< איוב 30 >
ועתה שחקו עלי-- צעירים ממני לימים אשר-מאסתי אבותם-- לשית עם-כלבי צאני | 1 |
Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
גם-כח ידיהם למה לי עלימו אבד כלח | 2 |
Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
בחסר ובכפן גלמוד הערקים ציה--אמש שואה ומשאה | 3 |
Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
הקטפים מלוח עלי-שיח ושרש רתמים לחמם | 4 |
A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
מן-גו יגרשו יריעו עלימו כגנב | 5 |
Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
בערוץ נחלים לשכן חרי עפר וכפים | 6 |
Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
בין-שיחים ינהקו תחת חרול יספחו | 7 |
A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
בני-נבל גם-בני בלי-שם-- נכאו מן-הארץ | 8 |
Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
ועתה נגינתם הייתי ואהי להם למלה | 9 |
És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
תעבוני רחקו מני ומפני לא-חשכו רק | 10 |
Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
כי-יתרו (יתרי) פתח ויענני ורסן מפני שלחו | 11 |
Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
על-ימין פרחח יקומו רגלי שלחו ויסלו עלי ארחות אידם | 12 |
Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
נתסו נתיבתי להותי יעילו לא עזר למו | 13 |
Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
כפרץ רחב יאתיו תחת שאה התגלגלו | 14 |
Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
ההפך עלי בלהות תרדף כרוח נדבתי וכעב עברה ישעתי | 15 |
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
ועתה--עלי תשתפך נפשי יאחזוני ימי-עני | 16 |
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
לילה--עצמי נקר מעלי וערקי לא ישכבון | 17 |
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
ברב-כח יתחפש לבושי כפי כתנתי יאזרני | 18 |
A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
הרני לחמר ואתמשל כעפר ואפר | 19 |
A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
אשוע אליך ולא תענני עמדתי ותתבנן בי | 20 |
Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
תהפך לאכזר לי בעצם ידך תשטמני | 21 |
Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
תשאני אל-רוח תרכיבני ותמגגני תשוה (תשיה) | 22 |
Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
כי-ידעתי מות תשיבני ובית מועד לכל-חי | 23 |
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
אך לא-בעי ישלח-יד אם-בפידו להן שוע | 24 |
De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
אם-לא בכיתי לקשה-יום עגמה נפשי לאביון | 25 |
Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
כי טוב קויתי ויבא רע ואיחלה לאור ויבא אפל | 26 |
Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
מעי רתחו ולא-דמו קדמני ימי-עני | 27 |
Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
קדר הלכתי בלא חמה קמתי בקהל אשוע | 28 |
Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
אח הייתי לתנים ורע לבנות יענה | 29 |
Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
עורי שחר מעלי ועצמי-חרה מני-חרב | 30 |
Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
ויהי לאבל כנרי ועגבי לקול בכים | 31 |
Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.