< איוב 21 >
Felele pedig Jób, és monda:
שמעו שמוע מלתי ותהי-זאת תנחומתיכם | 2 |
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
שאוני ואנכי אדבר ואחר דברי תלעיג | 3 |
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
האנכי לאדם שיחי ואם-מדוע לא-תקצר רוחי | 4 |
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
פנו-אלי והשמו ושימו יד על-פה | 5 |
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
ואם-זכרתי ונבהלתי ואחז בשרי פלצות | 6 |
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
מדוע רשעים יחיו עתקו גם-גברו חיל | 7 |
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
זרעם נכון לפניהם עמם וצאצאיהם לעיניהם | 8 |
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
בתיהם שלום מפחד ולא שבט אלוה עליהם | 9 |
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
שורו עבר ולא יגעל תפלט פרתו ולא תשכל | 10 |
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
ישלחו כצאן עויליהם וילדיהם ירקדון | 11 |
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
ישאו כתף וכנור וישמחו לקול עוגב | 12 |
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
יבלו (יכלו) בטוב ימיהם וברגע שאול יחתו (Sheol ) | 13 |
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol )
ויאמרו לאל סור ממנו ודעת דרכיך לא חפצנו | 14 |
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
מה-שדי כי-נעבדנו ומה-נועיל כי נפגע-בו | 15 |
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
הן לא בידם טובם עצת רשעים רחקה מני | 16 |
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
כמה נר-רשעים ידעך-- ויבא עלימו אידם חבלים יחלק באפו | 17 |
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
יהיו כתבן לפני-רוח וכמץ גנבתו סופה | 18 |
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
אלוה יצפן-לבניו אונו ישלם אליו וידע | 19 |
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
יראו עינו כידו ומחמת שדי ישתה | 20 |
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
כי מה-חפצו בביתו אחריו ומספר חדשיו חצצו | 21 |
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
הלאל ילמד-דעת והוא רמים ישפוט | 22 |
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
זה--ימות בעצם תמו כלו שלאנן ושליו | 23 |
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
עטיניו מלאו חלב ומח עצמותיו ישקה | 24 |
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
וזה--ימות בנפש מרה ולא-אכל בטובה | 25 |
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
יחד על-עפר ישכבו ורמה תכסה עליהם | 26 |
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
הן ידעתי מחשבותיכם ומזמות עלי תחמסו | 27 |
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
כי תאמרו איה בית-נדיב ואיה אהל משכנות רשעים | 28 |
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
הלא שאלתם עוברי דרך ואתתם לא תנכרו | 29 |
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
כי ליום איד יחשך רע ליום עברות יובלו | 30 |
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
מי-יגיד על-פניו דרכו והוא-עשה מי ישלם-לו | 31 |
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
והוא לקברות יובל ועל-גדיש ישקוד | 32 |
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
מתקו-לו רגבי-נחל ואחריו כל-אדם ימשוך ולפניו אין מספר | 33 |
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
ואיך תנחמוני הבל ותשובתיכם נשאר-מעל | 34 |
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.