< איוב 31 >

ברית כרתי לעיני ומה אתבונן על-בתולה 1
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
ומה חלק אלוה ממעל ונחלת שדי ממרמים 2
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
הלא-איד לעול ונכר לפעלי און 3
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
הלא-הוא יראה דרכי וכל-צעדי יספור 4
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
אם-הלכתי עם-שוא ותחש על-מרמה רגלי 5
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
ישקלני במאזני-צדק וידע אלוה תמתי 6
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
אם תטה אשרי מני הדרך ואחר עיני הלך לבי ובכפי דבק מאום 7
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
אזרעה ואחר יאכל וצאצאי ישרשו 8
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
אם-נפתה לבי על-אשה ועל-פתח רעי ארבתי 9
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
תטחן לאחר אשתי ועליה יכרעון אחרין 10
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
כי-הוא (היא) זמה והיא (והוא) עון פלילים 11
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
כי אש היא עד-אבדון תאכל ובכל-תבואתי תשרש 12
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
אם-אמאס--משפט עבדי ואמתי ברבם עמדי 13
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
ומה אעשה כי-יקום אל וכי-יפקד מה אשיבנו 14
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
הלא-בבטן עשני עשהו ויכננו ברחם אחד 15
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
אם-אמנע מחפץ דלים ועיני אלמנה אכלה 16
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
ואכל פתי לבדי ולא-אכל יתום ממנה 17
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
כי מנעורי גדלני כאב ומבטן אמי אנחנה 18
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
אם-אראה אובד מבלי לבוש ואין כסות לאביון 19
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
אם-לא ברכוני חלצו ומגז כבשי יתחמם 20
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
אם-הניפותי על-יתום ידי כי-אראה בשער עזרתי 21
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
כתפי משכמה תפול ואזרעי מקנה תשבר 22
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
כי פחד אלי איד אל ומשאתו לא אוכל 23
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
אם-שמתי זהב כסלי ולכתם אמרתי מבטחי 24
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
אם-אשמח כי-רב חילי וכי-כביר מצאה ידי 25
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
אם-אראה אור כי יהל וירח יקר הלך 26
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
ויפת בסתר לבי ותשק ידי לפי 27
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
גם-הוא עון פלילי כי-כחשתי לאל ממעל 28
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
אם-אשמח בפיד משנאי והתעררתי כי-מצאו רע 29
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
ולא-נתתי לחטא חכי-- לשאל באלה נפשו 30
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
אם-לא אמרו מתי אהלי מי-יתן מבשרו לא נשבע 31
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
בחוץ לא-ילין גר דלתי לארח אפתח 32
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
אם-כסיתי כאדם פשעי-- לטמון בחבי עוני 33
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
כי אערוץ המון רבה-- ובוז-משפחות יחתני ואדם לא-אצא פתח 34
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
מי יתן-לי שמע לי-- הן-תוי שדי יענני וספר כתב איש ריבי 35
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
אם-לא על-שכמי אשאנו אענדנו עטרות לי 36
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
מספר צעדי אגידנו כמו-נגיד אקרבנו 37
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
אם-עלי אדמתי תזעק ויחד תלמיה יבכיון 38
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
אם-כחה אכלתי בלי-כסף ונפש בעליה הפחתי 39
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
תחת חטה יצא חוח--ותחת-שערה באשה תמו דברי איוב 40
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

< איוב 31 >