< איוב 28 >
כי יש לכסף מוצא ומקום לזהב יזקו | 1 |
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
ברזל מעפר יקח ואבן יצוק נחושה | 2 |
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
קץ שם לחשך ולכל-תכלית הוא חוקר אבן אפל וצלמות | 3 |
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
פרץ נחל מעם-גר--הנשכחים מני-רגל דלו מאנוש נעו | 4 |
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
ארץ--ממנה יצא-לחם ותחתיה נהפך כמו-אש | 5 |
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
מקום-ספיר אבניה ועפרת זהב לו | 6 |
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
נתיב לא-ידעו עיט ולא שזפתו עין איה | 7 |
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
לא-הדריכוהו בני-שחץ לא-עדה עליו שחל | 8 |
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
בחלמיש שלח ידו הפך משרש הרים | 9 |
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
בצורות יארים בקע וכל-יקר ראתה עינו | 10 |
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
מבכי נהרות חבש ותעלמה יצא אור | 11 |
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
והחכמה מאין תמצא ואי זה מקום בינה | 12 |
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
לא-ידע אנוש ערכה ולא תמצא בארץ החיים | 13 |
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
תהום אמר לא בי-היא וים אמר אין עמדי | 14 |
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
לא-יתן סגור תחתיה ולא ישקל כסף מחירה | 15 |
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
לא-תסלה בכתם אופיר בשהם יקר וספיר | 16 |
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
לא-יערכנה זהב וזכוכית ותמורתה כלי-פז | 17 |
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
ראמות וגביש לא יזכר ומשך חכמה מפנינים | 18 |
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
לא-יערכנה פטדת-כוש בכתם טהור לא תסלה | 19 |
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
והחכמה מאין תבוא ואי זה מקום בינה | 20 |
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
ונעלמה מעיני כל-חי ומעוף השמים נסתרה | 21 |
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
אבדון ומות אמרו באזנינו שמענו שמעה | 22 |
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! ()
אלהים הבין דרכה והוא ידע את-מקומה | 23 |
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
כי-הוא לקצות-הארץ יביט תחת כל-השמים יראה | 24 |
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
לעשות לרוח משקל ומים תכן במדה | 25 |
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
בעשתו למטר חק ודרך לחזיז קלות | 26 |
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
אז ראה ויספרה הכינה וגם-חקרה | 27 |
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
ויאמר לאדם--הן יראת אדני היא חכמה וסור מרע בינה | 28 |
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.