yi.
ראית--איש חכם בעיניו תקוה לכסיל ממנו | 12 |
Èkpɔ ame aɖe si nye nunyala le eya ŋutɔ ŋkume kpɔa? Mɔkpɔkpɔ geɖe li na bometsila wu eya amea.
אמר עצל שחל בדרך ארי בין הרחבות | 13 |
Kuviatɔ gblɔna be, “Dzata le mɔa dzi, dzata si le gbe tem ŋɔdzitɔe la le tsatsam le ablɔwo me!”
הדלת תסוב על-צירה ועצל על-מטתו | 14 |
Abe ale si ʋɔtru trona le eƒe megbega mee ene la, nenemae kuviatɔ nɔa tɔtrɔm le eƒe aba dzii.
טמן עצל ידו בצלחת נלאה להשיבה אל-פיו | 15 |
Kuviatɔ tsɔ eƒe asi de nuɖugba me gake kuvia ɖoe ale gbegbe be, edede nu me zu dɔ nɛ.
חכם עצל בעיניו-- משבעה משיבי טעם | 16 |
Kuviatɔ nye nunyala le eya ŋutɔ ƒe ŋkume, wu ame adre siwo ɖoa nya ŋu nunyatɔe.
מחזיק באזני-כלב-- עבר מתעבר על-ריב לא-לו | 17 |
Ame si le eme tsom gake de nu dzrenya si metsɔ egbɔ o me la le abe ame si lé towo kple eve na avu ene.
כמתלהלה הירה זקים-- חצים ומות | 18 |
Abe ale si aɖaʋatɔ daa akakati bibi alo aŋutrɔ si ŋu aɖi le la ene la,
כן-איש רמה את-רעהו ואמר הלא-משחק אני | 19 |
nenemae nye ame si ble ehavi eye emegbe wògblɔ nɛ be, “Fefem ko mele!”
באפס עצים תכבה-אש ובאין נרגן ישתק מדון | 20 |
Ne nake meli o la, dzo tsina; ne sakplitɔ meli o la, dzre kena.
פחם לגחלים ועצים לאש ואיש מדונים (מדינים) לחרחר-ריב | 21 |
Abe ale si aka léa dzo eye nake doa dzo ene la, nenema ŋutsu dzretɔ ƒlɔa dzre ɖoe.
דברי נרגן כמתלהמים והם ירדו חדרי-בטן | 22 |
Amenyagblɔla ƒe nyawo vivina abe nuɖuɖu vivi si woka de nu me la ene; eyina ɖe ame ƒe dɔgbowo me ke.
כסף סיגים מצפה על-חרש-- שפתים דלקים ולב-רע | 23 |
Abe ale si wofaa sikatsi ɖe anyikplu ŋu ene la, nenema nuyi xɔdzo si ŋu dzi vɔ̃ɖi kpe ɖo la le.
בשפתו ינכר שונא ובקרבו ישית מרמה | 24 |
Ame baɖa tsɔa eƒe nuyi trɔa eɖokui bubue, gake eɣlaa beble ɖe eƒe dzi me.
כי-יחנן קולו אל-תאמן-בו כי שבע תועבות בלבו | 25 |
Togbɔ be eƒe nyawo nya le sesem hã la, mègaxɔ edzi se o elabena ŋunyɔnu adre le eƒe dzi me.
תכסה שנאה במשאון תגלה רעתו בקהל | 26 |
Eƒe susu baɖa aɣla ɖe beble megbe, gake woaʋu go eƒe vɔ̃ɖivɔ̃ɖi le amehawo dome.
כרה-שחת בה יפול וגולל אבן אליו תשוב | 27 |
Ne ame aɖe ɖe ʋe la, eya ŋutɔ age adze eme eye ame si amli kpe la, kpe si wòmli la age adze eya ŋutɔ dzi.
לשון-שקר ישנא דכיו ופה חלק יעשה מדחה | 28 |
Alakpaɖe léa fu ame siwo ŋuti wòle abi demii, eye nu si blea ame la hea gbegblẽ vɛ.