< איוב 27 >
ויסף איוב שאת משלו ויאמר | 1 |
Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
חי-אל הסיר משפטי ושדי המר נפשי | 2 |
Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
כי-כל-עוד נשמתי בי ורוח אלוה באפי | 3 |
Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
אם-תדברנה שפתי עולה ולשוני אם-יהגה רמיה | 4 |
Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
חלילה לי אם-אצדיק אתכם עד-אגוע-- לא-אסיר תמתי ממני | 5 |
Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
בצדקתי החזקתי ולא ארפה לא-יחרף לבבי מימי | 6 |
Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
יהי כרשע איבי ומתקוממי כעול | 7 |
Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
כי מה-תקות חנף כי יבצע כי ישל אלוה נפשו | 8 |
Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
הצעקתו ישמע אל-- כי-תבוא עליו צרה | 9 |
Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
אם-על-שדי יתענג יקרא אלוה בכל-עת | 10 |
Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
אורה אתכם ביד-אל אשר עם-שדי לא אכחד | 11 |
Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
הן-אתם כלכם חזיתם ולמה-זה הבל תהבלו | 12 |
Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
זה חלק-אדם רשע עם-אל ונחלת עריצים משדי יקחו | 13 |
Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
אם-ירבו בניו למו-חרב וצאצאיו לא ישבעו-לחם | 14 |
Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
שרידיו במות יקברו ואלמנתיו לא תבכינה | 15 |
Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
אם-יצבר כעפר כסף וכחמר יכין מלבוש | 16 |
Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
יכין וצדיק ילבש וכסף נקי יחלק | 17 |
Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
בנה כעש ביתו וכסכה עשה נצר | 18 |
Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
עשיר ישכב ולא יאסף עיניו פקח ואיננו | 19 |
Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
תשיגהו כמים בלהות לילה גנבתו סופה | 20 |
Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
ישאהו קדים וילך וישערהו ממקמו | 21 |
Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
וישלך עליו ולא יחמל מידו ברוח יברח | 22 |
Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
ישפק עלימו כפימו וישרק עליו ממקמו | 23 |
Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.