< איוב 30 >
ועתה שחקו עלי-- צעירים ממני לימים אשר-מאסתי אבותם-- לשית עם-כלבי צאני | 1 |
És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
גם-כח ידיהם למה לי עלימו אבד כלח | 2 |
Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
בחסר ובכפן גלמוד הערקים ציה--אמש שואה ומשאה | 3 |
szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
הקטפים מלוח עלי-שיח ושרש רתמים לחמם | 4 |
a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
מן-גו יגרשו יריעו עלימו כגנב | 5 |
Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
בערוץ נחלים לשכן חרי עפר וכפים | 6 |
Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
בין-שיחים ינהקו תחת חרול יספחו | 7 |
Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
בני-נבל גם-בני בלי-שם-- נכאו מן-הארץ | 8 |
Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
ועתה נגינתם הייתי ואהי להם למלה | 9 |
De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
תעבוני רחקו מני ומפני לא-חשכו רק | 10 |
Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
כי-יתרו (יתרי) פתח ויענני ורסן מפני שלחו | 11 |
Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
על-ימין פרחח יקומו רגלי שלחו ויסלו עלי ארחות אידם | 12 |
Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
נתסו נתיבתי להותי יעילו לא עזר למו | 13 |
Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
כפרץ רחב יאתיו תחת שאה התגלגלו | 14 |
Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
ההפך עלי בלהות תרדף כרוח נדבתי וכעב עברה ישעתי | 15 |
Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
ועתה--עלי תשתפך נפשי יאחזוני ימי-עני | 16 |
És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
לילה--עצמי נקר מעלי וערקי לא ישכבון | 17 |
Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
ברב-כח יתחפש לבושי כפי כתנתי יאזרני | 18 |
Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
הרני לחמר ואתמשל כעפר ואפר | 19 |
Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
אשוע אליך ולא תענני עמדתי ותתבנן בי | 20 |
Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
תהפך לאכזר לי בעצם ידך תשטמני | 21 |
kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
תשאני אל-רוח תרכיבני ותמגגני תשוה (תשיה) | 22 |
Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
כי-ידעתי מות תשיבני ובית מועד לכל-חי | 23 |
Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
אך לא-בעי ישלח-יד אם-בפידו להן שוע | 24 |
Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
אם-לא בכיתי לקשה-יום עגמה נפשי לאביון | 25 |
Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
כי טוב קויתי ויבא רע ואיחלה לאור ויבא אפל | 26 |
Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
מעי רתחו ולא-דמו קדמני ימי-עני | 27 |
Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
קדר הלכתי בלא חמה קמתי בקהל אשוע | 28 |
Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
אח הייתי לתנים ורע לבנות יענה | 29 |
Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
עורי שחר מעלי ועצמי-חרה מני-חרב | 30 |
Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
ויהי לאבל כנרי ועגבי לקול בכים | 31 |
Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.